Nézőpont: leváltják az európai politikai elitet, ha a válságokat továbbra is ideológiák mentén kezeli

A közeljövő nemzeti választásain Európában az újhullámos, radikálisabb pártok leváltják a politikai elitet, ha az továbbra is ideológiák, és nem a választók által érzékelt valóságos problémák mentén kezeli a gazdasági és egyéb válságokat – áll a Nézőpont Intézet MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében.

Az elemzés összegzése szerint az Európai Uniót 2008 óta gyengíti, hogy a politikai elit képtelen megoldani a válsághelyzeteket.

Az európai elit cselekvőképtelensége négy területen “rendkívül látványos”: a gazdaság érdemben nem növekszik, a görög válságot kizárólag rövid távú pénzügyi eszközökkel kezelik, a kontinens az orosz szankciókból sem profitált semmit, de a legszembetűnőbb válságtünet mégis a tömeges illegális bevándorlás “félrekezelése” – írták.

A folyamatos gazdasági problémák Dél-Európában véget vetettek a jobbközép-balközép néppártok versengésének, és újhullámos pártok felemelkedéséhez vezettek: Spanyolországban és Görögországban új szélsőbaloldali pártok, Olaszországban pedig egy rendszerellenes párt törte meg a klasszikus pártversenyt – áll a tanulmányban.

Franciaországban a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett évtizedes gazdasági és társadalmi feszültségek miatt ma az államfőválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen nyerné meg – még ha a választás második fordulójában vélhetően nem is tudna győzni -, megelőzve a mérsékelt konzervatív Nicolas Sarkozyt és a hivatalban lévő Francois Hollande baloldali államfőt.

A bevándorlók integrálásának “iskolapéldáiként” ismert skandináv államok pártrendszerei is átalakulást mutatnak – folytatták. Dániában tartósan második erővé vált a bevándorlásellenes Dán Néppárt. Svédországban a Svéd Demokraták elnevezésű formáció jelenleg két százalékkal van lemaradva a kormányzó szociáldemokratáktól. Finnországban pedig a legutóbbi választás után a kormánykoalíció tagja lett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Finnek Pártja.

Hollandiában 2015-ben többször vezette a közvélemény-kutatásokat az ugyancsak bevándorlásellenes Szabadságpárt; a kormányzó jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért és a Munkáspárt támogatottsága együttesen sem érte el a Szabadságpárt eredményét októberben. Észtországban megerősödött egy nemrég alakított bevándorlásellenes erő: a Szabad Párt mindössze egy százalékon állt 2014 decemberében, idén szeptemberben ugyanakkor már 17 százalékos támogatottsággal bírt.

Ausztriában is élre tört a bevándorlásellenes Szabadságpárt: a legutóbbi bécsi önkormányzati választáson elért második helye – mivel az osztrák főváros évtizedek óta bevehetetlen baloldali fellegvárnak számít – arra mutat rá, hogy a formáció az országosan kimagasló támogatottság tartós stabilizálása esetén megkerülhetetlen tényezővé válhat a következő parlamenti választás utáni kormányalakításban.

Az elemzésben kitértek a magyarországi helyzetre is: eszerint a kormányzó jobbközép Fidesz-KDNP a dogmatikus problémakezelés helyett határozott, cselekvőképes kormányzatként lépett fel bevándorlás ügyében.

A magyar bevándorláspolitika párttáborokon átívelő nemzeti üggyé vált az országban, a szélsőjobboldal (Jobbik) és a szélsőségesen bevándorláspárti baloldali pártok mozgástere minimálisra szűkült a kérdésben – fogalmaztak.

Hasonlóan “határozott problémakezeléssel élt” bevándorlás-ügyben és a gazdasági problémák kezelésében is a brit, a szlovák és a cseh kormányzat – fűzték hozzá.

Azt írták: a bevándorlásellenes, illetve radikális pártok előretörését elsősorban a mérsékelt elitpártok meggyőződése és az átlagos választó hétköznapi tapasztalatai közötti, egyre szélesebb törésvonal eredményezi.

Az európai elit képtelen megkerülni a dogmatikus problémakezelést, minden felmerülő válsághelyzetre ideológiai kérdésként tekint, miközben a társadalmi elvárások nem felelnek meg az elitek elvi meggyőződésének – emelték ki.

Ahhoz, hogy a jövőben megerősödjön Európa, “erős, kellően legitim vezetési centrumra” lenne szükség az unióban. Ennek egyik első feltétele, hogy a vezető elit újból megtalálja a reális kapcsolódási pontokat az európai átlagpolgárokhoz. A következő évek nemzeti választásain ugyanis könnyen leválthatják az európai elitet, ha nem változtat politikáján – figyelmeztettek.

facebook:

0 Komment