Kirekesztettség, közoktatás és a gyermekjóléti rendszer – A gyereket hagyni kell gyereknek lenni
- Budaörsi INFÓ
- 2015 november 18.
(Budaörs, 2015. november 18. – Budaörsi Infó) 2015. november 17-én tartották meg Budaörsön a Városházán a IV. Gyerekvédelmi napot. Az előadások témája a kirekesztés volt, valamint szóba kerültek a területen januártól várható állami beavatkozás, azaz központosítás lehetséges következményei is.
Megnyitó beszédet Wittinghoff Tamás polgármester mondott.
Ezt követően Kié a Gyerek? címmel Dr. Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus, egyetemi docens tartotta meg előadását.
Kié a felelősség? A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek problémáiról L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítványtól beszélt.
Zolnay János kutató előadásának a címe: A térbeliség és a közoktatás volt.
A Budaörsi Tanoda, mint oktatási, képzési, tehetséggondozó és képességfejlesztő intézményről Lakatos György, tanoda vezető számolt be.
Majd a program zárásaként a Budaörsi Tanoda növendékei énekeltek.
Wittinghoff Tamás megnyitó beszédében elmondta, hogy az önkormányzatiság lényege, hogy a helyben keletkező problémákat helyben is oldják meg, viszont a központosítás ennek pont az ellenkezőjét teszi. Ez igaz az oktatásra és a különböző szociális ügyekre is.
“Január elsején megkezdik a működésüket a járási családi és gyermekjóléti központok. Az eddig a településeken jól megoldott hatósági beavatkozást igénylő problémák tehát járási szintre kerülnek.
Ennek várható következménye az lesz, hogy a helyi ellátás eszközrendszere kiüresedik, az ügyfeleknek utazni kell, a probléma közeli segítség nyújtás pedig súlyos gondokat okozhat.
Ez persze nem csak azt jelenti, hogy nehéz lesz jó megoldást találni a problémáinkra, hanem azt is, hogy számos ellátásra szoruló ellátás nélkül maradhat. A járási központok nyakába szakad egy olyan hatalmas terület ellátása, amelynek sem a fizikai, sem a személyi feltételei nem adottak, a finanszírozásról pedig sejtelmünk sincsen.
A költségvetésével Budaörs viszonylag rugalmasan igyekszik a változásokra reagálni. Félretettünk egy komolyabb összeget, amelyet alapvetően a szociális ellátási feladatokhoz rendeltünk hozzá, és igyekszünk majd a még általunk sem pontosan látott kérdéseket kezelni.
Csökkenhet a településeken a társulások finanszírozása is. Azok a települések, amelyeknek nincsenek olyan lehetőségeik mint Budaörsnek, nem fognak tudni reagálni a problémákra.
Viszont meghagyják a lehetőségét annak, hogy a fontos szolgáltatásokat mint a fogász, pszichológus, továbbra is helyben biztosítsák a települések, de kérdés, hogy mely településeknek lesz erre finanszírozási lehetőségük.
Ne legyenek annak tekintetében illúzióink, hogy ez nem fog forráskivonással járni, hiszen amikor az oktatást központosították, akkor ketté vált a fenntartói és a működtetői feladat. A településeknek ekkor nyilatkozni kellett arról, hogy megszeretnék-e tartani a működtetést vagy nem. Budaörs természetesen megtartotta ezt a jogát.
A hírek most azzal vannak tele, hogy különböző települések kérik vissza a működtetést is, mert azt látják, hogy az a forrás, amit tőlük elvontak azon a címen, nem oda kerül, ahová kellene, nem az oktatási intézmények működtetésére.
Ha valaki azt gondolná, hogy a Járás központok örülnek, azok is tévedtek. Ők is ugyanúgy aggódnak, mert a feladat ellátásához sem rutinjuk, sem megfelelő szakemberük, sem elegendő forrásuk nincsen.”
L. Ritók Nóra elmondta, hogy ez az előadás-sorozat, amin részt vesznek az érdeklődők, immár hagyomány, 10 éves múltra tekint vissza.
“A mai napon a kirekesztésről, konkrétan a közoktatás rendszerében történő kirekesztésről beszéltünk.
Az iskolákban nagy változások voltak és erős törekvés érződik abban az irányban, hogy az eltérő gyerekeket valamilyen formában kiejtsék. Nem mondom azt, hogy ez szándékos dolog, de tapasztalunk ilyen tendenciákat.
A magántanulói irányba való eltolódás a jellemző, illetve az, hogy az a célja az oktatásnak, hogy amilyen gyorsan csak lehet, a gyerekek kikerüljenek ebből a rendszerből, noha nekem meggyőződésem, hogy minél tovább, és minél hatékonyabban kellene őket benntartani, hogy az életük rendeződjön.
A szociális-gyermekjóléti rendszerben történő átalakításokról nem tudok nyilatkozni, mert január elsején lépnek hatályba. Azt már tudjuk, hogy a Járási központokba kerül a feladatok egy része, ez nem a tömegét jelenti a feladatoknak, hanem csak azokat, amelyek a hatósági ügyintézéshez kapcsolódnak.”
Dr. Krémer Balázs megítélése szerint manapság nagyon sok mindenben elmerülünk, főleg az úgymond technokrata részletkérdésekben.
“Amiről beszélek, az egy kicsit arról szól, hogy lépjünk két lépést hátrébb és próbáljuk azt végig gondolni, hogy a sajátos eszközeinkkel, azzal a megmaradt hatalmunkkal és befolyásunkkal, hogyan tudunk hozzájárulni a gyerekek egészségesebb és sikeresebb fejlődéséhez.
Az állam mindent jobban tud, de ráhárítja a felelősséget a szülőkre.
A gyerekkel foglalkozó állami intézmények egy csomó mindent elfelejtettek, de legfőképpen azt, hogy a gyerekről van szó. A gyerekeket hagyni kell gyereknek lenni.
Az iskolák nem látják be azt, hogy ez nem csak egy oktatási, nevelési intézmény, hanem egy olyan helynek kellene lennie, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat, megalázások nélkül, jóllakva, játszva.
A magyar pedagógia úgy tűnik egy csomó mindenben rosszabb helyzetben van mint a kutyapedagógia.
A kutyaiskolában előírják, hogy csak megerősítéssel neveljük a kutyákat, az iskolában pont az ellenkezője igaz. Csak szankciókkal, fenyegetésekkel, büntetésekkel, intőkkel és egyebekkel próbáljuk meg nevelni a gyerekeket.
Azt gondolom, hogy nagyon sok mindenben, a rutinjainkat, az intézményes berendezkedésünket kell végiggondolni.”
Hogy hogyan fognak működni az átalakítások a gyermekjóléti rendszerben januártól? Majd az élet megmutatja.
Az előadások mindenesetre nagyon hasznosak és tanulságosak voltak. Felvázoltak cselekvési irányokat és előrevetíttek olyan várható problémákat, amelyek megoldásához nem kis kreativitásra lesz szükségük a szakembereknek és a területen döntéskényszerbe kerülő önkormányzatoknak.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment