Felavatták az új Szuezi-csatornát

Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő az egyiptomi elnöki jacht fedélzetén áthaladt az új Szuezi-csatornán, majd aláírta a mesterséges vízi út üzembe helyezését megszentelő dokumentumot.

A forradalmi évek gazdasági és politikai káoszának végét szimbolizáló nemzeti projekt 30 millió dolláros (8,5 milliárd forint) avatóünnepségén a hadsereg-főparancsnokból lett elnök díszegyenruhában tisztelegve haladt el a parton gyülekező vendégsereg előtt, több hadihajótól követve.

Utóbbiak között haladt a Franciaország által a minap leszállított, időközben – Szíszi tavalyi választási szlogenjének megfelelően – Éljen Egyiptomra keresztelt FREMM fregatt. Eközben nyolc, július végén érkezett amerikai F-16-os vadászbombázó az ország nemzeti színeit festette az égre.

Az egyiptomi sajtó szerint több mint 50 országból érkezett hivatalos küldöttség az ünnepségre, Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli.

Az eredetileg három évre tervezett, de Szíszi utasítására mindössze egy év alatt elvégzett munkálatok során az 1869-ben épült mesterséges vízi úttal párhuzamosan egy 35 kilométer hosszú új medret ástak, valamint a régi csatornát egy 37 kilométeres szakaszon kiszélesítették. Az így lehetővé vált kétirányú közlekedésnek köszönhetően egyiptomi remények szerint a csatornán áthaladó forgalom megduplázódik, a beszedett díjakból származó bevétel pedig 2023-ra a jelenlegi 5 milliárd dollárról (közel 1400 milliárd forint) 13,5 milliárdra ugrik.

Beszédében Szíszi megírt szónoklatát félbeszakítva, szokásához híven nem a formális irodalmi arab nyelven, hanem “egyiptomi polgárként”, egyiptomi nyelvjárásban intézte szavait a hallgatósághoz. Az államfő arra emlékeztetett, hogy a rekordidő alatt végrehajtott munkálatok rendkívüli körülmények mellett zajlottak, hangsúlyozva az országban tevékeny terrorcsoportok jelentette veszélyt.

“Az általam csupán a gonosz népségének nevezett szélsőségesek mindenáron megpróbálnak ártani az egyiptomiaknak (…) de mi folytatjuk harcunkat a terror ellen, és győzni fogunk, ehhez semmi kétség” – jelentette ki az üdvrivalgástól félbeszakított államfő.

Szavai szerint az egyiptomiak két éve szembeszálltak “a legveszélyesebb terrorista eszmékkel”, amelyek máskülönben “lángokba borították volna a földet”. Szíszi ezzel elődjére, a két éve általa elmozdított Mohamed Murszi elnökre, és a mögötte álló iszlamista szervezetre, a Muzulmán Testvériségre utalt. Egyiptom hétezer éves történelmi múltjának és az iszlám valós értékeinek megfelelően “építést és fejlesztést kínál az emberiségnek, nem pedig gyilkolást és a rombolást” – tette hozzá az elnök.

Egyes szakértők óvatos távolságtartással viszonyulnak a jelenlegi hatalom legitimációját biztosítani hivatott nemzeti projekt körüli eufóriához. Amr Adli, a Carnegie Middle East Center nevű amerikai agytröszt egyiptomi részlegének gazdasági szakértője az MTI-nek elmondta, nem tudja, hogy a hatóságok által előrevetített, kilenc év alatti 260 százalékos növekedést mennyire precíz adatok alapján számították ki, mert “a kormány senkivel sem osztotta meg a forrásait”.

“Mindazonáltal hosszú távon feltehetően egy jó befektetésről beszélhetünk, mivel az elmúlt tíz évben, pontosabban 2004 és 2014 között a csatorna bevétele majdnem megduplázódott, a világkereskedelem pedig az átmeneti ingadozások ellenére ötvenéves távlatban valószínűleg növekedni fog” – mondta, és arra emlékeztetett, hogy a mesterséges vízi úton már most is a világkereskedelem tíz százaléka halad át.

A 60 milliárd egyiptomi fontos (2300 milliárd forint) projektet kizárólag egyiptomi állampolgárok által megvásárolható kötvények kibocsátásából finanszírozták. Az ötéves futamidejű, 12 százalékos kamatot kínáló értékpapírok bevételének visszafizetése már megkezdődött, ami jelentős terhet jelent a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország számára, ezért sokak szerint sorsdöntő a projekt sikere.

Adli szerint ugyanakkor a csatorna szimbolikus jelentősége miatt sokan elfelejtik, hogy az jelenleg is csak az állami bevételek négy százalékát termeli ki, tehát nem okozna államcsődöt, ha nem válnának valóra a befektetéssel kapcsolatos remények.

A 39 fokos hőség ellenére az ünneplő emberek országszerte tömegesen vonultak az utcára. Az egyiptomi forradalom jelképes helyszínén, a kairói Tahrír téren kántáló emberek felváltva éltették a hatalmas projektet, és az egyiptomi államfőt, akit az állami média a Szuezi-csatornát 1956-ban államosító legendás elnökhöz, Gamal Abden-Nasszerhez hasonlított.

A tömegben álló, csak Szobhi mérnökként bemutatkozó egyik ünneplő szerint az új csatorna és az akörül építendő ipari zónák kínálta munkalehetőségek miatt “ezután csak az fog egész nap a kávézókban ücsörögni, aki nem akar dolgozni”. “Én 1973-ban (az Izrael ellen indított háborúban) átkeltem a csatornán, fel tudom mérni a mostani helyzet történelmi jelentőségét” – jelentette ki a 68 éves volt katona.

Egy mellette ácsorgó zászlóárus fiatalember közbeszólását, miszerint “az egyiptomi hagyományoknak megfelelően most is csak a kormányhoz közeli emberek járnak majd jól”, Szobhi dühösen elutasította, és az általa naplopónak minősített fiatalt afelől biztosította, hogy “Szíszi minden egyiptomiról gondoskodni fog.”

facebook:

0 Komment