Jogi határzár lépett hatályba Magyarországon

Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.

A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.

A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.

A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.

Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.

Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.

Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.

Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.

A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.

Orbán: az európai életforma van veszélyben

A kormányfő szerint a jelenlegi bevándorlási hullámmal veszélybe került az európai életforma, amelyet meg kell védeni, márpedig Európát csak akkor lehet megtartani olyannak, amilyen, ha nem engedünk be mindenkit.

Orbán Viktor erről a TV2-nek adott interjúban beszélt, amelyet teljes terjedelmében keddre virradó éjszaka sugárzott a csatorna.

A miniszterelnök, reagálva a német és az osztrák határellenőrzés visszaállítására, úgy fogalmazott: “Lehetne viccelődni, hogy olyasmit tesznek az osztrákok, amiért ezt megelőzően folyamatosan bírálták Magyarországot, de most ennek nincs itt az ideje”.

Szerinte egyébként a nép kényszerítette ki a kormányzati álláspontok gyors megváltozását Nyugat-Európában. Európa földje mégiscsak egy demokrácia, “itt nem lehet szembemenni az emberek akaratával” hosszú ideig és érvek nélkül – kommentálta a történteket.

Nyugat- és Közép-Európában is úgy érzik az emberek, hogy az életformájuk van veszélyben, ott ugyanis, ahol az iszlám térségéből érkezett nagy számú közösség él, párhuzamos társadalmak jönnek létre, az utánpótlás pedig korlátlan – fejtette ki, azzal folytatva, hogy ez előrevetít egy olyan Európát, “ahol a mi életformánk kisebbségbe fog szorulni”. “Úgyhogy igazából az életformánkat védjük” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon hotspot, menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre, erről szó sem lehet. Ha már valahol menekülttábort akarnak létrehozni az EU területén, annak Görögországban kell lennie – közölte.

A miniszterelnök az interjúban valószínűsítette, hogy a keddi kormányülésen kihirdetik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. “Ha fogad, akkor inkább az igenre fogadjon” – mondta a kihirdetést firtató kérdésre.

A keddtől hatályos új magyar szabályok közül kiemelte: a határzár illegális átlépése bűncselekménynek minősül, amiért börtön, illetve kitiltás jár. A határon táblák jelzik majd, hogy ha valaki törvénytisztelő módon akar belépni Magyarországra, merre menjen az ügyintézési pontokhoz. “A határt nem légmentesen zárjuk le, hanem egész egyszerűen kikényszerítjük azokat a törvényeket, amelyek egyébként eddig is hatályban voltak” – fogalmazott.

Kifejtette: ha valaki azt mondja magáról, hogy menekült, a magyar hatóságok meg fogják kérdezni tőle, hogy Szerbiában adott-e be menedékkérelmet. Ha nem, miután Szerbia biztonságos ország, elutasítják a kérelmét. Ezzel kapcsolatban jelezte, magas visszautasítási arányra számít, mert az a tapasztalat, hogy a Magyarországra érkezők általában nem adnak be menedékkérelmet Szerbiában.

Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a most érkező bevándorlók nagy része nem menekült. A háború sújtotta országból érkezőkről úgy fogalmazott: joguk van arra, hogy biztonságos helyen éljenek, és hogy visszatérjenek majd a szülőföldjükre. Utóbbit leginkább akkor tudják megtenni, ha a környéken maradnak, ezért kell támogatni Jordániát, Libanont és például Törökországot – magyarázta.

Azonban “ezek az emberek, akik itt átrontanak, átcsörtetnek Magyarországon”, Ausztriában sem állnak meg. Ezek az emberek nem a biztonságukért jönnek, nem az életükért futnak. Akinek nem jó a szerb, a magyar és az osztrák életszínvonal sem, “az nem a biztonságot tartja szem előtt, hanem az életszínvonalat: német életet akar élni” – fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte “senki sem kérheti tőlünk, hogy azt, amiért megdolgoztunk, egyébként már bajban, életveszélyben nem lévő emberekkel osszuk meg”. A segítséget joggal várják el, de ez nem azonos azzal, hogy “idejövök, és megpróbálok elvenni az európaiaktól valamit, amiért azok megdolgoztak” – mondta. Hozzáfűzte: jó lenne, ha gyakrabban lehetne hallani a bevándorlóktól a “kérem” és a “köszönöm” kifejezéseket a “jár nekem”, “követelem” helyett.

Arról is beszélt, hogy a bevándorlásra sok tízezer ember kapcsolódott rá, és jutott pénzszerzési lehetőséghez. Azt is megjegyezte, hogy Magyarországon a Soros Alapítvány által támogatott civil szervezetek tekintélyes része is “bevetette magát”.

A magyar honvédség közvetlen határvédelmi feladatokra való bevetéséről úgy nyilatkozott: ellenzéki támogatás híján “két hét időveszteséget szenvedünk el”.

Hende Csaba távozását a honvédelmi miniszteri posztról a kormányfő úgy kommentálta: rossz magyar szokás, hogy ha egy magyarnak azt mondják, a határidő 30 nap, akkor a 30. napon fog végezni. Ám amikor “az életünkért futunk”, akkor nem lehet valamit határidőre végrehajtani, ha lehetséges korábban is – mondta, úgy fogalmazva, hogy ilyen értelemben Hende Csabát nem terheli felelősség, mert határidőre teljesítette volna a munkát, de ő gyorsabb haladást szeretett volna.

Orbán Viktor tudatta azt is, hogy eddig mintegy 30 milliárd forintba került Magyarországnak az illegális bevándorlás, és “nagyjából még ennyi költségünk lesz (…) a hátralévő időszakban”. Az EU azonban csak néhány millió eurót adott, “tehát köszönőviszonyban sincs egymással” a két szám – mondta.

A kerítéssel kapcsolatos bírálatokra válaszul a miniszterelnök azt mondta: míg a vasfüggönyt azért építették, hogy elvegyék a szabadságunkat, addig “amit most építünk (…), azt a saját életformánk és szabadságunk megvédése érdekében építjük”. Az őt ért bírálatokkal kapcsolatban megjegyezte, bár senkinek sem esik jól, ha lehordják, de ő nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ízléstelen támadások hatása alá kerüljön, mert akkor nem tudna higgadt fejjel dönteni.

Végül megerősítette azt a javaslatát, hogy összeurópai határrendészeti erőket kellene vezényelni Görögországba a határok megvédésére.

Asselborn: a tagállamok többsége támogatja 120 ezer menekült elosztását

Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki – tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű.

A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás.

“A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind” – húzta alá.

Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon.

“Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült” – hangoztatta.

A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli.

“Korai lett volna, ha a tanács ma erről dönt, ugyanakkor a tagországok nagy többsége elvben elkötelezte magát további 120 ezer védelemre szoruló ember áttelepítése mellett a nagy migrációs beáramlásnak kitett tagállamokból” – húzta alá a luxemburgi miniszter.

Ismertette, hogy nagyobb támogatást kap majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy elfogadható feltételeket tudjon biztosítani a Szíriával szomszédos országok menekülttáboraiban élőknek, Norvégia pedig nemzetközi donorkonferencia szervezését is vállalta.

Jean Asselborn arra is kitért, hogy a belügyminiszterek hivatalosan elfogadták az előző, negyvenezer menekült önkéntes felajánlások alapján való áttelepítésére vonatkozó javaslatot, és hiába nincs még meg mind a 40 ezer fő számára a felajánlás, a művelet a már elfogadott számokkal elindulhat. Júliusban valamivel több mint 32 ezer menekült áttelepítéséről sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. A luxemburgi elnökség célja, hogy még az idén teljesüljön a negyvenezer fő befogadására vonatkozó felajánlás. Az áttelepítést 2017 nyaráig kell megvalósítani.

Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt.

A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.

A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia.

A tanácsülésen elnöklő Asselborn külön kitért Görögország helyzetére, mondván: Athén európai kihívással néz szembe, a migránsok érkezésének közvetlen frontvonalában van, és támogatják, hogy javítani tudja külső határai védelmének hatékonyságát, valamint egész menekültrendszerét és befogadóképességét.

A luxemburgi bevándorlási miniszter arra is kitért, hogy aktívan támogatni kell a nyugat-balkáni államokat, valamint, hogy Törökország elsőrendű fontosságú partner ebben a kérdésben, és a többi érintett, unión kívüli országgal is meg kell erősíteni az együttműködést.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fontosságára emlékeztetett a válság kezelésében. Mint mondta: szolidárisnak kell lenni Görögországgal, Oroszországgal és Magyarországgal, javítani kell a határok ellenőrzését és a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatását is.

“Ez közös európai cselekvést, fenntartható megoldást kíván” – mondta a migrációs válságról a volt holland külügyminiszter. Felhívta a figyelmet: arra is fel kell készülni, hogy közeleg a tél.

“Teljesítenünk kell kötelességünket azokkal szemben, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, de azokkal szemben is, akik azt várják el, hogy jobban meg tudjuk védeni határainkat” – nyomatékosította Timmermans.

A politikus arra is kitért, hogy szerinte a menekültek befogadása is része kell legyen a megoldásnak, mert ennek révén kiiktathatók az embercsempészek, a menekültek nem adják el mindenüket, hogy kifizessék őket, és nem fulladnak bele a tengerbe vagy halnak meg úton Európa felé.

Dimitrisz Avramopulosz biztos úgy vélte, hogy a válság mindaddig tartani fog, amíg Európa szomszédsága lángokban áll. Mint mondta: ez a válság formálja történelmünket, kultúráink, társadalmaink jövőjét, és megmutatja, mennyire akarunk európaiak és egységesek lenni.

Arra reagálva, hogy több tagállam ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezetben, a biztos azt mondta: ez nem Schengen vége, mert ez a schengeni szabályok garantálta eszköztár egyik jogszerű eleme.

facebook:

0 Komment