Szuperkórház Budaörs közelében – Megvette az új dél-budai vezető kórházhoz a telket a kormány

(Budaörs, 2017. július 12. – Budaörsi Infó / mti) Megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat az MNV Zrt., az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt – mondta Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa az MTI-nek kedd este. A dél-budai “szuperkórház” Budaörs szomszédságában, a Dobogó nevű területen valósul meg és autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá.

Sem a budapestiekkel, sem a kormánypárti főpolgármesterrel, de még a fideszes kerületi polgármesterekkel sem konzultált a kormány, mielőtt döntött az új szuperkórház helyszínéről. A máig lakatlan, Dobogó nevű területet a középkorban vesztőhelyként használták.

Cserháti Péter felidézte: a kormány tavaly ősszel döntött arról, hogy zöldmezős beruházásként, az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszánál található Dobogó nevű területen szeretné felépíteni a három budapesti centrum egyikét, a dél-budai térség vezető kórházát. A terület nyolc ingatlanból áll – ismertette – amelyek fele eddig is állami és önkormányzati, másik fele pedig magántulajdonban volt.

Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a hozzá tartozó háttérintézmény, az MNV Zrt. foglalkozott hivatalból az ügylet lebonyolításával.

Az ingatlanok egyike úgynevezett véderdősáv, amely eddig is állami tulajdonban volt, a három önkormányzati ingatlan pedig kisebb forgalmú út, amelyek kicsik és jellegük miatt “nem piacképesek”, ezért azokat a XI. kerület egy képviselő-testületi döntéssel az állam rendelkezésére bocsátotta – mondta Cserháti Péter.

Közölte: a négy magáningatlanról az MNV Zrt. tárgyalt a tulajdonosokkal, ezekről írták alá a szerződéseket az NFM tájékoztatása szerint július 7-én. A kormány újabb határozatban döntött a folyamat felgyorsításáról – ez jelent meg június 29-én a Magyar Közlönyben -, határidőt szabott az ügyletek lebonyolításához, és ezen a határidőn belül minden szerződést megkötöttek.

Cserháti Péter elmondta: a magáningatlanok megvásárlásához szükséges összeg nettó 4,4 milliárd forintot tett ki. A területek megvásárlása után lehet folytatni a tervezést és a kialakítást.

Hangsúlyozta: mindez jelzi, a kormány határozott célja, hogy minden helyszínen megvalósuljon az Egészséges Budapest program.

Ez volt az egyetlen helyszín – tette hozzá -, amely részben nem volt állami tulajdonban.

A miniszteri biztos elmondása szerint a nagy centrumok fejlesztése 2019-ben “gőzerővel” megindulhat, ha a döntések kellő időben megszületnek. Kitért arra is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a Kormányinfón a dobogói beruházást 120-150 milliárd forintos összeggel körvonalazta, ennek pontosítását kell elvégezni szeptemberig, hogy a közbeszerzéseket egzakt összegekkel írhassák ki.

A Magyar Közlönyben jelent meg a múlt héten a kormány határozata arról, hogy a fővárosi és Pest megyei kórházfejlesztés első ütemében melyik kórház mennyi pénzhez jut a program idei, 40 milliárd forintos költségvetési keretéből. A leendő dél-budai “szuperkórház” tervezésére csaknem 2,3 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.

DOBOGÓ

Dobogó Budapest egyik városrésze a XI. kerületben. Az M1-M7-es autópályák közös bevezető szakasza mentén elterülő apró városrész máig szinte teljesen beépítetlen, állandó lakossága nincs.

Határai: Budaörsi út a Kőérberki úti aluljárótól – Lapu utcai aluljáró – Dobogó út – Balatoni út – Poprádi út – Kőérberki út a Budaörsi útig.

Az M1-M7-es autópályák közös bevezető szakaszáról nézve a sztráda Gazdagréttel átellenes oldalán található.

A Központi Statisztikai Hivatal 2011. okt. 1-jei adatai szerint teljes népessége 4 fő.

A területnek jelenleg nincs kötött pályás, metró-, villamoselérhetősége.

A Dobogó nevű terület nagyobb része Újbuda önkormányzatáé, illetve több kisebb telek magánszemélyek tulajdonában volt.

A hely különlegessége az a 14 kút, ahol egy magáncég keserűvizet termel ki és patikák számára palackozzák. A Dobogó beépítetlenségét a kutak védőterülete is indokolta.

A terület része az Olimpia park is, amelynek része a sövényből kiültetett olimpiai öt karika és néhány kő, amire a bajnokok nevét felvésték. A feliratok 1994 óta nem frissültek.

A hely neve a levéltári dokumentumok szerint onnan származik, hogy a terület vesztőhely volt, az 1531. évi dézsmajegyzék ezt a helyet jelöli meg Buda egyik kivégzőhelyének. A hely az 1847-es dűlőkeresztelő^* során kapta a jelenlegi nevét az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett, ami utalt a korábbi funkciójára.

(* A Dűlőkeresztelő a Buda határában, a város külterületén fekvő dűlők német neveinek magyarosítását kihirdető ünnepség volt 1847-ben. Az esemény a reformkor magyar nemzeti törekvéseinek egyik fontos jelképe volt.)

(Budaörsi Infó / mti)

facebook:

0 Komment