Zsugori vagy takarékos?

(Budaörs, 2024. december 15. – Budaörsi Infó) Nagyon sokszor félreértik az emberek a takarékos életmódot és azt gondolják, hogy aki takarékosan él, az zsugori vagy fukar.

Az érem másik oldala, amikor valaki takarékosnak hiszi magát, pedig igazából zsugori.

Arra gondoltam, érdemes írni arról, miről ismered fel, hogy ki a takarékos és ki a zsugori, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű a különbség.

Mind a takarékos, mind a zsugori ember szeret kevesebbet költeni és pénzt megtakarítani. Azonban itt véget is ért a hasonlóság.

A takarékos egy bizonyos cél miatt szeretne pénzt megtakarítani, legyen az nyugdíj, lakásvásárlás, vagy a gyerekek oktatása. A zsugori a pénzt önmagáért szereti.

A zsugori nem szereti elkölteni a pénzt, a takarékos nem szereti elpocsékolni a pénzt.

A zsugori mindennek az árát nézi. A takarékos mindennek az értékét az árához képest.

A zsugori legszívesebben semmiért nem fizetne, de ha mégis muszáj, akkor mindig a legolcsóbbat veszi, a minőségétől függetlenül. A takarékos boldogan fizet azért, amire valóban szüksége van, ha az megéri az árát.

A takarékos embert nehéz felismerni, mert nem látszik rajta vagy a viselkedésén, hogy ésszel bánik a pénzzel. A zsugorit a legtöbb ember messziről felismeri a kinézetéről és a viselkedéséről.

A takarékos viselkedése csak saját magára van hatással, míg egy zsugori viselkedésétől szenved a környezete is.

A takarékos csak oda megy nyaralni, ami belefér a költségvetésébe és ott is megnézi, hogy az út az ő számára megéri-e az árát. Nem megy el ötezer kilométerrel messzebb lévő tengerpartra háromszor annyiért, ha ugyanazt az élményt és kiszolgálást megkapja jóval olcsóbban közelebb is.

A zsugori nem megy el nyaralni, mert pénzbe kerül.

A takarékos inkább repül fapadossal, ha egy kétórás úton megspórol 50 ezer forintot. A zsugori még a reptérre is kiviteti magát valakivel a másik költségén, hogy ne neki kelljen taxira költenie.

A takarékos ritkán jár étterembe és ott nem vesz feleslegesen újabb üveg üdítőket aranyáron. A zsugori nem jár étterembe, de ha mégis, akkor a borravalón is spórol és igyekszik magát másokkal meghívatni. A takarékos akkor sem rendel többet, ha meghívta valaki, a zsugori spenótfőzeléket rendel, ha maga fizet, de homárt, ha valaki más. Boldogan fizeti a közös számla ráeső részét, ha tudja, hogy mindenkinél többet evett és ivott, de ragaszkodik a számla bontásához, ha valaki egy kávéval többet rendelt.

A takarékos nem tart több pár cipőt, mint amit valóban használ is a különböző alkalmakra. A zsugori még a cipőjét is használtan veszi.

A takarékos szívesen fizet a jó minőségű ruháért, ha az tovább használható, de nem fizet feleslegesen csak azért, mert egy márkanév miatt háromszoros áron adnak egy ruhadarabot. A zsugori a legolcsóbb ruhát veszi, ha lehet, azt is használtan.

A takarékos olcsó diszkontáruházban vásárolja a minőségi élelmiszert, a zsugori időt és energiát nem sajnálva képes átutazni az egész városon, ha a másik végében 20 forinttal olcsóbb a baromfipárizsi.

A takarékos szívesen vesz akkor dolgokat, amikor éppen akciós, akár nagyobb tételben is, több hónapra elegendő mennyiséget. A zsugori csak az akciós dolgokat veszi meg.

A takarékos nem vesz meg valamit, csak azért mert olcsóbb, ha a minősége nem megfelelő. A zsugori nem vesz meg valamit, ha drágább, akkor sem, ha a minősége sokkal jobb.

A takarékos előrelátó, közép és hosszútávon is tervszerűen élő személy. A zsugori gyakran “penny-wise and pound-fool” személy, ahogy az angol mondás tartja. (A filléreken takarékoskodik, miközben a nagy dolgokon gyakran bukik, pont a filléreskedő magatartása miatt.) A takarékos hosszútávon gondolkodik, a zsugori csakis rövidtávon.

A takarékos szívesen spórol a mosóporon, ha hasonló minőséget kap olcsóbban. A zsugori a mosáson is spórol, inkább tovább hord egy ruhadarabot.

A takarékos szívesen elkölt egy órát a saját idejéből, hogy megtalálja ugyanazt a terméket olcsóbban. A zsugori szívesen elkölt egy órát más idejéből, hogy jobban járjon.

Talán ennyiből látható, milyen hatalmas különbség van a takarékos és a zsugori között. Persze gyakran olyan ez, hogy ha szeretem a személyt, akkor takarékosnak hívom, ha ellenszenves, akkor zsugorinak. Mint a terrorista-szabadságharcos: attól függ, minek nevezem, hogy aki ellen harcol, azt kedvelem-e vagy gyűlölöm.

Ennek ellenére hatalmas különbség van a takarékos és a zsugori között. Mindenkit bátorítok arra, hogy a maga szintjén legyen takarékos (mert másként kell takarékosnak lenni egy átlagbéres családanyának és másként egy sikeres vállalkozónak), de kerülje el, hogy zsugorivá vagy fösvénnyé váljon.

Néhány jel, hogy túl takarékos vagy:

– Egy adag kávét kétszer is kifőzöl.

– Papírtermékeket, mint kéztörlő többször is felhasználsz.

– Elteszel olyan elromlott termékeket, amiket biztos, hogy soha nem fogsz megcsináltatni. DVD lejátszó, levált talpú cipő és ezekhez hasonló dolgok.

– Túl sok időt töltesz bevásárlással, csak mert mindent ott veszel meg, ahol a legeslegolcsóbb.

– Egyáltalán nem törődsz az élelmiszerek lejárati idejével. Nem arról van szó, hogy két nappal később is megeszel egy csomag virslit, hanem amikor már ennél sokkal durvábban csinálod.

– Örömmel lomizol és viszed haza más emberek kidobott dolgait, súlyos esetben akár a kukából is kiveszel kidobott dolgokat.

Egyébként nagyon könnyen megvizsgálhatod magad, hogyan állsz a pénzhez, mennyire szereted azt: egy számodra kedves cél érdekében tudsz-e nagylelkűen adakozni? Legalább kétheti fizetésedet kiadnád-e egy cél érdekében, legyen az a kóbor kutyák megmentése, hátrányos helyzetű gyerekek megsegítése, az ingyenes szoftverek terjesztése, az evangélium hirdetése, vagy bármilyen egyéb cél, amivel egyetértesz? (Nem feltétlen egy összegben.)

Ha örömmel tudsz adni nagyobb összeget, akár több alkalommal is, nem vagy zsugori. Ha összeszorul a szíved még a felvetéstől is, hogy önszántadból akár tíz-húsz ezer forintot kiadj valamiért, amiből nincs közvetlen hasznod, akkor könnyen lehet, hogy a pénz szerelmének a fogságában vagy és fukar vagy, nem takarékos.

(Természetesen vannak, akik kényszerből nem vesznek semmit, mert egyszerűen nincs rá pénzük. A cikk nem a kényszer szülte nélkülözőkről szól, hanem azokról, akik a saját választásuk szerint takarékosak vagy éppen zsugoriak.)

(Budaörsi Infó/Kiszámoló)

facebook:

0 Komment