Megtalálhatták a Föld legöregebb növényeit

A kövületek vörös algákra hasonlítanak és az India középső részén lévő Sitrakut nevű üledékes, foszfátban gazdag lelőhelyen találtak rájuk.

A Föld legöregebb növényei lehetnek azok az Indiában feltárt 1,6 milliárd éves fosszíliák, amelyek felfedezése azt jelzi, hogy a fejlett többsejtű élet az eddig feltételezettnél jóval korábban alakult ki a Földön.

A kövületek vörös algákra hasonlítanak és az India középső részén lévő Sitrakut nevű üledékes, foszfátban gazdag lelőhelyen találtak rájuk a PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Az eddig ismert legrégibb vörös algák 1,2 milliárd évesek voltak, Kanada Északi-sarkvidékén találták őket. A tanulmány készítői szerint két algatípusról van szó, az egyik fosszília fonalszerű, a másiknak komplex vaskos szerkezete van.

A kutatók szerint a fosszíliákban megőrződött sejtstruktúrák és alakjuk megegyezik a vörös algáéval, a primitív növény ma tengeri környezetben, például korallzátonyoknál él, de édesvízi környezetben is megtalálható. Az egyik legismertebb vörös alga a nori, amely a japán nemzeti étel, a szusi egyik összetevője.

“1,6 milliárd éve akár ehettünk volna szusit” – viccelődött Therese Sallstedt, a Svéd Természettudományi Múzeum biológusa, aki segített a tanulmány elkészítésében. A Föld körülbelül 4,5 milliárd éve formálódott. Bizonyíték van arra, hogy az élet először tengeri baktérium formájában mintegy 3,7-4,2 milliárd éve jelent meg rajta. Jóval később jelentek meg a növények és az állatok. A többsejtű eukarióta szervezetek mintegy 600 millió éve jelentek meg.

“A növényeknek kulcsszerepük volt a Földi élet megjelenésében, is most bemutatjuk, hogy a növények jóval korábban jelentek meg, mint amiről eddig tudomásunk volt, és ami hatással vannak annak helye megítélésére, mikor alakultak ki a fejlett életformák” – hangoztatta Sallstedt.

“Nem lehetünk száz százalékig biztosak ezen ősi anyag tekintetében, mivel nincsenek DNS-maradványok, de a jellemezői elég jól egyeznek a vörös algák morfológiájával és szerkezetével” – tette hozzá Stefan Bengston professzor, a tanulmány szerzője.

facebook:

0 Komment