Először vizsgálta az emberkereskedelem elleni magyar fellépést az Európa Tanács

Először vizsgálta az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA), hogy milyen lépéseket tett Magyarország az emberkereskedők elleni fellépés jegyében. A jelentést pénteken mutatják be.

A jelentést az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezménye alapján készítették, amely Magyarországon 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ezt követően nem egészen egy évvel a GRETA kérdőívet intézett a magyar hatóságokhoz, majd tavaly nyáron el is látogattak Magyarországra. A végleges jelentést márciusban fogadták el.

A mintegy 60 oldalas, a kormány észrevételeit is tartalmazó dokumentum méltatja a magyar hatóságok lépéseit, a többi között azt, hogy az egyezménynek megfelelően büntetendővé tették az emberkereskedelmet. A jelentés összefoglalójából kiderül ugyanakkor, hogy a GRETA szerint a büntető törvénykönyvnek a rabszolgaságot és az ahhoz hasonlító tényállásokat, valamint a szolgasorban tartást is tartalmaznia kellene az emberkereskedelemmel összefüggésben.

Pozitívan nyugtázza a jelentés, hogy 2008 óta két nemzeti stratégia is született az emberkereskedelem elleni fellépés jegyében, hangsúlyozza mindazonáltal, hogy ezek megvalósításához a magyar hatóságoknak megfelelő anyagi forrásokat is hozzá kellene rendelniük.

Méltatja a dokumentum, hogy Magyarországon kommunikációs kampány zajlott az emberkereskedelem ellen és a társadalom figyelmének felhívása érdekében.

Az ET sajtóközleménye szerint a jelentés több hiányosságra is rámutat. A GRETA szerint nem születtek hatékony intézkedések annak felderítésére, hogy a menekültek és szabálytalan bevándorlók között vannak-e emberkereskedők áldozatai. A szakértők szerint a gyermekáldozatokat is jobban kellene támogatni, mert a GRETA úgy véli, hogy rendszeresen tűnnek el gyermekek gyermekvédelmi intézményekből, gyakran alig 48 órával érkezésük után. A kormány ehhez azt a megállapítást fűzte, hogy a gyermekvédelmi törvény a bevándorlókra és menekültekre is vonatkozik, a kísérő nélküli kiskorúakat pedig gyermekotthonokban kell elhelyezni, de szabad mozgásuk nem korlátozható, ezért nyitottak a GRETA javaslataira, ha a szervezet rendelkezik ezen a téren bevált tapasztalatokkal.

A közlemény szerint a GRETA hiányzó adatok miatt azt gyanítja, hogy Magyarország nem ad a törvényben előírtaknak megfelelő, úgynevezett felépülési és gondolkodási időszakot, amelynek legalább 30 napnak kellene lennie. Ez arra szolgál, hogy az esetleges áldozat mérlegelhesse helyzetét, kikerüljön az emberkereskedők befolyása alól, és dönthessen, hogy együttműködik-e a magyar hatóságokkal. Ez idő alatt az áldozatokat nem lehet kiutasítani. Az ET szakemberei szerint kevés a magyarországi adat az azonosított áldozatokról, és arról, hogy honnan származnak.

A kommünikében az áll, hogy a GRETA elégtelennek tartja a romák integrációjára tett erőfeszítéseket, holott a magyarországi emberkereskedelem áldozatainak 40 százaléka, a szexuális kizsákmányolás áldozatainak pedig nagy többsége közülük kerül ki. A dokumentum összefoglalója arra a megállapításra jut, hogy mind az érintett társadalmi csoportok, mind a szélesebb nyilvánosság figyelmét fel kell hívni a problémára, emellett pedig a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák és a velük szembeni erőszak mint a szexuális kizsákmányolás gyökere elleni fellépést is szorgalmazza.

Hiányolja emellett az ET szakértői csoportja, hogy a vádhatóságot nem képzik külön az emberkereskedelmi ügyekre, és erre a témára szakosodott ügyészek sincsenek. S miután a magyar jog ezt nem szabályozza, a bűnüldöző hatóságok számára a GRETA álláspontja szerint azt is világossá kell tenni, hogy az emberkereskedők áldozatait nem lehet megbüntetni azokért a jogsértésekért, amelyekre a bűnözők kényszerítették őket.

Ehhez a Legfőbb Ügyészség hozzáfűzi, hogy az új büntető törvénykönyv életbe lépése előtt az ügyészek átfogó büntetőjogi képzésen vettek részt, amely különös figyelmet szentelt az emberkereskedelem témakörének, emellett pedig 2016-ra is elkészült már a képzési terv, melynek egyik témája ez lesz.

A jelentés úgy véli, hogy nem kap kellő figyelmet az egyre növekvő belső emberkereskedelem. A jelentés összefoglalója szerint ennek léptékéről nincs pontos adat.

Az ET szakértői csoportja üdvözli, hogy a magyar hatóságok részt vesznek a külföldön zajló emberkereskedelem elleni közös nyomozócsoportok munkájában, és arra kérik őket, hogy maguk is igyekezzenek feltárni az esetleges hiányosságokat az igazságszolgáltatási eljárás folyamán annak érdekében, hogy az ilyen ügyeket fel lehessen deríteni, az elkövetőket bíróság elé lehessen állítani, s arányos és elrettentő erejű büntetést kapjanak.

facebook:

0 Komment