Élet menete 2015 – Lauder: senkinek sincs joga fenyegetni a zsidóságot

Senkinek, egyetlen politikai pártnak, “egyetlen gazembernek” sincs joga fenyegetni a zsidóságot – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke az Élet menetén vasárnap Budapesten.

Kijelentette: senki sem gyalázhatja meg a zsinagógákat, senkinek sincs joga beleköpni a Duna-parton meggyilkolt zsidók emlékére állított cipőkbe.

A WJC elnöke azt üzente a világnak, hogy a magyar zsidó közösség él, jól van és nem megy sehová, szerinte ezt mutatja meg a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete is.

Ronald S. Lauder kiemelte, hogy a zsidó közösség soha többé nem hagyja szó nélkül, ha zsidók, keresztények vagy bármilyen népcsoport kerül a gyűlölet középpontjába.

Emlékeztetett arra is, hogy a zsidó közösség részt vett Magyarország naggyá tételében, a zsidók Nobel-díjakat nyertek, “munkahelyeket teremtenek és betegségeket gyógyítanak”. A zsidók építenek, nem rombolnak – mondta, hozzátéve: az antiszemiták rombolnak és pusztítanak. Ha a zsidókat arra kényszerítik, hogy tovább álljanak, akkor a sikereiket is elviszik magukkal – figyelmeztetett.

Szerinte a Jobbik úgy gondolja, ők védik meg Magyarországot, de valójában ártanak neki. “A Jobbik fel sem fogja, micsoda kárt okoz Magyarország jövőjének” – fogalmazott.

“Nem szabad hagyni, hogy egy Jobbik tönkre tegye Magyarországot”  jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az Élet menetében zsidók és keresztények több ezren vonulnak együtt a gyűlölet ellen, egy jobb jövőért. Hangsúlyozta: Magyarországot azok a keresztények képviselik, akik “itt vannak és kiállnak a zsidó közösség mellett”.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a holokauszt-emlékévet rengeteg politikai feszültség, vita, nézeteltérés, néha mesterségesen gerjesztett indulatok árnyékolták be, az Élet menete azonban követte vállalását, haladt előre a halottaiért és a jövőért. Nem néztek “se jobbra, se balra”, nem hagyták “belesodorni magukat semmilyen politikai és semmilyen zsidó közösségi vitába”. Ehelyett tették a dolgukat: oktattak, emlékeztek és emlékeztettek – mondta.

Gordon Gábor szólt arról is, hogy bár a megemlékezés célja a főhajtás, de egyben “fogadalom is kell, hogy legyen”. Vagy összefognak az emberek, tekintet nélkül vallásukra, hitükre, kulturális és politikai hátterükre, és képesek megfékezni a rasszizmust, az erőszakot, a rombolást, az emberi értékek sárba tiprását vagy “nagyapáink múltja a mi jövőnkké is válhat” – fogalmazott.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború befejezésének és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján nem is lehetne időszerűbb ez a rendezvény. Úgy fogalmazott: a diszkriminációnak nincs helye az Európai Unióban.

“Bármilyen megkülönböztetést, bármilyen alapon, legyen az nemi vagy faji hovatartozás, bőrszín vagy etnikai, netán szociális kötődés, nyelvi vagy vallási alapon, fogyatékosság, szexuális orientáció, mindenféle megkülönböztetést meg kell tiltani” – tette hozzá.

Verő Tamás főrabbi beszédében hangsúlyozta: az elmúlt 3500 évben többen megpróbálták kiirtani, elűzni vagy megtéríteni a zsidókat, “ők azonban nem érdemelnek szavakat”. Hozzátette: ezért azokról beszél, akik életüket mentettek meg saját és családjuk életének kockáztatása árán. “Aki megment egy életet, az egész világot menti meg” – idézte a jeruzsálemi Jad Vashem Múzeum Világ igazai programjának mottóját.

A főrabbi az Élet menetről szólva kiemelte, hogy “bűnösök, áldozatok és megmentők leszármazottai” együtt vonultak Budapest utcáin, és együtt mondják hogy soha többé soah.

A rendezvényen megemlékeztek a februárban elhunyt Schweitzer József országos főrabbiról.

A menet a Dohány utcai zsinagóga elől indult az Ötvenhatosok terére. Amikor a tömeg eleje megérkezett a térre, a menet vége a Kodály köröndnél volt. A résztvevők magyar, izraeli és európai uniós zászlókat vittek.

facebook:

0 Komment