Az államháztartás GDP-arányos hiánycélja 3 százalék alatt marad

Az államháztartás idei GDP-arányos hiánya a maastrichti 3 százalékos határérték alatt lesz, de csak szerény mértékben marad el attól, és ez nem sok manőverezésre ad lehetőséget a kormánynak – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek, azt követően, hogy csütörtökön a Röjtökmuzsajon megrendezett vezérigazgatói találkozón elemezte az államháztartás aktuális folyamatait.     

Kedvezőnek nevezte, hogy a munkajövedelmekhez kapcsolódó adókból és járulékokból a munkaerőpiac szerény élénkülésének köszönhetően a múlt évinél magasabb összeg folyhat be. Többet költenek, és jóval többet takarítanak meg az emberek, ez részben az előrejelzettnél is magasabb bérkiáramlásnak, valamint annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett kisadókat a tervezettnél kevesebben választották – tette hozzá.

Pozitívan értékelte, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek is dinamikusan emelkednek az előző évihez viszonyítva, a költségvetési előirányzattól azonban elmaradnak, elsősorban a tervezettnél lényegesen alacsonyabb infláció és a fogyasztásbővülés szerényebb mértéke miatt.

Az állam tulajdonosi részesedésvásárlásairól kifejtette: az amúgy is “kifeszített” költségvetés forrásaiból tervezett vállalati részesedésvásárlások ugyan az uniós módszertan alapján számított eredményszemléletű egyenleget valószínűleg nem növelik, mivel a befektetéssel arányos, jövedelmező tulajdoni részesedést eredményeznek, a pénzforgalmi hiányt azonban igen.

A finanszírozási igény növekedése minimálisra csökkenti az államadósság-ráta javulását, 2013 végéhez képest alig érzékelhető mérséklődés várható. Ez előrevetíti, hogy a jó makrogazdasági eredmények mellett magas szinten marad az államadósság – elemezte Kovács Árpád.

A stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon kell számolni a GDP-arányos államadósságot. Ez alapján, ha nőnek is a  kockázatok, megelőlegezhető, hogy a stabilitási törvényben foglalt előírások és az uniós kritériumok is teljesülnek 2014-ben. Ezzel együtt folyamatos és aktív költségvetés-menedzselésre van szükség – emelte ki.

Az adósságcsökkenés teljesülését makrogazdasági oldalról támogatja a tervezettnél nagyobb reálgazdasági teljesítmény, az egyes “adóalapok”, így például a bértömeg, a fogyasztás várhatóan gyorsabb emelkedése, és lényeges tényező lehet a befektetői érdeklődés további erősödése is. 2014-ben a gazdaság hónapról hónapra erősödik, a második félév eddigi teljesítménye messze túlszárnyalja a várakozásokat. A külhoni és a belföldi elemzők, és  a kormányzat is, rendre felfelé korrigálják az előrejelzéseket – mondta végül Kovács Árpád.

Londoni elemzők: lesz még negatív adat, de utána gyorsul az infláció

Ebben a hónapban várhatóan ismét negatív tartományba süllyed vissza az éves összevetésű magyarországi infláció a bázishatások miatt, de később már markánsabb ütemű gyorsulás valószínű – jósolták az augusztusi inflációs adatok csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.

A citybeli prognózisok ugyanakkor nem zárják ki teljesen a monetáris politika további enyhítésének lehetőségét rövid távon.

A KSH ismertetése szerint augusztusban 0,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Júliusban 0,1 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a múlt havi inflációs számokat kommentálva kiemelték: számításaik szerint a harmadik negyedévi eddigi infláció kissé meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusi előrejelzésében szereplő ütemet, de az eltérés valószínűleg túl csekély ahhoz, hogy hatással legyen az MNB monetáris politikájának kilátására.

A legutóbbi robusztus reálgazdasági aktivitási adatok várhatóan egyre inkább megerősítik az MNB-t abban a véleményében, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés most már fokozatosan záródik, és csekély annak a kockázata, hogy az infláció tartósan elmarad a várakozásoktól – jósolták a JP Morgan londoni szakértői.

A ház szerint az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi kamatcsökkentése és gazdaságélénkítő intézkedései hozzájárulnak az orosz-ukrán válságból eredő kockázatok ellensúlyozásához, és lehetővé teszik, hogy az MNB tartsa magát a hosszabb ideig stabil alapkamatra utaló iránymutatásához.

Az EKB intézkedései önmagukban valószínűleg nem késztetik az MNB-t újabb kamatcsökkentésekre; ehhez lefelé ható inflációs meglepetésekre és a forinteszközöket terhelő kockázati felárak további csökkenésére lenne szükség a JP Morgan elemzői szerint.

A cég szakértői mindent egybevetve változatlanul megfelelőnek tartják azt a várakozásukat, hogy a következő egy évben nem változik a magyar jegybanki alapkamat. Hozzátették ugyanakkor: erre az előrejelzésre látnak lefelé mutató kockázatokat, és nem tartják kizártnak 0,10-0,30 százalékpontos további MNB-kamatcsökkentések végrehajtását 3-6 havi távlatban.

Ezt a lehetőséget más nagy londoni házak sem zárják ki.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai a magyar gazdaság kilátásairól összeállított legutóbbi előrejelzésükben közölték: azzal számolnak, hogy a magyar jegybank 2015 negyedik negyedévében 3,00 százalékra emeli vissza alapkamatát a mostani 2,10 százalékról, annak érdekében, hogy a reálkamat pozitív tartományban maradhasson. A cég elemzői azonban – főleg az euróövezet lefelé ható növekedési kockázatai miatt – látnak lehetőséget további mérsékelt kamatcsökkentésre is az idei év vége előtt.

A JP Morgan londoni elemzői az augusztusi inflációs adatokat értékelve kiemelték azt a véleményüket, hogy korlátozott az orosz élelmiszer-importtilalom hatása a magyarországi élelmiszerárakra. Az élelmiszerek árcsökkenése kisebb mértékű volt még annál is, amit egyébként a szezonális tényezőktől várni lehetett volna, és enyhült, vagy csak marginális mértékben mélyült az élelmiszer-komponens deflációja az orosz tilalom által érintett kategóriákban is.

A JP Morgan szakértői szerint azonban az orosz importszankció szeptembertől már éreztetni fogja hatását. Számításaik szerint ez a tényező önmagában 0,2 százalékpont körüli mértékben csökkentheti a magyarországi inflációt.

A ház szakértői szeptemberre ismét negatív – mínusz 0,2 százalékos – éves inflációt várnak, elsősorban az egyes hatósági árak tavalyi emeléséből eredő éves bázishatások miatt. Várakozásuk szerint az újabb közműdíj-csökkentési intézkedés az októberi-novemberi inflációs adatsorban fog megjelenni, de mivel ezek az árcsökkentések kisebb mértékűek, mint a tavalyi év végiek voltak, az infláció a bázishatások miatt az idei év végére várhatóan gyorsulásnak indul.

A JP Morgan elemzői 2014 végére 1,2 százalékos, 2015 végére 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt várnak Magyarországon.

Ennél valamivel meredekebb ívű gyorsulást jósoltak csütörtöki prognózisukban a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai. A ház szakértői is negatív tizenkét havi inflációt várnak szeptemberre, elsősorban az újabb közműdíj-csökkentési intézkedések miatt, de 2014 végére 1,4 százalékos, 2015 közepére már 3 százalékos, vagyis az MNB középtávú célját elérő inflációs ütemmel számolnak.

A GS londoni elemzői szerint a jegybanki célt várhatóan egy éven belül elérő infláció és a magyar gazdaság élénkülése arra vall, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot. Ha azonban az infláció huzamosabban elmarad a célszinttől, és ha erőteljes lesz a kereslet a felzárkózó piaci eszközök iránt, akkor az MNB monetáris testülete fontolóra vehet újabb enyhítési lépéseket, vagy újabb likviditási injekciók, vagy akár további kisebb kamatcsökkentések formájában, ha ezt a piaci kondíciók megengedik – tették hozzá.

facebook:

0 Komment