Veszélyben Budaörs közösségi közlekedése? – Tarlós szerint a hússzorosát kellene fizetnünk

(Budaörs, 2015. szeptember 19. – Budaörsi Infó/MTI/Kálóczi Imre facebook-oldala) A főváros javaslatokkal fordul a kormányhoz a közösségi közlekedés tartós és stabil finanszírozása érdekében – közölte Tarlós István főpolgármester pénteken budapesti sajtótájékoztatóján. Tarlós István többek között újra arra hivatkozik, hogy a feladat “messze túlnyúlik a főváros határán, át az agglomerációba”.

Budaörs közösségi közlekedését érintő közvetlen veszélyről a Budaörsi Infó nem kapott tájékoztatást Budaörs önkormányzatától. Közösségi oldal “fogyasztóként” viszont találtunk Kálóczi Imre alpolgármester Facebook-oldalán a témával kapcsolatban hivatalos adatokat is tartalmazó állásfoglalást és információt, amely szerint 2015. szeptember 17-én az agglomerációs települések számára tájékoztatót tartott a főváros. Az alpolgármester bejegyzését közöljük a cikkben.

    Tarlós István a sajtótájékoztatón elmondta: levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, ebben javaslatokat tesznek a kormánynak a főváros által az agglomerációban végzett közlekedési szolgáltatások kérdésében, felvetik az utazási kedvezmények biztosításának felülvizsgálatát, továbbá az országos vasúti hálózat működtetéséhez nyújtott támogatáshoz hasonló központi költségvetési forrás bevonását a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásába.

    Tarlós István reményét fejezte ki, hogy szeptember végére megoldás születik a BKV finanszírozásáról.

    Kifejtette: a budapesti tömegközlekedés biztosítása nem a “főváros passziója”, hanem törvényen alapuló kötelezettség, az államtól átvett feladat, de “messze túlnyúlik a főváros határán, át az agglomerációba”. Ez – az utazási kedvezményekkel együtt – évente 30 milliárd forintos többletterhet jelent a fővárosnak – mondta.

    Tarlós István rámutatott arra, hogy a törvény szerint a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetésére vonatkozó kötelessége a közigazgatási határig tart. A főváros ugyanakkor 26 agglomerációs települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést működtet.

    A HÉV-vonalak üzemeletetése kapcsán kitért arra, hogy a MÁV az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól, Budapest viszont nem kap semmilyen forrást az államtól az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása évente 15,9 milliárdba kerül – jegyezte meg.

   Tarlós István szerint a megoldása az lehetne, ha a főváros többlettámogatást kapna a központi költségvetésből vagy az állam visszavenné a szolgáltatást. Azt nem nevezte reálisnak, hogy áthárítsák az agglomerációs településekre a költségeket, mert akkor a mostani hozzájárulásuk a hússzorosára emelkedne.

    A főpolgármester elmondta, idén a kormánytól 24 milliárd forintot kapnak a közösségi közlekedés működtetésére, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15 milliárd, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint.

    A fővárosi közösségi közlekedés idei finanszírozási igénye 165 milliárd forint körüli, az abból származó bevétel 80 milliárd forint lehet. A feladatra a főváros – kerületekkel együtt – összesen 46 milliárd forintot tud biztosítani.

    Tarlós István szerint vizsgálni kellene a rászorultság alapján megállapított utazási kedvezmények átalakítását. Jelenleg ugyanis a fővárosban a teljesen díjmentes utazások aránya több mint 12 százalék – mondta, hozzátéve, hogy ez az arány szerinte nagyon magas.

    A főpolgármester rámutatott arra is, hogy a finanszírozás megoldásához a kedvezményes bérletek árát 71, illetve 79 százalékkal kellene emelni, de ez politikailag nehezen vállalható. A járatok ritkítása pedig számításai szerint alig egymilliárdos megtakarítást hozhatna, de utasvesztéssel és akár bevételkieséssel is járhatna.

    A 3-as metró felújítása kapcsán azt közölte, a felújítás megkezdése elől minden akadály elhárult. Elmondta, a Közbeszerzési Döntőbizottság minden pontban a BKV döntéseit hagyta jóvá, a vesztes vállalkozó kifogásait pedig maradéktalanul elutasította.

    Az Illatos úti környezetszennyezésről szólva Tarlós István közölte, jövő januárra várható a maradék 2300 tonna veszélyes hulladék elszállítása. Kitért arra is, hogy amint lesz hatósági jelzés, haladéktalanul elköltöztetik a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Illatos úti ebtelepét. Ez a telep nem szomszédos az egykori vegyiművek területével.

    Tarlós István a Dagály fürdő államnak történt átadása kapcsán elmondta, hogy a fővárosnak az átadásért 2 milliárd forint áfát kellene fizetnie. Ezt azonban nem tervezik – közölte.

Kálóczi Imre, Budaörs alpolgármesterének bejegyzése a Facebook-oldalán:

“2015. szeptember 17-én az agglomeráció azon települései számára, ahol a BKK, vagy a BKV szolgáltatja a tömegközlekedést, tájékoztatót tartottak a Főpolgármesteri Hivatalban.

Polgármester Úr akadályoztatása miatt Budaörs városát én képviseltem a megbeszélésen, amelyen Tarlós István főpolgármester úr, valamint Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes úr tájékoztatta a megjelent települési vezetőket, hogy a Főváros nem tudja, és nem is akarja tovább finanszírozni az agglomerációs közlekedés hiányát.

