A közjegyző segít – A hagyatéki eljárással bejelentett igények II.
- Budaörsi INFÓ
- 2023 január 30.
(Budaörs, 2023. január 30. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Folytatjuk a hagyatékkal szembeni különböző igényekről szóló beszélgetést dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.
A hagyatéki eljárásban bejelentett igényekről beszéltünk az elmúlt lapszámokban, amit folytatunk a földhivatalnál át nem vezetett adásvételekkel és a beruházásokkal kapcsolatos tulajdoni igényekkel.
Milyen tulajdonjogi problémával találkozhatunk még a hagyaték elosztása során?
„Amikor a felek kötöttek szerződést, de nem lett bejegyezve a tulajdonjog a Földhivatalnál. Ezzel az esettel gyakran találkozunk. 2006 előtt nem volt ügyvéd-, illetve közjegyző-kényszer az ingatlan adásvételi szerződéseknél.
Sokszor olyan okirat jött létre, amely bejegyzésre alkalmatlan volt, vagy az akkori szabályok szerint még jó volt, de elfelejtették beadni a Földhivatalhoz, és amikor jött az új törvény, akkor már nem volt alkalmas a bejegyzésre. 2006 óta ügyvéd vagy közjegyző készítheti csak el az adásvételi szerződést.
Korábban nem volt ilyen szigorú a törvény, elég volt aláírás-hitelesítéssel ellátni az okiratot. Például ha valaki 1990-ben kötötte meg a szerződését, de elfelejtette beadni a Földhivatalba, – előfordult, hogy azért nem vitték be, mert nem volt pénzük kifizetni az illetéket – ebben az esetben az adásvételi szerződés érvényes ugyan, de az alapján már nem fogják bejegyezni a tulajdonjogát. Nagyon gyakran találkozunk ilyen esetekkel, hogy írtak egy papírt az ügyletről, de a mai szabály szerint már szinte semmire nem jó.
Egyetlen egy dologra jó, hogy tudja azt mondani a bent lakó egykori vevő, hogy neki volt egy jogcíme arra, hogy övé az ingatlan, nem csak úgy használta sajátjaként, ő tényleg azt hitte, hogy az övé, csak az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Ebben az esetben a törvény csak öt éves elbirtoklási időt kíván meg.
Ez a probléma gyakran hagyatéki eljárásoknál szokott kibukni, kiderül, hogy az a ház, amit a hagyaték tárgyának hisznek, nem az örökhagyó tulajdona a nyilvántartás szerint.”
Ha az egyik gyermek az örökhagyó házában beépítette a tetőteret, akkor az öröklés esetén kinek a tulajdona lesz?
„A hozzáépítés – vagyis ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít – esetén ha a Földhivatalnál nem került bejegyzésre, hogy az épülethez hozzáépített rész a gyermek tulajdona, és a felek nem tudnak megegyezni, akkor csak bírósági eljárással lehet megakadályozni, hogy az ingatlant egyenlő részben örökölje az örökhagyó összes gyermeke.
A tetőtér beépítés egy praktikus megoldási forma, ha nincs a gyereknek pénze egy saját ingatlan vásárlásra.
Sok családi bonyodalmat meg lehet előzni, ha egy ilyen hozzáépítés esetén módosítják a földhivatali állapotot. Így a hagyaték elosztása esetén már rendezettek lesznek a tulajdoni viszonyok.
Az a gyermek, aki beruház, és hozzáépít egy emeletet a szülői házra, vagy felhúz még egy szobát, annak be kell kerülnie tulajdonosként az ingatlan tulajdoni lapjára, és ki kell számolni a tulajdoni hányadot, ami a hozzáépítés folytán keletkezik, mert ez egy értéknövelő beruházás.
Abban az esetben, ha ezt elfelejtik, öröklés esetén így hátrányosabb helyzetbe kerül a hozzáépítő, mint például a testvére, mert az ingatlan egészére vonatkozik majd az öröklés. Ha nincs megállapodás a felek között, akkor sajnos perre kell menni.
Ezek bonyolult perek szoktak lenni. Szakértőt kell kirendelni, hogy mennyi volt korábban a hozzáépítés nélkül az ingatlan értéke, mennyi lett amikor befejeződött a beruházás, most mennyi az értéke. Rengeteg ilyen probléma merül fel. Természetesen kompromisszum esetén a közjegyzői eljárásban ezek a kérdések is megnyugtatóan rendezhetők.”
Az tudjuk javasolni, hogy amennyiben a tulajdonosok körén kívül álló személy értéknövelő beruházást hajt végre az adott ingatlanon, azt őt ekként illető tulajdonjogát mindenképpen tüntessék fel a tulajdoni lapon, ezzel is megakadályozva a későbbi családi vitákat.
(Budaörsi Infó)
Korábbi cikkünk:
facebook:
0 Komment