Budaörsi rendőrök – Gere Attila: A nyomozás nem úgy működik, mint a filmekben…

(Budaörs, 2015. május 20. – Budaörsi Infó) A budaörsi rendőrök és a Budaörsi Rendőrség munkáját bemutató sorozatunkat folytatjuk Gere Attila zászlós, nyomozóval, aki hivatásos katonaként már többször teljesített külföldön missziót, és három évet töltött Brüsszelben a NATO főparancsnokságon is. Budaörsön él boldog családapaként, hivatása magánemberként is vele van, hisz elmondása szerint „a rendőr gatyában is rendőr, aki ezt letudja vetkőzni annak nem való ez a hivatás”.

Gere Attila zászlós, nyomozó a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a nyomozói munka semmiképpen nem egyemberes műfaj.

„A nyomozás nem úgy működik, mint a filmekben, hogy a főhős elindul éjszaka egyedül, és reggelre megold mindent, vagy mint akár Colombo hadnagy, aki a másfél órás film alatt kiderít egy gyilkossági ügyet kétséget kizáró bizonyítékokkal.

Ehhez a precíz munkához egy összeszervezett, jól működő csapatra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan, eredményesen tudjunk dolgozni. Ne feledkezzünk meg a járőr állományról sem, mert nekik is ugyan úgy jár a piros pont minden munkánál, hiszen az Ő gyors reagálásuk nélkül szintén nem mennénk semmire. Például ha területet kell zárni, vagy ha egy ismeretlen helyen egy idegen épületbe kell bemennünk az elkövetőért, akkor, amíg mi nyomozók bent dolgozunk, addig kint Ők vigyáznak ránk és ez által sokszor az Ő kezükben van az életünk.  Ezért is nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez egy csapatmunka.

A bűnügyi technikusok szintén a csapat részét képezik, hiszen az ő alapos és speciális szaktudásuk szintén hozzájárul a sikerekhez. Mindezeken kívül, miután megvan az elkövető, akkor jön a papírmunka nagy része, mert mindent nagyon pontosan és precízen kell dokumentálni.  Ezt a munkát sem egy ember végzi.”

Gere Attila zászlós, nyomozó

Miért van szükség ennyi papírmunkára egy-egy ügy esetében?

„Vegyünk például egy olyan esetet, amikor a kamerafelvételek, bűnügyi technikusok által rögzített nyomok és az alapos nyomozati cselekmények elvégzése után beazonosítottuk az elkövetőnket. Ekkor jön az, hogy a felvételt alaposan ki kell elemezni és részletesen, másodpercről másodpercre haladva dokumentálnunk kell az elkövető mozgását.

Ez a dokumentálás a bizonyítási eljárás során nagyon fontos és lényeges, mert kiderül, hogy számunkra, az ügyészség számára, illetve a bíróságnak milyen releváns információkat rejt a felvétel. Ez bizony néha hosszadalmas és sok időt vesz igénybe, de elkerülhetetlen, mert az ügyész és a bíró ezekre a bizonyítékokra tud támaszkodni, hiszen Ők nem voltak ott az elkövetésnél és a későbbi elfogásnál. A precíz „papírozással” az Ő munkájukat is segítjük.

Ezt a szárazabbnak tűnő munkafázist szokták az elkövetők számunkra szórakoztatóvá tenni, mert ilyenkor szoktak a ‘legérdekesebb’ történetekkel előállni. A fantáziájuknak semmi sem szab határt.”

Hány nyomozó dolgozik a Budaörsi Rendőrkapitányság vonzáskörzetében?

„Budaörsön 648 emberre jut egy rendőr. Hozzá kell tennem, hogy nagy segítséget és támogatást kapunk a polgárőrségtől is, akikkel évek óta rendszeresen együtt dolgozunk. Azt a hely- és személyismeretet semmi sem tudja pótolni vagy helyettesíteni, amit a 40-50 éve itt élő polgárőrök nyújtanak. Ez még nem minden, hiszen volt egy olyan eset, amikor a Budakeszi Vadaspark környékén az erdőben eltévedt egy idős bácsi. Rögtön felhívtam Bilisics Pétert (a Budaörsi Polgárőr és Katasztrófavédelmi Közhasznú Egyesület vezetője – a szerk.) és kérésemre perceken belül biztosított a kereséshez polgárőrt autóval, egy darab hőkamerát és egy éjjellátó készüléket. Ezért úgy gondolom, hogy a polgárőrök helyismerete, kapcsolati tőkéje és felszereltsége sokszor nagy segítséget nyújt számunkra egy-egy eset felderítése során.”

