Felvételi – nyilvánosságra hozták a felsőoktatási ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat szerda este a fővárosban, ezzel eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. 

Az idén is több szakon kiemelten magas pontszám kellett a felvételin: a Budapesti Corvinus Egyetemen a pénzügy és számvitel szakon 468 pontra, a nemzetközi tanulmányok szakon 465 pontra volt szükség, kommunikáció-médiatudomány szakon pedig 460 pontra.

A nemzetközi gazdálkodás szakon a Pannon Egyetemen 480 pontot, a Miskolci Egyetemen 474 pontot írtak elő a bekerüléshez.

Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pontot. Mérnökképzésben a mechatronikai mérnök szakon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 454 pontot kellett elérni, a vegyészmérnöki szakon 421-et. Bizonyos mérnöki szakokra ugyanakkor meglehetősen alacsony pontszámmal is be lehetett jutni, a logisztikai mérnök képzésre a vidéki képzőhelyeken 280-281 pont kellett.

Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez. (A maximum 500 pont volt).

Idén is előzetesen meghatároztak állami ösztöndíjas minimumpontszámokat alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakoknál. Ezeken a szakokon ennél alacsonyabb ponttal nem lehetett bekerülni.

Az előzetesen meghatározotthoz képest ugyanakkor jelentős változás volt az orvosképzésnél: az általános orvos képzésnél 380, az osztatlan gyógyszerésznél 385, míg a fogorvosnál 390 volt a pontszám. Ezeknél minden egészségügyi képzést folytató intézménynél magasabb volt a pontszám, és a legnehezebb a Semmelweis Egyetemre volt a bejutás. Általános orvos képzésnél 436 pontot, fogorvos képzésnél 431 pontot, míg a gyógytornász képzésnél 405 pontot kellett elérni.

Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, SMS-ben kaptak értesítést. Az eredmények az e-felvételi személyre szabott oldalain is megtekintők lesznek.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, egy informatikai algoritmussal határozták meg. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolta. Minél többen minél nagyobb pontszámmal jelentkeznek első helyen egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.

Minden jelentkező egyetlen képzésre kerülhetett csak be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol összpontszáma eléri vagy meghaladja a július 26-án este nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárt. Amennyiben egyetlen megjelölt képzéshez sem elegendő a pontszáma, a jelentkezőt ebben az eljárásban nem vehetik fel felsőoktatási intézménybe. A felvételt nem nyertek a pótfelvételi során jelentkezhetnek újra.

A ponthatárok kivetítését Budapesten szimbolikus gombnyomással Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke indította el. A felvételizőket idén is a Pont Ott Partira várták a fővárosban és több vidéki helyszínen, ahol koncertek, sportolási lehetőségek és kerekasztal-beszélgetések színesítették a programot. Utóbbiakon szó volt a sikeres nyelvtanulásról, a karrierépítésről, a hallgatói bevételi forráslehetőségekről, a diákhitelről és a családalapításnak a felsőoktatási évek alatti támogatásáról.

Az MTI tudósítója a budapesti helyszínen azt tapasztalta, hogy este a szakadó eső és a hideg idő ellenére több száz fiatal gyűlt össze. A ponthatárok közlése után a tömeg egy része azonnal üdvrivalgásban tört ki. Összességében több boldog és elégedett fiatalt lehetett látni, mint szomorút és elégedetlent.

Nem sokkal a kihirdetés után – vélhetően a rossz időjárás miatt – a jelenlévők nagy része eltávozott az egész napos programról. A tömegben sokan ölelkezve ünnepeltek, illetve telefonon osztották meg a jó vagy rossz hírt szeretteikkel.

A diákok a besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül élhetnek jogorvoslattal. A fellebbezést a www.felvi.hu-n a kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A jogorvoslat során azok a dokumentumok vehetők figyelembe, amelyeket a jelentkező az általános felvételi eljárásban határidőre csatolt a jelentkezéséhez.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótfelvételi eljárásra – miniszteri döntés alapján – július 28-ától augusztus 7-én éjfélig lehet jelentkezni, kizárólag az e-felvételi rendszerén keresztül, a www.felvi.hu-n. A pótfelvételi eljárás során egy szakra lehet jelentkezni, és – néhány kivételtől eltekintve – önköltséges formában. A tavalyi évhez képest fontos változás, hogy idén a pótfelvételi jelentkezéssel egy időben, tehát legkésőbb a jelentkezési határidőig kell a jelentkezést hitelesíteni.

