Német lap: a német biztonsági szervek erősen aggódnak Merkel menekültpolitikája miatt

Németországban a biztonsági szervek körében rendkívül veszélyesnek tartják Angela Merkel kancellár és kormánya menekültügyi politikáját, és erősen aggódnak annak lehetséges belbiztonsági következményei miatt – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A beszámoló szerint a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalnál (BfV), a külföldi hírszerző szolgálatnál, azaz a BND-nél, valamint a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) és a határőrizetért is felelős szövetségi rendőrségnél “masszív ellenállás” formálódik a kormány menekültpolitikájával szemben.

A Lázadás Merkel ellen? címmel megjelent cikkben idéztek egy név nélkül nyilatkozó, biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas beosztású kormányzati tisztségviselőt, aki szerint a menedékkérők tömeges beáramlása “instabilitást” okozhat Németországban.

A menekülthullám révén “radikalizálódik a polgári közép, amelynek többsége nem akarja ezt a politikai elit által rá kényszerített bevándorlást” – tette hozzá az esetleges szankciók miatt a nevét nem vállaló tisztségviselő, hozzátéve, hogy a menekültválság miatt sokan elfordulnak majd a német alkotmányos berendezkedéstől.

A lap szerint a biztonsági szervek vezetői körében kering egy aláírás nélküli elemzés, egy úgynevezett non paper, amelyben szerint félő, hogy a már meglévő párhuzamos társadalmak miatt nem lehetséges a százezres nagyságrendben érkező illegális bevándorlók integrációja.

Németország integráció helyett “importálja az iszlamista szélsőségességet és az arab antiszemitizmust, behozza más népek nemzeti és etnikai konfliktusait, és beereszt egy más jog- és társadalomfelfogást” – áll a Welt am Sonntagban idézett ismeretlen szerzőjű, bizonytalan státusú dokumentumban.

“A német biztonsági szervek nem tudják, és nem is lesznek képesek kezelni ezeket az importált biztonsági problémákat és az általuk a német lakosságban kiváltott reakciókat” – áll a dokumentumban.

Ugyanakkor a lap szerint a helyzet kezelésére készült egy terv, amelyet a BND hat éve nyugdíjban lévő korábbi elnöke, August Hanning állított össze. A szakember 1998-tól 2005-ig vezette a BND-t, majd államtitkár volt a belügyminisztériumban 2005-től 2009-ig, vagyis akkor, amikor a tárcát Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminiszter vezette, aki egybehangzó sajtóértesülések szerint igen erősen elégedetlen a kancellár menekültpolitikájával.

A Welt am Sonntagban ismertetett terv első pontja szerint a kormánynak nyilatkozatot kell közzétennie arról, hogy Németország befogadóképessége kimerült, ezért egyelőre nem tud több menedékkérőt befogadni.

A második pont szerint a “nemzeti és a szupranacionális” jogszabályok – a német törvények, valamint schengeni és a dublini előírások – következetes érvényesítésével azonnal le kell zárni a határt a németországi tartózkodásra jogcímmel nem rendelkező emberek előtt. Továbbá meg kell tagadni a menedékjogi eljárás megindítását mindazon kérelmezőktől, akik biztonságos harmadik országból érkeztek Németországba. A felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúak és a gyerekes családok esetében kivételt lehetne tenni. Ezen kívül a kérelmezők együttműködési kötelezettségének kiterjesztésével fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, és szankcionálni kell mindazokat, akik valótlan vagy hiányos adatokat közölnek.

A harmadik pont szerint meg kell állítani a balkáni migrációs útvonalon érkező menekülthullámot, ehhez meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét, és befogadóállomásokat, menekülttáborokat kell építeni az EU területén kívül.

A Wolfgang Schäuble volt államtitkára által jegyzett terv negyedik pontja szerint korlátozni kell a menekültek családegyesítéshez fűződő jogát, mert azzal kell számolni, hogy a jogszabályi környezet változatlansága mellett minden egyes menekült után legkevesebb négy családtag költözik majd Németországba.

