A közjegyző segít – A fizetési meghagyás

(Budaörs, 2015. augusztus 26. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tanácsaival. Sajnos sokakkal előfordul, hogy kölcsönadnak valakinek, és amikor eljön az ideje, hogy az adós rendezze a tartozását, akkor ennek a kötelezettségének nem tud/akar eleget tenni. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni érdekeinket, fontos, hogy tisztában legyünk néhány alapvető szabállyal.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ha valakinek van pénzkövetelése egy másik személlyel szemben, aki nem akar fizetni, akkor abból előbb-utóbb általában bírósági ügy lesz.

„A magyar jogrendszer hasonlóan a többi európai jogrendszerhez, tartalmaz néhány olyan speciális eljárást, amelynek segítségével a bírósági perek számát lehet csökkenteni, és a bírósági pereskedést el lehet kerülni. A pénzkövetelések tekintetében az egyik ilyen megoldás a fizetési meghagyás.”

Mit jelent a fizetési meghagyás konkrétan?

„A fizetési meghagyás egy olyan hatósági parancs, amit a jogosult kérelmére állít ki a közjegyző. A kötelezettnek, aki megkapja ezt az okmányt postai úton, az átvételtől számított 15 napon belül cselekednie kell. Vagy vitatja a követelést és vállalja a pereskedést, vagy teljesíti a követelést. Ha nem teljesít, akkor végrehajtás indítható ellene. Tulajdonképpen a fizetési meghagyás egy hatósági felszólítás a teljesítésre. Ha a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyással szemben, akkor perré alakul az eljárás és a bíróságon folytatják a jogvitát. Ezt a megoldást, csak bizonyos összeghatárig lehet alkalmazni. Az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések a főszabály szerint fizetési meghagyás útján érvényesíthetőek. A négyszázmillió forint a maximális határa a fizetési meghagyásos eljárásnak, felette már csak pereskedni lehet.”

Mit tehetünk, ha nincsen írott szerződésünk arról, hogy kölcsön adtunk?

„Szerződés mindig van ott, ahol tartozás van. Egy szerződés nem csak papíralapú lehet, hanem szóbeli szerződés is, de ráutaló magatartással
is köthetünk szerződést. Például ha bemegyünk a boltba és veszünk egy kenyeret – nem szólok semmit csak elveszem a kenyeret és kifizetem a pénztárosnak –, akkor is egy adásvételi szerződés jött köztem és a bolt között létre. Nem csak szerződéses jogviszonyból származó követelések hajthatóak be ezen a módon, hanem szerződésen kívül eredő károkozásból származók is. Ha valaki például megrongálja a kerítésünket, vagy a szomszéd berúgja az ablakot egy focilabdával, ezek az úgynevezett szerződésen kívüli károkozásból származó követelések is érvényesíthetőek ezen a módon.”

A magánszemélyek mellett esetleg a cégek is élhetnek ezzel a lehetőséggel?

„Természetesen igen, de a cégek esetében csak elektronikus úton kérhetik a fizetési meghagyás kibocsátását. 2010 óta működik ez az elektronikus fizetési meghagyásos rendszer, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. Cégek esetén a számítógépes rendszer automatikusan osztja el a közjegyzők között az ügyeket. A magánszemélyek tekintetében liberálisabb a szabályozás. Magánszemély papír alapon is beadhatja bármelyik közjegyzőnél az ilyen jellegű kérelmét.”

Évente hány ilyen kérelem érkezik be ebbe a rendszerbe?

„Évente megközelítőleg félmillió kérelem érkezik.”

Kell fizetni a fizetési meghagyás kibocsátásáért?

„Igen, van egy hatósági díja, ami mindig a követelés három százaléka, de legalább 5000 Ft, amit a Kamarának kell befizetni.
Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, vagy a pert megnyeri a jogosult, akkor ezt az adósnak kell kifizetnie.” A statisztikai adatok alapján az ügyek 94%-a emelkedik jogerőre, 6%-ban pedig ellentmondanak egymásnak a felek. Ebben az esetben a jogosultnak a bíróság előtt kell bizonyítani az igazát. A statisztikai adatokból jól látható, hogy milyen eredményes jogi értelemben ez az eljárás.”

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment