Felütötte a fejét a madárinfluenza – Mit lehet tudni róla?

(Budaörs, 2020. február 24. – Budaörsi Infó) Szakértői cikksorozatunkban Berta Katalinnal – a madármentés elkötelezett hívével, a Fióka- és madármentés tagjával – februárban a madárinfluenzáról beszélgettünk. Ha a témáról további kérdései lennének, írjon bizalommal szerkesztőségünkbe a budaorsiinfo@ gmail.com e-mail címre és szakértőnk válaszol.

 
Berta Katalin a Budaörsi Infónak elmondta, hogy még december végén Lengyelországban voltak madárinfluenzás észlelések, így idő kérdése volt csak, hogy ideérjen. Szlovákiában a Nyitrai járást január első hetében már zár alá vették, többszörös észlelés miatt. Január 13-án Komárom-Esztergom megyében is igazoltak egy esetet, Ácson, egy pulykatelepen. Még csak 10 km körzetben zártak le mindent, de az időjárás tökéletes volt a fertőzés terjedéséhez, így pár napon belül már Hajdú- Bihar megyében, egy kacsatartó gazdaságban is igazolták a vírust.

Ismét a h5n8 vírusról van szó, ami emberre, emlősre nem veszélyes, viszont a házi- és a vadon élő madaraknál halálos. Lappangási idő 5 nap, utána jelentkeznek az idegrendszeri tünetek. A beteg madár rángatózik, borul, tekereg, körbe-körbe forog, majd első tünettől 24-48 órán belül kimúlik. Gyógyszer nincs. Az 5 nap lappangási időben ürülékkel terjeszti a vírust.

Berta Katalin

Hogy védekeznek a madármentők?

„Madarat csak úgy veszünk át, hogy minden más madártól hermetikusan elkülönítve karanténozni kell egy hétig, ezt a legjobb olyan helyen megtenni, ahol nincs más madár. De legalább külön helyiségben minden madártól. Fertőtlenítővel és 40 fok feletti forró vízzel mosunk kezet minden etetés, etetőhöz, itatóhoz nyúlás előtt. Röpdébe lépés előtt cipőt, sőt ruhát cserélünk.

Mivel a h5n8 madárinfluenza vírus az orr-nyálkahártyán vidáman megtelepszik, azaz „buszozik” az emberen, mint a kutya bolha, így orr-/szájmaszkot használunk.

Kerülünk mindent, ami nyers szárnyas hús, helyette marha-, nyúlhúst használunk etetéshez.”

Hogy védekeznek a gazdák?

„Január 16-án megjelent az országos főállatorvos határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását. A zártan tartás azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett.

Ezen kívül a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, nyílt vízből pedig tilos itatni. Az állatok almozására használt anyagot szintén meg kell óvni a vadmadarakkal való érintkezéstől.

A határozat tartalmazza a zártan tartáshoz használt építmények – víziszárnyasok, illetve egyéb szabadon tartott baromfik telepítési sűrűségnek megfelelő – minimum alapterületét is.”

 
Mit kell tenni a madárinfluenza-gyanús esetekkel?

„A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, már a gyanú felmerülésekor értesíteni kell az ellátó állatorvost, vagy közvetlenül a járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályát.

Ha a járási főállatorvos a gyanút megalapozottnak tartja, a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi, a betegség megerősítése vagy kizárása céljából mintát vesz és az alábbiakra ad ki utasításokat:
A gazdaságban tartott baromfi, más, fogságban tartott madarak és valamennyi emlős háziállat számba vétele. A gazdaságban tartott beteg, elhullott vagy fertőzöttségre gyanús egyedek megközelítő számáról napi összesítés vezetése. A gazdaságban tartott valamennyi madár elzárt tartása.

Baromfi vagy más, fogságban tartott madár gazdaságba való bevitelének vagy onnan történő kivitelének tilalma. Madárinfluenzát valószínűleg terjesztő bármi egyéb dolog, anyag (madárhulla, tojás, baromfihús, beleértve a vágási melléktermékeket és belsőségeket, takarmány, felszerelés, anyagok, hulladék, trágya) kivitelének tilalma.

Személyek, házi emlősállatok, járművek és eszközök gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása csak engedéllyel. Az épületek és a gazdaság bejáratainál és kijáratainál fertőtlenítő eszközök alkalmazása. A járási (hatósági) főállatorvos a járványügyi vizsgálat eredménye alapján a fenti intézkedéseket további gazdaságokra terjesztheti ki.”

 
Jár kártalanítás?

„A madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta. A kártalanítás a leöléskori érték. A kihelyezés és a leölés idején az állatok értéke természetesen nem ugyanannyi. A leöléskor az állatok többet érnek a tartó munkája miatt. A befektetett és elveszett munka megtérítését az integrátorok a részükre kifizetett kártalanítási összegből tehetik meg.”

Meddig tart a korlátozás?

„A 3 km-s védőkörzetben az elrendelt korlátozó intézkedéseket a fertőzött gazdaság állományainak felszámolása utáni takarítást és fertőtlenítést követő 21. napon lehet legkorábban enyhíteni azzal a feltétellel, hogy a védőkörzetben lévő összes gazdaság ellenőrzése megtörtént, beleértve a nem kereskedelmi célból tartott állományok ellenőrzését is. A 10 km-s megfigyelési körzetben az elrendelt intézkedéseket 21 nap helyett legalább 30 napig kell fenntartani.”

NÉBIH zöld szám: 06-80-263-244

 
(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment