Felmérés: az egészségügyi járulék egy részét magánszolgáltatásokra fordítanák az emberek

Egy felmérés szerint az emberek nagy része szeretné, ha az egészségbiztosítási járulékért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetne. A megkérdezett járulékfizetők csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy a járulék mértéke megfelelő és az állami szolgáltatásért méltányos a befizetett összeg.

A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. egy magánkórház megrendelésére készítette el reprezentatív közvélemény-kutatását, amelynek eredményeiről kedden tájékoztatta az MTI-t.

Az ezer ember megkérdezésén alapuló – március-áprilisban elvégzett – kutatás szerint a Budapesten és Pest megyében élő járulékfizetők méltányosnak tartanák, ha az egészségbiztosítónak befizetett összegeket felhasználhatnák, amikor magán-egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe.

A közleményben kitértek arra, hogy a jövedelmi viszonyokat tekintve nincs eltérés a magánellátást igénybe vevők között. Az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek körében a megkérdezettek 22, illetve 21 százaléka mondta azt, hogy igénybe vesz magánszolgáltatást, az előbbi csoportban a válaszadóknak 90 és 150 ezer forint közötti, míg az utóbbiban 250 ezer forint feletti jövedelmük van.

A kisebb jövedelmi kategóriába tartozók számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell. Ezért azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetnének. A többség szerint (58 százalék) az lenne a járható út, ha a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, ha magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

A befizetések és a szolgáltatás minőségének kérdéskörét vizsgálva a járulékfizetők csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy a járulék összege és a szolgáltatás minősége is megfelelő. A többiek úgy vélik, nincs szinkronban a befizetett összeg és a szolgáltatás minősége.

A megkérdezettek 31 százaléka – ha lehetősége nyílna erre – az egészségbiztosítási járulék helyett magán-egészségbiztosítást kötne. Tizenhét százalékuk gondolja azt, hogy a jelenlegi járulék összege magas, ezért a színvonalért nem érdemes ennyit fizetni. A válaszadók 13 százaléka, ha az állami egészségügyi szolgáltatások jobb minőségűek lennének, akkor hajlandó lenne magasabb járulékot fizetni. Harminc százalék úgy véli, hogy a járulék összege megfelelő, viszont az nem megfelelően használja fel az állam.

A kutatásból kiderült az is, a magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve, hogy nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást, illetve tudják, hogy mennyit, miért és hogyan kell mindezért fizetniük.

Így alakultak a bizalmi indexek is, az ötfokozatú skálán mért eredmény szerint a magánszolgáltatók iránti bizalom sokkal magasabb, mint az állami intézmények iránti. A legnagyobb elfogadottságuk a magánszakorvosoknak van (3,9), majd a magánklinikák következnek (3,8). Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi indexük a háziorvosoknak van (3,5), őket az állami járóbeteg-rendelők követik (3,1), a sor végén szerepel az állami kórházak megítélése 2,8-as bizalmi indexszel.

facebook:

0 Komment