Az állatvédelem helyzete

Február 22. a Bűncselekmény Áldozatainak Napja, amikor megemlékezünk embertársainkról, akik testi épségükben, vagyonukban sértettjei lettek a bűnelkövetőknek. Egy bűncselekménynek azonban nemcsak emberek lehetnek áldozatai, hanem állatok is.

Mikor valósul meg az állatkínzás bűncselekmény?

„ Btk. 244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

A törvény az indokolatlan bántalmazást, vagy indokolatlan bánásmódot bünteti, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Jogsértés a gerinces állat vagy a veszélyes állat elűzése, elhagyása, kitétele. Ez utóbbi magatartást nem csak azért rendeli büntetni a jogalkotó, mert az kiszolgáltatott helyzetbe hozza az állatot, hanem magára hagyva veszélyhelyzetet okozhat és ennek megelőzése fontos feladat.

A veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a csak gerinces állatokra.

Másik bűncselekmény a Btk. Környezet és a természet elleni bűncselekmények fejeztében a tiltott állatviadal szervezése.

„ Btk. 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ezen bűncselekmény megvalósul az állatviadal szervezése, tartása, állatviadalra fogadás szervezése vagy arra fogadás kötése által. Már az is következményekkel jár ha e célból történik a gerinces állat megszerzése, tartása, tenyésztése, kiképzése, idomítása vagy forgalmazása.

A jogszabály célja az indoklás szerint a társadalom nyugalmának biztosítása, valamint minden gerinces állat, legyen az háziasított vagy vadon élő védelme.

FIGYELEM! Szigorodott az állatvédelem jogi szabályozása.

Az emberek többsége elsősorban kutyát tart, akár hobbi állatként, akár házőrzésre. Gazdálkodás céljából pedig haszonállatokat nevelnek.

Az állattartás jogszabályi keretét „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény”, valamint „A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.( II.26.) Kormányrendelet” határozza meg.

A jogszabályok előírják a különböző fajok tartásának feltételeit, azokat a paramétereket, melyek az állatok életének kényelmét szolgálják.

Ilyen feltétel például, hogy kistestű ebet 10 négyzetméternél, nagytestű ebet 20 négyzetméternél kisebb területen, illetve tartósan kikötve tartani tilos.

Veszélyes kutyát kizárólag állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (mikrochippel) ellátva lehet tartani.

Az előírások be nem tartása több tízezer forint bírságot vonhat maga után!

A felelős állattartáshoz tartozik kutyák esetében főként az évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltás megléte. Ajánlott az egészségmegőrzés érdekében a féreghajtás, a bolha és kullancs elleni védelem biztosítása, és a közlekedés és szállítás során a védőeszközök, mint nyakörv, póráz, valamint szájkosár alkalmazása. Ezzel megelőzhetők a váratlan kutyatámadásból eredő balesetek, melynek szintén lehetnek súlyos jogi következményei.

Végül szót érdemel a kutyasétáltatás során felmerülő kutyaürülék, mely sok kellemetlenséget okozhat másoknak, ezért vigyen magával zacskót a gazdi és gyűjtse össze a járdán, közterületen a hátrahagyott ürüléket.

Tegyen bejelentést, amennyiben az állatokkal kapcsolatos jogsértést észlel!

facebook:

0 Komment