Az ötödik pont szerint vissza kell állítani menedékkérők helybenlakási kötelezettségét, és a juttatások megvonásával vagy csökkentésével kell szankcionálni a kötelezettség megszegését.

A hatodik pont szerint nagyszabású menekültszállás-építési programot kell indítani Németországban és a Közel-Keleten. Ebben a munkában a szállások későbbi lakóinak is részt kell venniük, és a finanszírozáshoz meg kell nyerni Szaúd-Arábiát és más arab országokat.

A tízpontos “Hanning-terv” további pontjai a menedékkérők, menekültek integrációját és munkavállalását, valamint a biztonsági szervek megerősítését szolgáló intézkedésekről szól.

Joschka Fischer: tiszteletet és támogatást érdemel Angela Merkel

Joschka Fischer volt német külügyminiszter szerint Angela Merkel kancellár tiszteletet és támogatást érdemel a menekültválságban követett politikájáért.

“Nem hittem volna, hogy valaha is nyilvánosan meg kell védenem Angela Merkelt, de meg kell tennem” – mondta a német ellenzéki Zöldek veterán politikusa a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban.

“Egészen két hónnappal ezelőttig nem gondoltam volna, hogy Angela Merkel feladja óvatos, körültekintő hozzáállását. Ma egy másik Angela Merkel áll előttünk, aki azonban nem veszítette el régi képességeit” – mondta Joschka Fischer.

A kancellár “tiszteletet és támogatást érdemel, pártpolitikai oldaltól függetlenül” – tette hozzá.

A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a kancellár nem követett el hibát. “Nem! Nem! És még egyszer: nem!” – hangoztatta a volt külügyminiszter.

A menekültek nem Angela Merkel miatt jönnek Németországba és egész nyáron áramlottak az EU területére. Ez a folyamat pedig “nem invázió, hanem szinte bibliai jellegű exodus”, azaz nem országok vagy térségek megszállása, hanem tömeges menekülés olyan államokból és régiókból, amelyekben elviselhetetlenné vált az élet – húzta alá Joschka Fischer.

A Magyarországon a nyugati határ felé menetelő menedékkérők esetében egy “humanitárius katasztrófa” elkerüléséről volt szó. Az alternatíva az lehetett volna, hogy rendőrökkel és vízágyúkkal lezárják a határt. A német kormány azonban két napig sem bírta volna ki a határ lezárásának következményeiről a világsajtóban megjelenő képek, felvételek által keletkező nyomást – mondta a Zöldek visszavonult politikusa.

Úgy vélte, a menekültválságra nincsen gyors és “tökéletes” megoldás. A helyzetet csak az uniós külső határok közös védelmével és a menekültek tagállamok közötti, kötelező elosztásával lehet kezelni, egy ilyen rendszer kiépítése azonban hosszadalmas. Ezen kívül “diplomáciával és sok pénzzel” törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére – mondta Joschka Fischer.

Orbán: Magyarország már csak megfigyelő

A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón – mondta vasárnap a megbeszélésre érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő közölte: a válság elsőszámú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.

Orbán Viktor tudatta azt is, hogy többször javasolta, ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az Európai Unió ezt közösen tegye meg, “de senki nem hallgatott ránk”.

“Abban bízom, hogy ma délután sikerül pontot tenni a nyitott határok politikájának végére, amely homlokegyenest ellentétes Schengennel és a meghívás-politikának, amely szintén ellentétes Schengennel. Remélem, hogy a schengeni övezet minden tagja azt fogja mondani, hogy a jövőben készen áll állni a szavát” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország kész megosztani pozitív tapasztalatait a vasárnap délutáni munkamegbeszélésen.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint javasolja-e más országoknak is, hogy kerítést építsenek a határaikra, a miniszterelnök azt mondta: nem kenyere, hogy másoknak tanácsokat osztogasson.

facebook:

0 Komment