Ahogy a pénteken Tarlós István által tartott sajtótájékoztatóból is tudható, több megoldási javaslat is van, azonban őszintén remélem, hogy azok a lehetőségek, miszerint pl. leállítják a buszokat a város határában, ötszörösére növelik a bérletek árát, vagy a településeknek (így Budaörsnek is) hússzor nagyobb hozzájárulást kell fizetniük, esetleg oldja meg minden település magának a tömegközlekedést, csak fenyegetések maradnak.

Nagyra értékelem a Főváros vezetésének utóbbi években a tömegközlekedés fejlesztéséért, szolgáltatásának növeléséért, valamint a költségek csökkentéséért végzett munkáját, azonban nem tudok elmenni néhány tény mellett:

1. A megbeszélésen többen jeleztük, hogy az elmúlt évtizedekben még soha nem kapott egyetlen agglomerációs település –így Budaörs sem- pontos kimutatást arról, hogy milyen jegy-, és bérletbevételei vannak a BKK-nak (korábban BKV-nak) az adott településen lakó, vagy oda dolgozni járó emberektől. Ma 5940 Ft-ot fizet egy budaörsi lakos azért, hogy néhány száz métert, de maximum 5 km-t megtegyen Budapesten kívül! Hányan vesznek ilyen bérletet? Hányan vesznek kedvezményes bérletet, amelynek árát kiegészíti az állam a szolgáltató felé? hány jegyet adnak el a budaörsi vonalakra? Az ezen kérdésekre kapott válaszok nélkül pedig nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a budaörsi járatok mínuszt termelnek a Fővárosnak. Véleményem, és érzésem szerint Budaörs esetében inkább haszonról beszélhetünk, és ezt a véleményemet fenntartom, amíg pontos adatokkal meg nem cáfolják!

2. 26 agglomerációs településen 350 ezer embert érint a jelenlegi probléma. Elhangzott, hogy a 26 település ÖSSZESEN 620 millió Ft támogatást ad a BKK-nak. Tisztelettel, és alázattal jelezném, hogy ezekből a számokból Budaörs városa az alábbiakban veszi ki a részét: 26-ból 1db település, 350.000 emberből 30.000 ember, 620 millió Ft támogatásból több, mint 260 millió Ft támogatás… Sajnos ezek a tények, ezért szeretném, ha mindenki, aki az agglomerációt „kollektív bűnösként” kezeli a finanszírozási hiány kialakulásáért, lehúzná erről a képzeletbeli listáról Budaörsöt!

3. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a közösségi közlekedés 165 Milliárd Forintba kerül, amelyből 46 Milliárdot fizet a Főváros és a kerületek (a teljes költség 27,8%-a). Ehhez képest egy kimutatás szerint Budaörs Város Önkormányzata 229,21 Ft-ot fizet minden Budaörsön megtett km után, amit a Volánbusz 746 Ft-ért szolgáltat (a költségek 30,7%-a) a BKK számára. Tudom, hogy ez a szám torz, hiszen én nem számoltam bele a BKK egyéb költségeit, pl. a Budaörsön elhelyezett 2db jegyautomata közel 40 millió Ft-os telepítési és üzemeltetési díját… (a T-System telepíti a rendszereket, nettó 19 millió Ft/db áron, amelyben benne van 5 évig az üzemeltetési költség is).

4. Főpolgármester úr példája, miszerint sok agglomerációs település bezárta az intézményeit, hogy ne kelljen fenntartania azokat, és a „peremkerületek” intézményeit terheljék az ezzel járó költségek, Budaörsre szintén nem vonatkozik. A város soha nem zárt be iskolát, óvodát, hanem folyamatosan bővíti, felújítja a meglévőeket, vagy éppen újakat épít. Sok esetben pályázati forrás nélkül, önerőből. Ugyan én magam is ellene vagyok az „intézményi turizmusnak”, amely Budaörsre jellemző, sajnos ettől még tény: nagyon sok fővárosi, és környékbeli gyermek jár az általunk fenntartott intézményeinkbe.

Tudom, hogy Budaörs sok más településhez képest jobb anyagi helyzetben van, és sokan csak legyintenek, hogy „úgyis ki tudják fizetni, mert ott a kerítés is kolbászból van”, azonban az utolsó példa kiemelésével szerettem volna érzékeltetni, hogy a nagyobb bevételek nagyobb kiadásokkal, és nagyobb felelősséggel is járnak.
Épp ezért nem tartom fair dolognak, hogy ugyanabba a km költségbe, amely ugyanannyi minden busszal megközelíthető településen –arányosan- mindenki más százalékkal szálljon be. Ha másért nem, hát azért kellene egységesíteni a támogatási rendszert, hogy az emiatt meglévő feszültségek a települések között eltűnjenek.

Tudom, hogy egyetlen település sem tud több pénzt kifizetni a jelenlegi szintnél, azonban az igazságtalanság fenntartása sem célravezető.

A magam részéről abban az egyetlen megoldásban bízom, hogy Tarlós István és Orbán Viktor megegyezik egymással. Ellenkező esetben nagyon nagy bajban lenne minden agglomerációs település, bár lehet, hogy Budaörs kivétel lenne.. Őszintén remélem, hogy soha nem kell megtudnunk, hogy mire mennénk egyedül…”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment