Ismét TASZSZ lesz az orosz hírügynökség neve: imázserősítés vagy nosztalgia?

Moszkvában az “imázserősítés” szándékával magyarázzák, hogy az ITAR-TASZSZ hírügynökség hamarosan visszaveszi régi nevét (TASZSZ), a Szabad Európa Rádió elemzője viszont Vlagyimir Putyin elnöknek a szovjet idők iránti nosztalgiát feltámasztó politikáját sejti ennek hátterében.

Az egykori szocialista táboron belül a “TASZSZ jelenti” kifejezés amolyan szállóigévé vált. A világpolitika minden egyes kérdésében ez a hírügynökség képviselte a hivatalos szovjet álláspontot, amely szigorú tájékoztatáspolitikai “sorvezető” volt a Varsó Szerződés tagállamaiban.

A hidegháború időszakában a TASZSZ (Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkogo Szojuza, azaz a Szovjetunió Távirati Ügynöksége) valóban a Kreml szócsövének számított. Ez azt jelentette, hogy bizonyos világpolitikai eseményeket az említett országokban csak e forrás tükrében volt megengedett értelmezni, csak e csatorna által közölt kommentárok szellemében lehetett tálalni híreket, sőt sok esetben kötelező volt a TASZSZ-ban megjelent szovjet álláspontot szó szerinti fordításban közölni.

Más kérdés, hogy a TASZSZ akkoriban sokkal inkább volt jelzőkön – és nem érveken – alapuló vélemények közvetítője, semmint valódi hírforrás. Képszerű, orosz szállóigékkel és szólásmondásokkal teletűzdelt TASZSZ-anyagok fordítására a Magyar Távirati Irodában is kialakult egy maroknyi fordító gárda, aki “magyarította”, a szabadabb levegőjű kádári időszakban pedig már kissé “szelidítette” az említett jelentéseket, amelyekben hemzsegtek az olyan kifejezések, mint “az imperialisták szekértolója” vagy a “Nyugat lakája”, “az imperialista fenevadak acsarkodása”, és mindennapi állítmányként szerepeltek olyan igék, mint “aláássa”, “eltorzít” vagy az olyan jelzők, mint “felforgató”, “revizionista”, “opportunista”.

A brezsnyevi éra TASZSZ-anyagai sokszor kínos gondossággal megszerkesztett, kódolt álláspontok is voltak, melyeket a hivatalos kremlinológusok és a “tasszul” értő újságírók meg tudtak fejteni. Ez az időszak volt az, amikor a bennfentesek tudni vélték, hogy a TASZSZ hivatalos közleményeiben a lényeg abban a bekezdésben van, amely az “odnako” (mindazonáltal) szóval kezdődik.

De mindez már a múlté, hiszen 1992-ben, amikor megszűnt a Szovjetunió, a hírügynökség felvette az ITAR-TASZSZ nevet. Ebből ma már csak a kötőjel előtti rövidítésnek van jelentése, azaz Informacionnoje Tyelegrafnoje Agentsztvo Rosszii (Oroszország Tájékoztató Távirati Ügynöksége), a kötőjel utáni TASZSZ szó viszont csak jelentés nélküli “márkanév”.

A Szabad Európa Rádió által idézett Jefim Fistein cseh-orosz kommentátor emlékeztet: 1992-ben azért egészítették ki az ITAR rövidítéssel a korábbi szovjet hírügynökség elnevezését, hogy visszaszerezzék a közönség korábbi évtizedekben elvesztett bizalmát. Ez a bizalom a szocialista táboron belül is sok ember körében akkor veszett el igazán, amikor a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulását 1968-ban “az ellenforradalomra adott válaszként” minősítette a hírügynökség.

Most vált ismertté viszont, hogy az ügynökség az év végéig felveszi a szovjet időkből ismert nevét, újra TASZSZ lesz. A Szabad Európa Rádió Szergej Mihajlov vezérigazgatót idézi, aki szerint egy történelmi és ország-világ által ismert névhez való visszatérésről van szó, amely erősíti a vállalat imázsát.

Jó alkalomnak találják ehhez Moszkvában, hogy a hírügynökség az idén ünnepli alapításának 110. évfordulóját. Mihajlov szerint szükség van egy markáns elnevezésre, amolyan “brandre” a hírpiacon, ahol tolonganak a hírügynökségek, hírportálok, egyéb médiaszervek az információk hatalmas tömegét zúdítva a fogyasztók nyakába, akik mégsem kapnak teljes és hiteles képet a világ eseményeiről. A vezérigazgató szerint ezt a hiányosságot akarja pótolni a TASZSZ.

Fistein említett interjújában azonban úgy véli, hogy a visszatérés a régebbi névhez a Vlagyimir Putyin elnök által követett, a szovjet idők iránti nosztalgiát felélesztő politikát tükrözi. Ez a politika segítette állítólag az orosz elnököt abban is, hogy sikeresen elszigetelje országa Nyugat-barát ellenzékét. “Sok ember számára a szovjet múlt a jelen Oroszországának boldog jövőjét tükrözi” – fogalmazott Fistein.

A Szabad Európa Rádió mindenesetre felhívja a figyelmet, hogy a 110 esztendőre visszatekintő hírügynökség mindig valamilyen korszakváltás idején cserélt nevet. Amikor 1904-ben megalapították, még a Szentpétervári Távirati Ügynökség nevet viselte. A bolsevikok hatalomátvétele után, 1918-ban átkeresztelték, az új elnevezés Orosz Távirati Ügynökség lett. A TASZSZ nevet 1925-ben vette fel, hogy a Szovjetunió széthullása után az is megváltozzon, s azt hamarosan visszakapja.
A jövendő TASZSZ azonban valamivel kisebb lesz, mint a szovjetunióbeli, ez utóbbinak 90 országban volt irodája, a jövendőbelinek “csak” 70 országban lesz. Mindesetre továbbra is a világ egyik legnagyobb hírügynöksége marad – állapítja meg a Szabad Európa Rádió.

facebook:

0 Komment