A közjegyző segít – A digitális állampolgárság

(Budaörs, 2024. december 5. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben digitális állampolgárságról beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Bizonyára az olvasók megfigyelhették, hogy az utóbbi időben több plakáton is feltűnt a digitális állampolgárság program indulásáról szóló tájékoztató. Most annak járunk utána, hogy ez milyen hatással lehet az ügyintézésünkre.

Dr. Széchényi Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a Digitális állampolgárságról szóló törvény szeptember 1-én lépett a korábbi elektronikus ügyintézésről szóló törvény mellé, és sok átfedés van a két jog szabály között.

Közjegyzői, bírósági és egyéb hatósági ügyek intézése során a legfontosabb dolog talán az ügyfél és az eljáró hatóság közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályok, amelyek szerint a korábbi elektronikus ügy intézés szabályaira épülnek.

Maga a digitális állampolgárságról szóló törvény már hatályba lépett, de a komoly változások csak 2025. januártól lesznek ér vényesek. Még pedig a korábban megismert ügyfélkapuhoz kapcsolódó tárhely át fog alakulni, és a rendelkezési nyilvántartás is új szerepben fog feltűnni.

Mi az a rendelkezési nyilvántartás?

A rendelkezési nyilvántartás ma is létezik. Itt az állampolgár a járási hivatalban személyesen kérheti, hogy bizonyos, vagy akár az összes hatósági ügyében ő ne postán tartsa a kapcsolatot, hanem elektronikus úton.

Ha ezt rögzíti, akkor a hatóságok látni fogják, hogy ez az ügyfél elektronikus úton kéri az értesítéseket.

Tudni kell azt, hogy a különböző jogszabályok közötti összhang megteremtése nem sikerült, mert a polgári per, egyrészt a bíróságokra és a közjegyzőkre vonatkozó szabályokat is szabályozza, nem teljesen van összhangban a digitális állampolgárságról szóló törvénnyel, mert ott a polgári pernél papír alapon kommunikálnak, és ha át akarnak térni az elektronikus kapcsolat tartásra, akkor az az ő személyes döntésük, amit a bíróságon és a közjegyzőnél is ki kell jelenteni.

Ezzel szemben a digitális állampolgársági törvény úgy szabályoz, hogy január 1-től kezdve, aki belép a digitális állampolgársági programra, onnantól kezdve a rendelkezési nyilvántartásba az fog bekerülni, hogy ő minden ügyében az elektronikus kapcsolattartást választja. Erre a járási hivatalban kell bejelentkezni, regisztrálni. A polgári per jelenleg ezzel nincs össz hangban, itt még várhatóan fog történni törvényi módosítás, ami ezt a helyzetet rendezi.

A nem bírósági és nem közjegyzői eljárásokban, mint például adó, vagy földhivatal, gyámhatóság, építésügy, ezekben az ügyekben már biztosan ezek lesznek a szabályok január 1-től. Addig egy átmeneti idő van. Ez az idő arra szolgál, hogy akinek már van ügyfélkapuja, az elmenjen a Járási Hivatalba, és bejelentkezzen.

Hogyan lehet ez alól a szabály alól kikerülni?

A törvény szerint csak akkor törlődik ez a rendelkezés, ha ‘kiregisztálja’ magát a felhasználó, törölteti a tárhelyét, csak akkor tud visszatérni a papír alapú ügyintézésre. Ez valószínűleg nem egy rossz dolog, mert hogy egyrészt a postai kézbesítési költségek hatalmas terhet rónak egy hivatalos tértivevényes levél feladásakor. A tértivevény lassan már 2000 Ft körüli összeg darabonként. Egy viszonylag sok ügyféllel zajló eljárásnál horribilis költségek keletkeznek csak a levelezéssel. Az elektronikus küldeményeket a tárhelyére az ember mindig megkapja. Nem kell azon aggódni, hogy a szél kifújja a postaládából az értesítőt. Kényelem szempontjából egy jobb megoldás hosszútávon.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment