A globális túlfogyasztásról nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban

A piaci-fogyasztói kultúra által szült, súlyos környezeti problémákra keres megoldásokat a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Lassú élet – Radikális hétköznapok címmel szerdától látható kiállítása.

Az 1980-as években indult “slow forradalom” kezdetben a gyorséttermek elleni tiltakozásban nyilvánult meg, és az egészséges, helyi alapanyagokat használó, minőségi étkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Carlo Petrini gasztronómus kezdeményezése az elmúlt évtizedek során globális mozgalommá duzzadt, és számos területen hódít a munkától az utazáson és a dizájnon át a médiafogyasztásig – idézte fel a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeum igazgatója.

Fabényi Julia hozzátette azonban, hogy a kiállítás nem a ma divatos slow living mozgalmakból indul ki, amelyek egy része újabb eladható termékeket és szolgáltatásokat kínál, sokkal inkább olyan alternatív gyakorlatokat, szelíd vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek kiutat mutatnak a fogyasztói spirálból, a rohanó életmód helyett a pillanat valós megélésére épülő életszemléletet képviselnek.

Mint megjegyezte, a Ludwig Múzeum nemzetközi csoportos kiállítása az eredeti tervek szerint 2020 tavaszán nyílt volna meg, ha a járvány első hulláma nem írja át az eseményeket, a pandémia által uralt, utóbbi bő egy év azonban csak még erősebben ráirányította a figyelmet a tárlat által felvetett kérdésekre.

Jan Elantkowski, Készman József és Üveges Krisztina kurátorok elmondták: a széles műfaji spektrumot átfogó alkotások egy része kritikai állásfoglalás, mások a jövő kihívásaira kínálnak utópikus modelleket, némelyek pedig a művészetfogyasztási szokások, érzékelési és befogadási rutinok megváltoztatására késztetnek.

Kaszás Tamás Eszképista történet című videómunkája például a kivonulásról szól: azt mutatja meg, hogyan lehetséges berendezkedni az önfenntartó életre, Erdei Krisztina pedig Riseset, Victory of the Sun címmel annak az időszaknak a tapasztalatait összegzi, amikor Törökországban egy elhagyatott falvak újraindítását célzó projektben vett részt kecskepásztorként.

Más menekülési utat kínál fel Koronczi Endre, aki Extrém alvás című videóprojektjében arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e bárhol, bármikor szándékosan aludni.

Anca Benera és Arnold Estefán több installációval is rész vesz a kiállításban. A természet egészének motorja című munkájuk például két egykori vészjelző bóját alkot újra a látogatók által is kipróbálható hangszerként, a több mint egy tonna szaharai homokot felhasználó, A világot tápláló sivatagi kőzet című installáció pedig a nyugat-szaharai természeti kincsek kizsákmányolására hívja fel a figyelmet.

Benczúr Emese az egyik legszennyezőbb iparágként számon tartott ruhaiparhoz kapcsolódó problémákra világít rá Használati utasítás/Cut Before Use című installációjával, amelyhez “fast fashion” ruhadarabokból kivágott cetliket használt.

Lakner Antal hosszú évek óta foglalkozik használati tárgyak újraértelmezésével; ezúttal a Casa Activa műtárgycsoportjának két darabjával, az alvás közben rögzített agyhullámokat egyfajta masszázsággyá alakító REM beddel és a “száraz fürdést” cseresznyemagok segítségével lehetővé tevő Dry Spával vesz részt a kiállításban.

A Ludwig Múzeum Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória és Üveges Krisztina által rendezett tárlata szeptember 5-ig lesz látogatható. MTI

facebook:

0 Komment