A közjegyző segít – Az európai öröklési rendelet

(Budaörs, 2015. október 26. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk dr. Széchenyi Kristóf közjegyző tanácsaival. Mostani témánk az európai öröklési rendelet, és az ezzel járó követendő javaslatok.

2015. augusztus 17-én hatályba lépett az Európa Unió területén az öröklést szabályozó új öröklési rendelet, amely az öröklési helyzeteket több szempontból is szabályozza. Meghatározza, hogy melyik országban lévő közjegyző vagy bíróság rendelkezik joghatósággal az adott ügyben, valamint hogy melyik jogot kell alkalmazni a hagyatékra vonatkozólag.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy eddig a magyar állampolgár örökhagyó hagyatékára, még ha külföldön is élt, akkor is a magyar jogot kellett alkalmazni. A magyar törvény mondta meg, ki és mennyit örököl utána. Ugyancsak a magyar hatóság – a közjegyző – adta át a külföldön élt személyek magyarországi ingatlanát, és általában az egyéb belföldi vagyonát is. Ez a rendszer azonban ma már a múlté.

„A Magyarországon fekvő ingatlan és ingó hagyatékokra a magyar közjegyző rendelkezett eddig joghatósággal, a Németországon fekvőre pedig a német hagyatéki bíróság. Ez megváltozott, mert nem az állampolgárság és a vagyon fekvése fogja meghatározni mostantól, hogy melyik ország hatósága jár el, és hogy milyen jogot alkalmaz, hanem az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye, azaz ahol életvitelszerűen tartózkodott. Ha valaki kiköltözik Nyugat-Európába, és ott egy váratlan haláleset következtében hagyatéki tárgyalásra kerül sor, akkor az utolsó tartózkodási helye alapján például a német hatóságok fognak eljárni. A rokonainak Németországba kell utazni, és német jogot kell alkalmazni az ő hagyatékára.”

Mi a különbség a német és a magyar jog között?

„Sok különbség van kezdve ott, hogy Németországban az örökös korlátlanul felel a hagyatéki tartozásokért. A magyar rokonoknak ki kell utazniuk és ottani ügyvédet is kell találniuk, hogy tudjanak kommunikálni az eljárásban, hisz egy helybéli jogász nélkül nem fogják ismerni a kinti jogrendszert. A német bíróság fog arról dönteni, hogy kié lesz a magyarországi ingatlan. Ami még probléma lehet, hogy az örökhagyó sem feltétlenül tudja majd, hogy az ő hagyatékára például a német jogot kell alkalmazni. Ha a magyar törvények szerint készít egy végrendeletet és munkavállalási célú külföldi tartózkodása során halálozik el, akkor előfordulhat, hogy a külföldi jog szerint nem is lesz érvényes a végrendelete.”

Mit tehetünk annak érdekében, hogy megvédjük az érdekeinket?

„A rendelet megengedi, hogy végrendeletben kösse ki az örökhagyó, hogy halála esetén a hagyatékára az állampolgársága szerinti jogot, azaz saját szülőhazája törvényeit alkalmazzák. Vagyis ír egy végrendeletet, és abban kiköti, hogy hiába töltötte utolsó éveit külföldön, és hiába ott is hal meg, a vagyonát a magyar jog szerint örököljék az örökösei. Nagyon sok tabut döntött le ez a rendelet, mert eddig egy adott országon belüli ingatlan tárgyában csak az adott ország hatóságai dönthettek. Az állampolgársági elvet is megszüntette a brüsszeli jogalkotó: az örökhagyó személyes jogát mostantól a szokásos tartózkodási helye és nem az állampolgársága határozza meg. A probléma az, hogy erre az új szabályozásra nem csak a különböző országok hatóságai, de az uniós polgárok sincsenek felkészülve.”

Hosszabb távú külföldi tartózkodás esetén érdemes a végrendeletünkbe belefoglalni, hogy a magyar jogot kell alkalmazni a hagyatékunkra.
(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment