A Budaörsi Játékszín alapítója, Éless Béla Zugló díszpolgára lett

(Budaörs, 2020. október 4. – Budaörsi Infó) 2020. október 2-án Éless Bélát Zugló díszpolgára címmel tüntették ki. Betegsége miatt, az elismerést párja, Valler Gabriella vette át a nevében.

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz, azoknak annak a zuglói kötődésű (az elismert személy lakóhelye, munkássága, tanulmánya vagy egyéb módon Zuglóhoz köthető) természetes személynek, aki a kerület határain túlmutató kiemelkedő eredményt ért el nemzeti vagy nemzetközi szinten gazdasági, kulturális, művészeti, egészségügyi, sport vagy a tudományos élet területén vagy a társadalom érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen elősegítette a kerület anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását.

A „Zugló díszpolgára” cím olyan elismerés, amellyel a kerület tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek.

A díszpolgári cím adományozását díszoklevél és emlékérem tanúsítja, valamint adományozásával anyagi elismerés jár.

Idén Éless Béla, a Budaörsi Játékszín alapítójának zuglói munkásságát ismerték el ezzel a kitüntető címmel. 

Az öröm akkor lett volna az igazi, ha Ő vehette volna át. De így is nagyon boldog, hogy én vettem át a nevében, s köszöni szépen ezt az elismerést Zugló vezetésének – írta Facebook-oldalán Valler Gabriella.

Éless Bélával készült 2020. áprilisi, 80. születésnapi interjúnk:

A művészi pályafutás egyes fontos stációi, jó vagy nem túl jó emlékek…

Válogatott atléta voltam. Minden színházcsináló időszakom élményekkel gazdagított. Teljesítménycentrikus életszemléletem a részleges kudarcok ellenére sem változott….

Budaörsön már érett rendezőként és vezetőként kezdhettem a tíz szép évet. Már 3 év után kiteljesedett a „népszínházi” koncepció…, jelentős előadásszámot és bevételt produkáltunk.

A csupán kacagtató fővonal mellett (Feydeau, Heltai, angolszász kommerszek…) több érdekes-értékes kísérlet is színre kerülhetett (Az Édentől keletre, Dobszó az éjszakában, Hollywoodi mesék, Az atléta halála).

Kialakult az a játékstruktúra, amelyben megfelelő arányba kerültek a különböző műfajok és ízlés-szintek.

Többféle közönséget láttunk a nézőtéren. A „népszínház”-nak ez a lényeges törekvése: több közönségréteg igényes kiszolgálása.

Az életmű legfontosabb része(i)

Teljesítménycentrikus szemléletem miatt sohasem nosztalgiázok és nem tekintgetek vissza. Minden periódusból a sikeresség élményét és szakmai elemeit viszem magammal és arra építek a következő körben.

Érzések a Budaörsi Játékszín alapítójaként

Csak a szakmai feladatokkal foglalkoztam. A személyes „önpropaganda” teljesen hiányzott a munkámból. Ez ma is így van.

Azt hittem, hogy a közönségünk véleménye a döntő, és a Közgyűlésnek (az Önkormányzat képviselő-testülete – a szerk.) az számít. Politikusaink nagy többsége egyetlen előadást sem látott, de azért dönteni mert a sorsomról. Valamilyen más tartalmú meggondolásból vonták meg tőlem bizalmukat, a kiteljesítést ígérő harmadik öt évemet illetően.

Üzenet a budaörsieknek?

Nem hiszem, hogy nekem kellene bármire buzdítanom és bármiben irányt szabnom az érdeklődésüknek.

A jelen, tervek

Amikor kiderült, hogy Budaörsön nem folytathatjuk, 20-25 kollégám biztatott, hogy maradjunk együtt. Ezzel az erkölcsi háttérrel kezdtem el az Éless-Színt, mint magánszínházat. Ennek jogi formája: Közhasznú, Nonprofit Kft. Zuglóban működünk. Jelenleg 42 tagú a társulat. Részleteket megtudhat a kedves olvasó a honlapunkról.

Köszönjük a válaszokat! Jó egészséget és még hosszú alkotói munkát!

UPDATE!

Éless Béla Gobbi Hilda Életmű díjat kapott

Életút

Éless Béla kassai születésű színész, rendező, színházigazgató, “színházcsináló” az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult.

1958-1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi színpadán kabarékat rendezett, zenei műsorokat vezetett.

1963-1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja volt, amelynek alapító rendezője is volt. Olyan produkciók létrejötte fűződik ehhez az időszakhoz, mint a Kukabúvárok, az Übü király és a Madarak.

1974-1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. Kiemelkedő produkciók: Koordinációk, Svejk a II. világháborúban. 1976-1985 között a Magyar Rádió rendezője volt.

1986-1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze volt.

1987-1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 óta igazgató-művészeti vezetője. Kiemelkedő produkciók: Pillantás a hídról, Kakukkfészek, Play Strindberg, Öbölből vödörbe.

1997. július 1. és 2008. június 30. között a Budaörsi Játékszín alapítója, igazgató-művészeti vezetője volt.

2008. október 1. óta az Éless-Szín alapítója, igazgató-művészeti vezetője.

Korábbi cikk a témában:

A nagy visszatérés – Éless Béla ismét Budaörsön

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment