Eltérően ítélik meg elemzők a devizahitelek forintosításának várható sikerét

Eltérően vélekedtek az MTI-nek vasárnap nyilatkozó elemzők arról, hogy mennyire lehet sikeres a devizahitelek forintosítása. Az ING Bank vezető elemzője szerint az ügyfelek örömmel választják a forintosítást, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek.

Balatoni András, a ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a devizahiteles ügyfelek, akik az elmúlt években már “megégették magukat”, örömmel fogják választani a forintosítást, hogy ezáltal csökkentsék  devizakitettségüket. Hozzátette: emellett a devizahitelesek “ajándékcsomagot” is kapnak, mivel az egyoldalú szerződésmódosítások és a kamatemelések elszámolása következtében összességében 850 milliárd forinttal csökken a tőketartozásuk, továbbá a kamatok is mérséklődnek, és így 25-30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek. Utóbbi nemzetgazdasági szinten évi 120 milliárd forintot jelent.

Balatoni András hangsúlyozta, kedvező, hogy a devizahitelek konvertálása a bejelentett módon nem rak újabb terheket sem a bankokra, sem az államra. Kedvező az is, hogy a konverzió az MNB devizatartalékának a terhére történik, így nem okoz forintgyengülést. Ennek ugyan egyik veszélye, hogy csökken a devizatartalék, ugyanakkor csökken az ország sérülékenységét jelző rövid lejáratú külső kötelezettség is – fűzte hozzá.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem biztos, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását. Véleménye szerint így továbbra is fennmaradhat a devizahitel a magyar gazdaságban, és a bankok portfóliója sem fog kellőképpen tisztulni.

Tóth Gergely kifejtette, hogy a svájci frank hiteleket átlagosan 160-165 forinton vették föl az ügyfelek, vagyis a mostani 255 forint körüli árfolyamhoz képest mintegy 90 forint az átváltásból adódó árfolyamveszteség, amit nem biztos, hogy realizálni kívánnak. Megjegyezte, hogy a sokkal kedvezőbb végtörleszést és az árfolyamgát-rendszert is csak kevesen választották.

Véleménye szerint, ha a forintosítás nem kötelező, és piaci árfolyamon történik, akkor nincs túl nagy jelentősége, hiszen piaci árfolyamon bármikor forinthitelre lehet váltani a devizahitelt. Megjegyezte, hogy a bankok esetleg kedvezményes forinthitelekkel segíthetik a folyamatot.

Varga: a devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés

A devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az MTI-nek, azt követően, hogy megszületett a megállapodás a bankszövetséggel a forintosításról.

A kormány korábban már egyértelművé tette, hogy a bankok elszámoltatását követően a devizahitelek kivezetése a cél. Ennek érdekében egy három lépésből álló sorozat indult a Kúria döntése után, az elszámoltatáshoz kapcsolódó első két elem után most a harmadikat, a forintosítást készítik elő a felek. Ennek a kereteiről állapodott meg a tárca a bankszövetséggel, amely ennek részeként külön megállapodott a jegybankkal a szükséges devizáról.

“A megállapodás tartalmazza, hogy milyen törvényjavaslatot terjesztünk be a parlamentnek, rögzítjük azt, hogy ebben a kormány mit vállal, rögzítjük, hogy az átváltásnak hogyan kell megtörténnie” – mondta. Hozzátette, hogy arról is megállapodtak, hogy a forintosítás az euró, svájci frank és japán jenben nyilvántartott, jelzálogalapú hitelekre fog kiterjedni. Hangsúlyozta, hogy az átlagos devizahiteles mindenképpen jól jár az elszámoltatással és a forintosítással.

A devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania – hangsúlyozta Varga Mihály.

Megjegyezte, hogy a forintosítással együtt az Országgyűlés megtárgyalja a fair bankokról szóló törvényt is jövő héten. “Ezzel lezárhatjuk azt a felelőtlen, gazdasági és emberi tragédiákkal járó hitelezési időszakot, amelyet a 2010 előtti kormányok politikája okozott” – tette hozzá.

Felidézte, hogy a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek, és annak érdekében, hogy ezt az előnyt ne veszélyeztesse a devizaárfolyam esetleg kedvezőtlen jövőbeni alakulása, szükség van a forintosításra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az átváltás nem kötelező, az ügyfél dönthet úgy, hogy továbbra is devizahiteles marad. Ekkor azonban a további árfolyamkockázatokat vállalnia kell – figyelmeztetett.

A Kúria jogegységi döntése egyértelműen fogalmazott, az árfolyamkockázat az ügyfelet terheli, a kormány pedig a devizahitelek kivezetése mellett azt is rögzítette, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul – indokolta az átlagárfolyam melletti döntést a miniszter.

Varga Mihály elmondta azt is, hogy banki hitelezésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön. Ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól. Hozzátette, az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok ezt a szerepüket nem töltötték be, és nem hitelezték a magyar vállalkozásokat. A kormány szerint a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.

facebook:

0 Komment