Frankhegy, lakcímrendezés, gyorshajtás, trafibox, drog … – Közmeghallgatás volt Budaörsön

(Budaörs, 2024. szeptember 5. – Budaörsi Infó) 2024. szeptember 4-én közmeghallgatást tartottak Budaörsön a Városházán. Öt témakörben szólaltak fel a lakók, a tanácskozás mintegy három órán keresztül tartott, amiből 40 perc volt a polgármester beszámolója. 

A közmeghallgatás Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének beszámolójával kezdődött az Önkormányzat éves tevékenységéről.

A polgármesteri beszámolót követően kezdődött a közmeghallgatás lakossági része.

Öt témakörben szólalhattak fel a budaörsiek:

1. Településüzemeltetés és közbiztonság (közvilágítás, közutak, közparkok, közterületek, parkolás, gépjárműforgalom, közösségi közlekedés, temető, termelői piac, vízellátás)

2. Környezetvédelem, köztisztaság, hulladékgazdálkodás

3. Településfejlesztés, beruházások, településrendezés

4. Frankhegyi kérdések

5. Egyéb

Az első felszólaló Bencsáth Gergely volt, aki első felszólalásában budaörsi közterületek el- és átnevezése, névtelen közterületek megszüntetésére vonatkozólag tett javaslatokat.

Azt kérte a képviselő-testülettől, hogy végre oldják meg a lakcímrendezést, mert Frankhegyen emiatt rengeteg probléma van.

A felvetésre Dr. Bocsi István jegyző reagált.

Elmondása szerint nem csak a Frankhegyen, hanem Budaörs egész területén elindult az utcák elnevezése. Sok esetben előfordulhat, hogy anomáliák keletkeznek.

„Budaörsön 6100 cím van, amit felül kell vizsgálni. A képviselő testület az elmúlt évben három, vagy négy alkalommal futott neki az utcák átnevezéséknek és a házszám problémáknak.

Ez azért probléma, mert aki új lakcímet szeretne kérni, és nem tudja beilleszteni magát a rendszerbe, az óriási problémát okozhat, mert előfordulhat, hogy nem talál oda az adott címre a futár vagy a mentő…

A kormány kötelezővé tette, hogy vizsgálják felül a címeket. Ez nem fog problémamentesen lezajlani. A legfőbb probléma, hogy mi lesz a lakcímkártyával és a közmű dolgokkal, és ha valakinek cége van…

Minél több polgárnak szeretnének segítséget nyújtani. Az Önkormányzat segíteni fog a közműátírásokkal kapcsolatban is. 

Szakmailag van logika abban amit mondott Bencsáth Gergely. Amikor eljutunk odáig, akkor foglalkozni fogunk a felvetéseivel.

A települési lakcímrendezés egy olyan feladat, ami nagyon nehéz. Amint tudunk, megpróbálunk segíteni, legyenek türelemmel.”

A következő hozzászóló Vona Márton volt.

Elmondása szerint az Átlós utcában a gyorshajtás folyamatosan (80-100 km/h fölötti), különösen 18 és 20 óra között, éjszaka 22 és hajnali 4 között, illetve 6 és 8 között.

„A lakossági jelzés nem előzmény nélküli, évek óta folyamatos, a megoldásra tett erőfeszítések részeredményektől nem mentesek, de a gyorshajtás esetén nem eredményesek. Az önkormányzat, rendőrségi vezetők előtt ismert a probléma.

A témakör megoldása érdekében aláírásukkal 15 Átlós utcai ingatlan tulajdonost képviselek.”

Hozzátette, hogy a rendőri vezetéssel többször egyeztettek, de azt a választ kapta, hogy nincs semmi probléma, mert az Átlós utca nem jelenik meg a baleseti statisztikákban. Továbbá felajánlotta, hogy az Átlós utca lakói akár ki is kifizetik a forgalomkorlátozási eszközöket ha kell, csak legyen megoldás.

Lőrincz Mihály, a Műszaki Ügyosztály vezetője elmondta, hogy sok olyan terület van, ahol panaszok tömkelegét kapják naponta.

„Elindítottunk egy olyan programot, aminek a keretén belül trafiboxokat vásároltunk. A trafiboxba helyezett traffipaxok tudják majd mérni a sebességet.

Azt gondoltuk, hogy ez egy egyszerű feladat lesz, de nem volt az.

Egy cég van, akinek a trafibox-gyártmányát a rendőrség elfogadja. Tőlük márciusban rendeltük két trafiboxot, amiket előreláthatólag csak szeptemberben fogunk megkapni.

Két helyszínre szeretnénk ezeket kirakni, a Farkasréti útra és a Baross utcába.

A baleseti statisztikákban ez a két utca szerepelt legelöl. Bízom benne, hogy rövid időn belül beválik ezeknek a berendezéseknek a használata.

Ha beválik akkor további trafiboxot szeretnénk kihelyezni, addig pedig maradt a rendőrség sebesség ellenőrzése. Ami tőlünk tellett megtettük.

Sebességjelzőt telepítettünk, ezekre van most jelenleg módunk, a következő lépésben benne lesz az Átlós utca is.”

Szakács Ágnes az Egér út és a Szerviz út összekötését javasolta, hogy így tehermentesítsék a Budapesti utat.

Bencsáth Gergely a település üzemeltetéssel és a közbiztonsággal kapcsolatban kért ismét szót. Összegyűjtötte, hogy melyik utcában javasolná, hogy legyenek kihelyezett szemetesek és kutyapiszok gyűjtő kukák.

Dr. Bocsi István jegyző megjegyezte, hogy az lenne a fontos, hogy az emberek szemlélete változzon, és mindenki hazavigye a szemetet.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, hogyha ő elviszi a kutyáját sétálni, ő is hazaviszi a kutyapiszkot egy gyűjtőzacskóban.

Komár Erzsébet a Cserebogár utcai játszótérrel kapcsolatos problémákat vetett fel.

Elmondása szerint nem megfelelő a játszótérnél a biztonság. Bár látszik, hogy rendszeresen gondozzák, de sötétedés után, nyolc után rendszeresen visszatérő felnőttek használják a játszóteret. Az üzemeltető pedig telefonon nem elérhető.

„A játszótér két részből áll, és mindkét részét illegális tevékenységre is használják, droghasználatra, és kereskedelemre is.

Amikor tűzeset volt a játszótértől nem messze, és kint volt a rendőrség, akkor is ott szívták a füves cigit, és a rendőr nem tett semmit.

Tűzijátékot is szoktak használni a helyszínen. Dohányoznak, eldobálják a csikkeket, italos üvegek a bozótban. Az ott élő lakók mindennapi nyugalmát zavarják.

Kérjük, hogy helyezzenek el térfigyelő kamerát, ami hangjelzést is kiad, ha illetéktelen tartózkodik a területen.”

Lőrincz Mihály hozzátette, hogy több játszótéren is tapasztaljuk ezt.

„Van egy cég, akit megbíztunk, hogy a játszótereket nyissa és zárja. A játszóterekre ki fogjuk írni az elérhetőségüket,  illetve ha szabálytalanságot tapasztalnak fel lehet hívni a rendőrséget is.”

Nagy Sándor Lászlóné a közösségi kertekkel kapcsolatban kért szót. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Cserebogár utcába tervezett közösségi kert megbicsaklott, és meginvitálta a jelenlévőket az Idesüss Budaörs Napjára, ahol a Kertbarátok Egyesülete terményszőnyeggel készül.

Bedynski Piotr a szúnyogirtás ellen szólalt fel.

„Az Önkormányzat miért tartja evidensnek, hogy szúnyogot kell irtani?

Hogyan működik a procedúra ilyenkor, hogy történik a döntés, hogy szúnyogot irtsunk?

A vegyi szúnyogirtás nem túl hatékony. Rengeteg kárt okozunk vele. Kik azok, akik szakmailag az Önkormányzatnál részt vettek ennek a döntésnek az előkészítésében?

A környezetvédelmi referens milyen véleménnyel van erről?

Hagyjuk abba a vegyi szúnyogirtást! Rengeteg kárt okozunk vele, de haszna nincs! 

A végeredmény még több szúnyog!”

Tamás Ervin, a BTG ügyvezetője elmondta, hogy nagyon meglepte ez a felszólalás, mert meg volt róla győződve, hogy kevés a gyérítés, mert az elmúlt hetekben érkeznek a panaszok folyamatosan, hogy sok a szúnyog.

„Valós problémáról beszélünk, amit valamennyien a bőrünkön érzünk.

Megszűnt 2019-ben a kémiai légi szúnyoggyérítés. 2020 óta speciális engedéllyel lehet csak légi úton gyéríteni.

Most tulajdonképpen egy kényszermegoldást alkalmaz a BTG. De van egy tabletta, amiről említés esett, és segíthet a szúnyog gyérítésben. 20 ezer darab volt belőle és még 6 ezer maradt.

Hozzá lehetett jutni ingyen és bérmentve a BTG irodájában.“

Járai András hozzá tette, hogy érdemes lenne megvizsgálni egy másik megoldást is a szúnyoggyérítésre: a denevér odúk telepítését, hiszen a denevérek rengeteg szúnyogot megesznek.

A Napsugár Játszótérrel kapcsolatban az egyik lakó megköszönte, hogy meghallgatta az Önkormányzat a lakosság kéréseit, és módosította a felújítási terveit.

„Köszönjük az együttműködést. Célunk nem csak a gyerekek, de a környezet védelme is. Bízunk benne, hogy a további felújítások során is mérlegeli majd a lakosság véleményét az Önkormányzat.”

A közösségi kert kapcsán pedig örülnénk ha az Önkormányzat részéről is lenne egy szakmai felelős. Szeretnénk ha együtt álmodnánk meg a közösségi keretet.”

A településfejlesztéssel kapcsolatban Karácsonyi Krisztián írásban tette fel kérdéseit: 

„Tisztelt Polgármester úr,

Ezúton szeretném felhívni figyelmét a jelenleg hatályos helyi építési szabályzat problémáira, amelyek nem szolgálják a budaörsi lakosok érdekeit.

Például az Lk- l/Z, Lk-2/Z, Lk-3/Z és Lk-5/SZ jelű építési övezetekben a telekméret minden megkezdett 200 m²-e után egy rendeltetési egység létesíthető.

Az ilyen és ehhez hasonló rendelkezések növelik a lakosok számát egy adott területen, ami azt eredményezi, hogy zsebkendőnyi telkekre két-három lakásos házakat építenek.

Ennek következtében az utcák és a település túlzsúfolttá válnak, valamint a megnövekedett lakásszám a gépjárművek számának növekedését is maga után vonja.

Az említett példán kívül számos hasonló rendelkezés található a hatályos építési szabályzatban, amelyek elsősorban az építési vállalkozók érdekeit szolgálják, nem pedig a budaörsi lakosokét.

Kérem, fontolja meg az építési szabályzat módosítását annak érdekében, hogy városunk élhetőbbé váljon, és jobban tükrözze a lakosok érdekeit és igényeit.

Köszönettel és tisztelettel: Karácsonyi Krisztián”

Ezután a Frankheggyel kapcsolatos témakör következett. 

A lakosok kértek útkarbantartásokat, és a közcélú és közérdekű elektromos hálózat fejlesztését. Ezen felül jelezték a tűzivíz-hálózat hiányát.

Horváth Andrea azt kérdezte az Önkormányzat Műszaki Ügyosztályától, hogy miért gátolják a fejlesztéseket.

Az utcájuk lakói elektromos hálózat fejlesztésébe kezdtek, és a belterületi elektromos hálózati tervek is elkészültek.

„Azt mondta a Műszaki Ügyosztály, hogy ha megvan a megfelelő útszélesség, akkor nincs akadálya a fejlesztésnek, viszont megtagadták a hozzájárulást, pedig a szükséges szélességek rendelkezésre álltak.

Törvénytelen volt ez a döntés. Nem értjük, hogy miért nem engedi a belterületi elektromos fejlesztést.”

Komár Erzsébet felhívta a figyelmet az elhanyagolt telkekre, a tűzveszélyre és a tűzcsapok hiányára.

Lőrincz Mihály a Frankheggyel kapcsolatos problémákra megpróbál egyben válaszolni.

“… Jogos elvárás az Önkormányzat részéről, hogy aki frankhegyi ingatlantulajdonosoknak legyen egy jövőképük, hogy mit szeretnének ezen a területen elérni. Ha ez megvan, akkor utána tudunk a megoldás felé haladni…”

Bencsáth Gergely kifejtette, hogy a víziközmű-hálózat kiépítése az Önkormányzat feladata lenne.

„Elvárnánk egy tűzivíz-hálózatot is. Probléma a közvilágítás hiánya, a megfelelő közvilágítás nem csak kötelező, hanem elengedhetetlen. A Frankhegyen élők kérik, hogy legyen közvilágítás!

Miért nincs szabványos közvilágítás, illetve mikorra várható?

Mikor szavaznak, mikor lesz forrás?”

A Frankhegyi témák évről évre azonosok, a területen élők többsége vezetékes vizet, csatornát és közvilágítást szeretne. 

A közmeghallgatás a szokásos, viharos hangulatban zajlott és zárult.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment