Nobel-díj – Az idei a harmadik japán orvosi Nobel-díj 2012 óta

Oszumi Josinori japán kutatónak ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat a stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint. A molekuláris sejtbiológus már a harmadik japán Nobel-díjas ebben a kategóriában 2012 óta.

Tavaly Omura Szatosi és az ír William C. Campbell a fonálféreg-fertőzések – mint a folyami vakság és a nyirokfilariázis -, illetve a kínai Tu Ju-ju a malária elleni újfajta kezelés kidolgozásáért kapta az élettani Nobel-díjat.

2012-ben Jamanaka Sinja és a brit John B. Gurdon azért a felfedezésért részesült orvosi Nobel-díjban, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható.

A japán tudósok a fizikai kategóriában is jelentős sikereket értek el az utóbbi években: 2014-ben három kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és – az 1999 óta az Egyesült Államokban dolgozó, amerikai állampolgár – Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) kapta a Nobel-díjat a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért. 2015-ben pedig Kadzsita Takaaki egy kanadai tudóssal, Arthur B. McDonalddal megosztva részesült az elismerésben a neutrínóoszcilláció felfedezéséért.

Oszumi Josinori összességében a huszonötödik japán születésű Nobel-díjas. Az első Jukava Hideki fizikus volt 1949-ben. Utóbbi kategóriában összesen 11, a kémiaiban hét, az orvosi-élettaniban négy, az irodalmiban két díjat kaptak, a békedíjat pedig egy alkalommal ítélték oda japánnak.

A 21. században a természettudományos kategóriákat tekintve a japán tudósok kapták a legtöbb Nobel-díjat az amerikaiak után.

Juhász Gábor: Oszumi eredményei vezettek az autofágia kutatásának forradalmához

Oszumi Josinori eredményei vezettek el az autofágia kutatásának jelenleg is zajló forradalmához, ugyanis ő fedezte fel az élesztőben azokat a géneket, amelyeknek a termékei szükségesek az autofág lebontás legfontosabb útvonalához – mondta az MTI-nek hétfőn Juhász Gábor, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Lendület Drosophila Autofágia Kutatócsoport vezetője a japán tudós orvosi-élettani Nobel-díjára reagálva.

Az autofágiakutatás gyakorlati jelentőségéről szólva úgy fogalmazott, hogy mivel az eukarióta sejtek saját anyagainak és sejtszervecskéinek a lebontását és újrahasznosítását szolgáló, önmegújító folyamatról van szó, ezért az autofágia csökkent működése egyebek között hozzájárul az öregedés, a rákos megbetegedések és idegsejtpusztulással járó kórképek – Alzheimer-kór, Parkinson-kór – kialakulásához, így a folyamat terápiás befolyásolásával jelentősen javítani lehetne az emberek életminőségét.

Juhász Gábor szerint Magyarországon több kutatócsoport is foglalkozik autofágiakutatással, beleértve saját, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Lendület Drosophila Autofágia Kutatócsoportot.

Kovács Attila, az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének tanára szerint az autofágiakutatásban az eddigi imponáló eredmények ellenére még bőven vannak olyan problémák, alapvető kérdések, amelyek megválaszolását akár újabb Nobel-díjjal is jutalmazhatják. Mint felidézte, Oszumi 1993-ban publikálta az autofágiakutatásban fordulópontot jelentő eredményeit, amelyek nyomán ma már óriási mennyiségű publikáció jelenik meg a folyamattal kapcsolatban, 2004-ben pedig folyóirat is indult Autophagy címmel.

A szakember szerint ma már olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek megalapozzák az autofágia betegségekben mutatkozó hatásának egzakt bizonyítását és az ilyen esetekben a terápiás beavatkozás kidolgozását. “Olyan szereket már próbálnak is előállítani, amelyekkel szövettenyészeti sejtekben befolyásolhatók patológiás folyamatok is” – mondta Kovács Attila az MTI-nek, hozzátéve, hogy itt csak az autofágia enyhe serkentése vagy gátlása jöhet szóba terápiás célként, mivel az erős gátlás vagy serkentés maga is kóros hatásokhoz vezethet.

A szakember azt is elmondta, hogy óriási szerepe van az autofágiának az egyedfejlődésben. Erre a leginkább látványos példa a lepke kifejlődése a hernyóból, ami a hernyószervek autofág emésztéséből származó anyagok segítségével megy végbe. Bár nem hernyóból fejlődünk, de az emberi fejlődés során is óriási átalakulások mennek végbe, amelyekben az autofágia nélkülözhetetlen. Erről és különösen ennek patológiai szerepéről azonban szinte alig tudunk valamit.

A Juhász Gábor vezette kutatócsoport pesti részlegeként működő ELTE TTK Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékén jelenleg a “genetikailag nagyon jól hozzáférhető élőlénynek” számító gyümölcslégy (Drosophila) segítségével folytatnak nemzetközileg is jelentős és eredményes autofágiakutatást.

facebook:

0 Komment