80 éve történt: hogyan emlékezett Budaörs a kitelepítésre 2026 januárjában?

(Budaörs, 2026. január 26. – Budaörsi Infó) Budaörs lakói 2026 januárjában több alkalommal is megálltak egy pillanatra, hogy felidézzék azokat az eseményeket, amelyek 1946-ban örökre megváltoztatták a város életét. Nyolcvan évvel ezelőtt indult meg Magyarországon a német nemzetiségű lakosok kitelepítése, és ahogy arra a Budaörsi Infó az elmúlt években is többször rámutatott, ez az emlékezet ma is élő, sokszor megosztó része Budaörs közös történetének. 

Január 14. – Kiállításmegnyitó a Heimatmuseumban

A megemlékezési programsorozat január 14-én délután kiállításmegnyitóval indult. A Heimatmuseumban „Határtalan haza” / Grenzenlose Heimat címmel nyílt tárlat a kitelepítés történetét, személyes sorsait és tárgyi emlékeit mutatta be. A kiállítás már a nyitónapon is azt jelezte: az emlékezés nem csupán a múltról szól, hanem arról is, hogyan értelmezzük mindezt a jelenben.

Január 16. – Emlékmenet a vasútállomásig

Január 16-án folytatódott a megemlékezés. Délelőtt a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskolában tartottak műsort, majd a Heimatmuseum szervezésében emlékmenet indult a Templom térről a budaörsi vasútállomásig. A program az emléktábla koszorúzásával zárult.

Az útvonal ezúttal is szimbolikus és konkrét volt: ugyanazokon az utcákon haladt a menet, ahonnan 1946-ban családokat indítottak el – gyakran néhány óra alatt összecsomagolt életekkel, bizonytalan jövő felé.

Az Elűzetési emlékmeneten többségében diákok vettek részt – a Bleyer, az 1. Számú Általános Iskola és a Mindszenty tanulói –, mellettük bretzfeldi vendégek és budaörsiek is csatlakoztak.

Martin Piott, Bretzfeld polgármestere és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere rövid ideig a menettel tartottak, majd az Ó-temetőben, a német elűzetési emlékműnél csendes megemlékezéssel, koszorúzással és gyertyagyújtással tisztelegtek a 80 évvel ezelőtti tragikus események áldozatai előtt.

Január 19. – Országos megemlékezés a Templom téren

A megemlékezéssorozat második kiemelt napján, január 19-én országos kitelepítési megemlékezést tartottak a Budaörsi Nepomuki Szent János-templomban. Az eseményen részt vett az Országgyűlés elnöke, valamint számos helyi és országos szervezet képviselője, közéleti szereplők, civilek és budaörsi polgárok.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította emléknappá ezt a napot.

Az Ó-temetőben január 19-én a Tisza párt országgyűlési képviselőjelöltje, Pósfai Gábor is koszorúzott, a Tisza Szigetek tagjaival együtt.

Wittinghoff Tamás felszólalása – és ami kimaradt

Az országos központi eseményen Wittinghoff Tamás polgármester is felszólalt, ám – amint arról a Budaörsi Infó külön cikkben is beszámolt – mindössze néhány perc állt rendelkezésére, így nem mondhatta el teljes beszédét. Szavai röviden összefoglalták a kitelepítés tragédiáját és annak tanulságait, ugyanakkor a rendelkezésre álló idő nem tette lehetővé, hogy részletesebben beszéljen a helyi közösségre gyakorolt hosszú távú hatásokról, a történelmi igazságtalanság felismeréséről és a közös emlékezet felelősségéről.

A beszédidő korlátozása sokakban kérdéseket vetett fel a megemlékezés hangulatával és kereteivel kapcsolatban is. Több helyi visszajelzés szerint az évforduló akkor töltheti be valódi szerepét, ha nem csupán formális esemény, hanem lehetőség a nyílt és őszinte párbeszédre egy olyan történelmi kérdésről, amely generációkon átívelően érinti Budaörs közösségét.

Az eset arra is rávilágított: az emlékezés nem kizárólag történelmi, hanem közéleti kérdés is, különösen akkor, ha a város vezetőjének megszólalása is korlátok közé szorul.

Miért volt különösen fontos a 80. évforduló?

A 80. évforduló már nem a közvetlen túlélők emlékezete. Az érintettek többsége ma már nincs közöttünk, az emlékezés súlya egyre inkább a következő generációkra hárul, azokra, akik történetekből, fényképekből, családi elbeszélésekből ismerik a múltat.

Ez az évforduló ezért nemcsak a történelemről szólt, hanem arról is, hogyan lehet egy közösségi traumát úgy továbbadni, hogy az ne megosszon, hanem megértést segítsen elő. Budaörs esetében ez különösen fontos, hiszen a város mai arculata, lakossága és kulturális sokszínűsége is részben ezekből a történelmi törésekből nőtt ki.

Rövid történelmi háttér

1946 januárjában kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. Budaörs lakosságának jelentős részét érintette az intézkedés: családokat szakítottak szét, házakat, földeket, üzleteket hagytak hátra, gyakran mindent, ami addigi életüket jelentette.

A kitelepítések nem egyéni felelősségre vonáson alapultak, hanem a kollektív bűnösség elvén. Ez az igazságtalanság az oka annak, hogy a téma ma is érzékeny, és ami miatt az emlékezésnek nyolc évtizeddel később is különös jelentősége van.

Mit üzen mindez ma Budaörsnek?

A 2026-os megemlékezések egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a múlt feldolgozása nem lezárt fejezet, hanem ma is aktív közösségi munkát igényel. Az emlékezés nem pusztán történelmi tények felidézése, hanem egy olyan közös tér, ahol Budaörs múltja, jelene és jövője egyszerre válik láthatóvá.

(Budaörsi Infó / KÉP: Budaörs, 2026. január 19. A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezés a budaörsi Ótemetőben az elűzetési emlékműnél 2026. január 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt)

facebook:

0 Komment