Az állatorvos segít – A méhgyulladás

Az állatorvos segít rovatunkat tovább folytatjuk. E havi témánk a szukák méhgyulladása, amiről dr. Szaniszló Ferenc budaörsi állatorvost kérdeztük. 

Dr. Szaniszló Ferenc a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a méhgyulladás egy meglehetősen gyakori és jelentős probléma. Mivel hozzávetőlegesen azonos arányban tartanak az emberek kan és szuka kutyát, így sokakat érinthet a probléma.

Mi a lényege és jelentősége ennek a betegségnek?

A szukák méhgyulladása valóban igen gyakori betegség. Ennek oka a szukák nemi ciklusában gyökeredzik. Azt minden kutyás tudja, hogy a szukák évente kétszer tüzelnek, általában tavasszal és ősszel. Ilyenkor viszonylag gyors hormonális változások zajlanak le a szervezetben, előkészítendő a leendő vemhességet.

Tudni kell, a tüzelés alatt a méh ellenálló képessége jelentősen csökken, éppen a termékenyülés elősegítése érdekében. Ha ilyenkor baktériumok kerülnek a méh üregébe, akkor gyulladás kezdődhet. Persze ez így meglehetősen ritka, de a további szempont az, hogy a nem termékenyült szuka hormonálisan pont úgy viselkedik, mint egy vemhesült.

Azaz megvastagodik a méh nyálkahártyája, ami 8-10 hétig is eltarthat, aminek a fokozottabb eseteit álvemhességnek is nevezzük az összes következményével együtt, de erről majd egy másik adásban fokunk beszélni. Néhány üres tüzelés még nem jelent gondot, de ha ez évekig így ismétlődik  – évi kétszer – , akkor 6-7 éves kor körül a méh nyálkahártyája teljesen átalakul, úgy mondják cisztásodik és váladékot termel, ami már melegágya lehet különféle gennyesztő baktériumoknak.

Vannak más állapotok, amelyek ilyen változásokat eredményeznek a méhben, esetleg a túlzásba vitt fogamzásgátlók?

Igen. Ugyanilyen változást eredményezhetnek a hosszabb távú fogamzásgátlók is, de ennél veszélyesebb a helyzet az esemény utáni injekciókkal, melyek megnyitják a méhszájat, és így utat engedhetnek a környezeti baktériumok bejutásához.

Hogyan jutnak be a baktériumok a méhbe?

A méhet a méhnyak zárja el a külvilágtól. A tüzelés kivételével a méhnyak szorosan zárva van. Amikor ivarzás során kinyílik, a normál hüvelyflórát alkotó baktériumok könnyen bejuthatnak a méh üregébe. Ha a méh egészséges, a bejutott baktériumok gyorsan elpusztulnak, ellenben, ha a méh fala megvastagodott és cisztákat tartalmaz, a körülmények nagyon kedvezőekké válnak a baktériumok szaporodásához. Emellett, mivel ilyenkor a méhizomzat nem tud összehúzódni, a bejutó baktériumokat nem tudja a méh eltávolítani magából.

Mikor számíthatunk a méhgyulladás kialakulására?

A gennyes méhgyulladás fiatal és középkorú kutyákban is kialakulhat, de leggyakrabban idős állatokban fordul elő. Az évek során a többszöri vemhesség nélküli tüzelést követően a méhben elindulhatnak a gennyes méhgyulladás kialakulását elősegítő változások. A  kialakulás jellemző ideje a tüzelés végét követő 2-8 hét.

Mik a méhgyulladás klinikai tünetei?

A tünetek leginkább attól függenek, hogy a méhnyak nyitott vagy zárt.

Ha nyitva marad, a méhből gennyes váladék ürülhet a hüvelyen keresztül a külvilágra. Ilyenkor a farok alatti részen az állat szőrén, bőrén, vagy a fekhelyén könnyen észrevehető nedves, gennyes foltok jelennek meg. Emellett jelentkezhet láz, bágyadtság, étvágytalanság is. Ha a méhnyak zárt, a képződő genny nem tud kijutni a külvilágra. A méh üregében összegyűlik és a has kiteltségét okozhatja. A baktériumok által termelt méreganyagok a méhnyálkahártyán keresztül felszívódva az állat keringésébe jutnak. Ezeknél az állatoknál a betegség jelei gyakran nagyon gyorsan jelentkeznek, étvágytalanok, visszahúzódóak és bágyadtak lehetnek, emellett előfordulhat hányás, hasmenés is. A baktériumok által termelt toxinok károsítják a vesék vizeletkoncentráló képességét. Ilyenkor a kutya több vizeletet ürít, illetve fokozódik a vízfelvétel is. Ez a folyamat nyitott és zárt méhnyaknál egyaránt kialakulhat.

Hogyan lehet megállapítani a méhgyulladás meglétét?

A betegség elején a kutyáknál a kismértékű hüvelyfolyás mellett gyakran nem találunk más tünetet. A legtöbb esetben azonban a beteg állatokkal már csak előrehaladott esetben találkozunk a rendelőben. Egy sokat ivó, nem ivartalanított állatnál minden esetben gondolni kell a gennyes méhgyulladásra, különösen, ha hüvelyfolyást és tapintással fájdalmas hasat is tapasztalunk.

Ilyenkor azonnal vért veszünk, mert a gennyes méhgyulladás esetén jelentősen megnő a fehérvérsejtek száma. A mérgek vesékre gyakorolt hatása miatt a vizelet sűrűsége alacsonnyá válik. Minden esetben el kell végezni az ultrahangos vizsgálatot, ahol jól előtűnik a gyulladásos váladékkal telt méh és ez egyértelművé teszi a diagnózist.

Hogyan kezelhető a betegség?

Gennyes méhgyulladás esetében az ajánlott kezelés a méh és a petefészkek sebészi eltávolítása. Idejében felismert gyulladás esetén a műtétet követően a kutyák gyorsan felépülnek. Ilyenkor a műtét alig különbözik a megszokott ivartalanítási műtéttől. Előrehaladott gyulladásnál a műtét már nem minősül rutin beavatkozásnak, gyakran szükség van intenzív ellátásra is, amelyet 1-2 hetes antibiotikum kúrával kell kiegészíteni. Ilyenkor a felszívódó gyulladásos mérgek akár visszafordíthatatlan változást is okozhatnak a szervezetben (pl. vesékben, májban stb.)

Ha a kutyám egy értékes tenyészállat. Van-e más lehetőség a műtéten kívül a gyógyítására?

Az időben elkapott esetekben meg lehet próbálkozni a betegség gyógyszeres kezelésével. Vannak olyan hormon alapú gyógyszerek, amelyek ellazítják és kitágítják a méhnyakat, valamint összehúzzák a méhfal izomzatát így kipréselve a gennyes tartalmat a méh üregéből. Sajnos azonban ez a kezelés nem mindig vezet eredményre, nem lehet a méhet teljesen sterillé tenni. Ha 3-4 napon belül nincs javulás, akkor életmentő célból el kell végezni az említett műtétet. Ritka esetben a gyógyszeres kezelés szövődménye méhrepedés lehet, ami a hashártyára jutó genny miatt életveszélyes helyzetet teremt.

Hogyan előzhető meg ez a súlyos betegség?

Nem tenyésztési célú szukáknál az ivartalanítás 100%-osan megelőzi a problémát. Itt teszem hozzá, hogy az emlődaganatokat is! Ha nem akarunk kiskutyákat, akkor minél hamarabb ivartalanítsuk állatunkat. Tartósan ne adassunk fogamzásgátlót kutyánknak. A tartós fogamzásgátlónál 3-4 év legyen a maximum, az esemény utáni fogamzásgátló minden esetben legalább 5-10% esélyt ad a betegség kialakulásának, ami jelentősnek mondható. Tenyészkutyák esetében a tenyésztési higiénia betartásával (pl. mesterséges termékenyítésnél steril eszközök, katéterek használata) a  kialakulás minimálisra redukálható.

Nagyon fontos, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal forduljunk állatorvoshoz.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment