A tudomány ünnepe – Tudományos kalandozások a humán és növényi genetika világában

A humán és növényi genetikai kutatások izgalmas világába nyerhetnek betekintést az érdeklődők csütörtökön, november 27-én a Magyar Tudományos Akadémián, ahol olyan kérdésekről esik majd szó, hogy miként hatnak egymásra az örökölt és a környezeti tényezők az egészségvédelem esetében, létezik-e személyre szabott orvoslás, vagy milyen növényi kórokozók változtatták meg az emberiség történelmét.

A Rész és egész – tudományos kalandozások az emberi egészség és a növényfajok megóvását célzó genetikai kutatások világában című rendezvényre a magyar tudomány ünnepe eseménysorozat keretében kerül sor. Az előadók Falus András egyetemi tanár, az MTA rendes tagja és Palkovics László Amand, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese.

“Azt szeretném bemutatni, hogy milyen hihetetlen fejlődésen ment át az elmúlt évtized során a genomika, mi mindent tudunk, milyen lehetőségeink vannak. Fel akarom hívni arra a figyelmet, hogy próbáljunk meg reálisabban gondolkodni és élni a tudomány adta lehetőségekkel” – mondta az MTI-nek Falus András, aki Mit öröklünk és mit nem? Perspektíva és realitás címmel tart előadást.

Az eredményeket ismertetve, Falus András rámutatott, hogy jelenleg már 2-3 ezer személy teljes genomját szekvenálták, három év múlva pedig számuk a tervek szerint eléri az ötmilliót. Az  olcsóbbá váló eljárásnak köszönhetően egy sor betegség biomarkereit azonosították és új gyógyszercélpontokat határoztak meg.

Az akadémikus előadásában kitér a génhálózatok, az epigenetika és a memetika az emberi egészségre gyakorolt hatásaira is.

“Az epigenetika a környezetnek az öröklött jellegek megszólalásában, vagy elhalkulásában játszott szerepével foglalkozik.  Ide tartozik az epigenetikának az a része, amely a kultúra, az esztétika, a szociális körülmények, a kis és nagy közösségek – család, iskola, munkahely, társadalom hatását vizsgálja az ember egészségére” – fogalmazott a genetikus.

Falus András előadásában beszél a mikrobiom, a velünk élő nem kórokozó mikroorganizmusok szerepéről, génátvételi és génátadási “gyakorlatáról”.

“Az emberi genomnak majdnem a felét a helyváltoztató, ugráló gének, a transzpozonok teszik ki. Rendkívül érdekes téma, a tudományos fantasztikum határát súroló elképzelések vannak arra nézve, hogy mit visznek és mit hoznak a transzpozonok” – fejtegette a tudós.

Mint kiemelte, sok betegség kiváltó okát találták meg a kórokozók és a velünk élő hasznos mikroorganizmusok, a szimbioták párharcában, amelynek az ember “ártatlan szemlélője”. Ennek eredményeként alakul ki az ízületi gyulladás, a tumor, az asztma, vagy az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladása, a Crohn-betegség.

Palkovics László Amand Szubjektív növénykórtan. Kórokozók, melyek megváltoztatták az emberiség történelmét címmel tart előadást. Mint az MTI-nek elmondta, míg a társadalom viszonylag sokat tud az embert megbetegítő vírusokról, baktériumokról, gombákról, viszont igen csekély ismeretekkel rendelkezik a növényi kórokozókról, s ezek hatásairól.

Mint kifejtette, néhány évvel ezelőtt Magyarországon is az érdeklődés homlokterébe került a gabonát megtámadó Fuzárium-gombák, amelyek toxinjai belső szervi elváltozásokat okoznak és járványszerű tüneteket produkálnak. Erre az ókorban, a Peloponnészoszi háború alatt is volt példa, hiszen a Thuküdidész görög történetíró által leírt járványt, amely i.e. 430-ban tört ki Athénban, fuzáriummal szennyezett gabona okozta.

“Vannak olyan gombák, amelyek a növények elpusztításával okoztak éhínséget. A Közép-Amerikából érkezett kórokozó 1845-49 között gyakorlatilag elpusztította a teljes írországi burgonyatermést. Az éhínségnek sok volt a halálos áldozata, és rengetegen vándoroltak ki. Írország lakossága mai napig nem tudta elérni az 1845-ös lélekszámot” – emelte ki a tudós.

Szintén gomba, a kávérozsda betegíti meg a kávéültetvényeket.  Kevesen tudják, hogy az angolok, akiket teázó nemzetként ismerünk, sokáig a kávét kedvelték. Ám amikor a brit koronagyarmatra, Ceylonra (mai Srí Lankára) megérkezett a kávérozsda és elpusztította az ültetvényeket, az angolok áttértek a teára. Napjainkban Dél-Amerikában terjed a kórokozó, látványosan csökkentve a kávétermelést.

“A kórokozók csatákat dönthettek el, demográfiai változásokat idéztek elő, s mai napig hatást gyakoroltak az emberiségre. A példákat sorolom fel és a megoldásokat, a rezisztenciaforrásokat ismertetem, és a klasszikus nemesítés lehetőségei mellett a célzott nemesítés eszköztárát is bemutatom, valamint azt, hogy a növényi kórokozók hogyan használhatók fel a humán- és az állatgyógyászatban” – összegezte Palkovics László Amand.

facebook:

0 Komment