Corvinus egyetem: idén is nőtt a felvett hallgatók száma

Idén is növelni tudta felvett hallgatóinak számát a Budapesti Corvinus Egyetem – értékelte a felvételi adatokat a felsőoktatási intézmény szerda este.

Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben írták: az egyetem 3352 hallgatót vett fel az általános felvételi eljárásban a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzéseire.

A felvettek közül 2305-en állami ösztöndíjasként, 997-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel.

Kitértek arra is, hogy a székesfehérvári kampuszon – amely országosan is az egyik legdinamikusabban fejlődő duális képzési bázis – indított szakokra is jelentősen több hallgató felvételizett sikerrel.

Itt indul – duális formában is – a sportközgazdász mesterképzés, amely az országban egyedül Székesfehérváron érhető el – jelezték, hozzátéve: az új képzéssel az egyetem célja az, hogy a végzett hallgatók a legkorszerűbb elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok birtokában alkalmassá váljanak a hazai és nemzetközi gazdasági és sportélet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására.

Az intézmény összegzése szerint a felvételi során hat képzésen az átlagpontszám a 470 pontot is meghaladja, míg további 15 szakon 450 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. Ezekre a képzésekre a sikerrel felvételizők közel 30 százaléka, 971 hallgató került be.

A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal az alkalmazott közgazdaságtan (angol és magyar nyelven), a nemzetközi gazdálkodás (angol és magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra lehetett bejutni.

Jelezték: egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a budapesti és székesfehérvári képzési helyeken.

A pótfelvételi iránt érdeklődők az Egyetem honlapján (uni-corvinus.hu/felveteli) és a felvi.hu-n tájékozódhatnak a pontos feltételekről és határidőkről – közölték.

ELTE: több mint 8700 új hallgató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a 2017-es felvételi eljárásban: 8776 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint 2300-an pedagógusképzésben. Az ELTE-n a legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt matematika-latintanár szakon kellett elérni.

A felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az általános felvételi eljárásban kínált képzésekre összesen 36 046 jelentkezés érkezett, amelyből 12 941 volt első helyes. A felvételi eredmények szerint 8776 hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben. Tavaly a júliusi általános felvételi eljárás során 8278 fő nyert felvételt. A gólyák 81 százaléka nappali tagozatos lesz, 80 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt.

A felvettek számának növekedése részben annak is köszönhető, hogy új képzési helyszínek is megjelentek az ELTE portfóliójában: a Savaria Egyetemi Központ (SEK) ELTE-hez történő csatlakozása révén Szombathelyen is indulnak szakjaik, Nyíregyházán pedig gyógypedagógia alapképzési szak indult – írták, hozzátéve: Szombathelyen az ELTE-be történt integráció után emelkedtek az átlagpontszámok a tavalyi évhez képest, ami az ELTE minőség megjelenésével magyarázható.

Az ország elsőszámú pedagógusképző intézményeként az intézmény kiemelten fontosnak tartja, hogy a felvettek harmada (2315 hallgató) a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait, köztük 1079-an mint leendő tanító, valamint általános, illetve középiskolai tanár. Az osztatlan tanárszakokra felvettek számának növekedése idén is folytatódott: míg 2016-ban 579-en, idén 691-en iratkozhatnak be.

Az osztatlan tanárképzések átlagponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó, 380 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb szakpártagnak (a népszerűségi sorrend: angol-, történelem-, magyar-, matematika-, biológiatanár).

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (BTK, 1846) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1060), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1004). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1405), az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 853), valamint a TTK (806) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (683), őket követik a jogászok (648) – közölte az intézmény.

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latintanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.

BME: több mint ötezer új hallgató szeptembertől

Az általános felvételi eljárás alapján 5019 hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptemberben – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel szerdán.

Az intézmény tájékoztatása szerint a Műegyetem alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.

Mesterképzésben közel 1200 hallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait. Az éves adat kiegészül a januárban felvettek közel ezres létszámával.

Mint írták, örömmel nyugtázták, hogy a BME-re jelentkező 11 065 diák 25 százaléka valamelyik mesterképzésüket jelölte meg, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Ez az arány a második legjobb a hazai felsőoktatási intézmények között, eltekintve a művészeti és idegen nyelvű intézményektől.

Létszámában is ez a második legtöbb az összes felsőoktatási intézményt figyelembe véve. Idén 25 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre – jegyezték meg.

Hozzátették: jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma, a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéről több mint 600 jelentkezőt vettek fel. A felvettek több mint fele a több hallgatói munkát kívánó mesterképzésre jelentkezett, doktori képzésre pedig 69 hallgató nyert felvételt – közölték.

facebook:

0 Komment