Az irodád falán több kitüntetést és oklevelet láthatunk. Miért kaptad ezeket az elismeréseket?

„Mielőtt a rendőrségre kerültem, hosszú éveket hivatásos katonaként szolgáltam különböző beosztásokban. Ez alatt az időszak alatt háromszor hat hónapot töltöttem különböző balkáni missziókban, a NATO főparancsnokságon Brüsszelben pedig három évet.

1997-ben a legelső missziómban a Magyar Műszaki Kontingensben szolgáltam híradó katonaként. Itt a hírközpontban és a rádióállomáson láttam el a feladataimat, illetve kitelepülés esetén a tábor és a munkacsoport közötti rádió összeköttetést biztosítottam.

A műszaki kontingensnek az volt a feladata, hogy a NATO-csapatok mozgását biztosítsa. Ehhez a lerombolt, lebombázott hidakat, utakat kellet újjáépíteni, karbantartani. Ezt a felelősségteljes feladatot a magyar katonák látták el kiváló szinten.   

Úgy gondolom, hogy egy katona számára megtiszteltetés és komoly szakmai kihívás, hogy külföldön teljesíthet szolgálatot. A következő misszióm 1999-ben volt szintén az SFOR műszaki kontingens állományában, ekkor az Őr-biztosító szakaszban tevékenykedtem.

2009-ben Szarajevóban az EUFOR többnemzetiségű zászlóalj pénzügyi tiszthelyetteseként, a magyar század működésének pénzügyi biztosításáért és a katonák pénzügyi járandóságainak az ellátásáért voltam felelős másodmagammal.  A kitüntetéseket pedig a hosszú évek során és a missziókban teljesített munkámért, elhivatottságomért kaptam.”

Ki az, akinek ajánlanád, hogy a rendőrséget válassza hivatásként?

„Azoknak ajánlom a rendőrséget, akik tényleg éreznek elhivatottságot, hogy bűnözőket fogjanak el, hogy próbáljanak tenni valamit a saját városukért, a saját környezetükért és az itt élő emberek nyugalmáért, biztonságáért.  

Volt egy főnököm, aki úgy fogalmazta meg az ilyen jellegű kérdésekre a választ, hogy ‘Ha nem úgy ébredsz fel minden reggel, hogy elkövetőt akarsz fogni, akkor szerelj le és menj haza, mert nem vagy zsaru.’  Ezzel tökéletesen egyetértek. Ez nem egy olyan munkahely, ahol ránézek az órámra, hogy akkor én most mennék, mert lejárt a munkaidőm. A bűncselekményeket sem 08:00-tól 16:00-ig követik el.

Mi az, ami a legnehezebb a munkádban?

„Mivel mi vagyon elleni bűncselekményekkel foglalkozunk, így csak erről a területről tudok példát hozni. Azt nehezen viselem, amikor olyan emberektől lopják el az utolsó megtakarított pénzüket vagy értéktárgyaikat, akik keményen végig dolgozták az életüket és tényleg ez volt az összes megtakarításuk. Vagy például amikor egy betörés alkalmával a kisgyerek szobáját feltúrják és még a malacperselyéből is kilopják a pénzt.”

Mi az, amit a legjobbnak tartasz a munkádban?

„Azt az 5 másodpercet nagyon szeretem, amikor az elkövetőben tudatosul, hogy lebukott. Azért az arckifejezésért úgy gondolom, megéri napról napra felkelni. De azt is nagyon szeretem, amikor az alosztályvezetőnk egy-egy elfogás előtt pontosan felépíti az akció tervet és ezt az azonnalis elfogások kivételével be is gyakoroljuk. Na, ez már pontosan olyan, mint a filmekben. Ilyenkor összejön a csapat és rengeteget gyakorlunk, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Ez nagyon fontos része a munkánknak, hiszen egymásért felelünk, mert mindenkit vár haza épségben a családja.”

Voltak emlékezetes elfogásaid, illetve felderített bűncselekményeid, amelyekre szívesen emlékszel vissza?

„Több ilyen is volt, de amit a mai napig is gyakran emlegetünk kollégámmal az egy teljesen spontán elfogás volt. Éppen Zsámbékról tartottunk visszafelé egy adatgyűjtésből, amikor egy szabadnapos kolléga kért segítséget, mert egy korábban már hatóságunk látókörébe került jól ismert trükkös lopó banda menekülőben volt egy lopást követően.

A szabadnapos kolléga követte őket és folyamatosan jelentette az ügyeletesnek a gépjármű pozícióját. Kollégámmal az M7 autópályán menekülő elkövetők elé kerültünk és megállítottuk a három főből álló csapatot. Ezt követően megtaláltuk az ellopott pénztárcát, benne készpénzzel, hitelkártyákkal és a tulajdonos szolgálati igazolványával, ugyanis a sértett a Brit Légierő, a Royal Air Force egyik pilótája volt. A történetben az volt a legszebb, hogy mire a sértett beért a kapitányságra, hogy megtegye a feljelentését, mi már a kezébe is nyomtuk a pénztárcáját hiánytalanul. Nagy kő esett le a szívéről, ugyanis egy európai körúton voltak a feleségével és elárulta, hogy a készpénzen kívül a bankkártyái miatt aggódott nagyon. Miután végeztünk az adminisztrációval, nagyon megköszönte, amit érte tettünk és hozzátette, hogy ennek a bravúros elfogásnak hírét viszi hazájában is, mert ez profi munka volt és nem hitte, hogy meglesz a tárcája.”

Szeretnéd, hogy a fiad is rendőr legyen? 

„Egy másodpercig sem szeretném befolyásolni a döntéseiben, mert apaként az a dolgom, hogy az elképzeléseit maximálisan támogassam illetve, hogy az életét megpróbáljam a helyes irányba terelni tanácsokkal, javaslatokkal.

Biztos, hogy nem beszélném le róla, hiszen én is már 19 éve egyenruhát hordok. Azt meg kifejezetten támogatnám, ha mondjuk, kutyás rendőr szeretne lenni. A Budaörsi Rendőrkapitányság állományában kiváló kutyás rendőrök dolgoznak és a közös akciók során mindig csodáltam azt a munkát, amit ők végeznek. Egyszerűen hihetetlen, hogy micsoda összhangban dolgozik a kutya és gazdája. Számomra nagy megtiszteltetés volt az, amikor egy kolléganőm gazdát keresett a képzett belga juhász kutyájának és ránk esett a választása.

Nálunk a kutya nem csak egy kutya, hanem családtag. A kutyás kollégák segítségével speciálisan az otthonunk, illetve a család védelmére készítjük fel, így amikor éjszakákon át dolgoznom kell, és nem vagyok otthon, teljes nyugalommal hagyom el a házat, mert tudom, hogy van, aki vigyáz a családomra és fajtájának, vérvonalának, képzettségének köszönhetően mindent meg fog tenni a védelmük érdekében.

A kislányom és a fiam sokszor hangoztatja, hogy kutyás rendőr szeretne lenni. Amennyiben így döntenek a későbbiek során, akkor támogatni fogom Őket.”

A rendőr tud civil lenni a magánéletében?

„A rendőr, az gatyában is rendőr, aki ezt letudja vetkőzni annak nem való ez a hivatás. Amikor nem dolgozom, én akkor is mindig figyelem a környezetemet, ez munkahelyi ártalom. Amíg egy fodrász például mások haját mustrálja, miközben vacsorázik a kedvesével, addig nekem meg feltűnnek a gyanús személyek. Itt szintén szeretném a járőr kollégáim áldozatos munkáját kiemelni, mert több esetben kértem a segítségüket és mindig azonnal reagáltak a jelzésemre. Egy alkalommal volt, hogy a hegyről észrevettem, hogy egy háznál nem úgy füstöl valami, mint egy tábortűz. Azonnal szóltam a járőr kollégáknak, akik a bent rekedt családot – a gyors reagálásuknak köszönhetően – kimenekítették a kigyulladt házból.

A családom szerencsére jól kezeli, ezt a helyeztet. A feleségem családjában mindenki fegyveres szerveknél szolgál vagy szolgált különböző beosztásokban, így már edzett. Elfogadja, hogy néha 20 órát kell dolgoznom, vagy éppen egy családi ebédtől kell felállnom illetve, napokig csak néhány percre lát. Ezt a hivatást egy stabil és megértő kapcsolat és családi háttér nélkül az ember nem tudná végezni, mert az vagy a család vagy a munka minőségi rovására menne.”

Gere Attila nyomozó munkájáról már a Zsaru magazinban is többször olvashattak. Fogott már el áruházi zsebeseket, és talált autó műszerfalába rejtett ékszer hamisítványokat is. Az elmúlt évek alatt, amióta a rendőrségen dolgozik több bűnöző nyomra kerítésében is segédkezett.

További sikeres munkát kívánunk neki!

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment