Kijev: “békefenntartóknak” nevezik magukat a Novoazovszkot elfoglaló orosz katonák

“Békefenntartóknak” nevezik magukat azok az orosz katonák, akik elfoglalták a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszk várost – közölte Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

“Novoazovszkban fasiszta háborús propagandát folytatnak, egyebek között írásos +instrukciókat+ osztanak szét a helybelieknek arról, hogyan viselkedjenek az orosz fegyveres erők +békefenntartó kontingensével+ szemben” – jelentette ki Liszenko.

Több ukrán médiaforrás közzétette a szóvivő által említett röplapot.

Liszenko kiemelte: az “instrukcióban” felszólítják a lakosokat arra, hogy ne akadályozzák az orosz csapatok áthaladását, amelyek “az 1949-es genfi egyezmény alapján azért érkeztek, hogy megvédjék a városban lakókat a törvénytelen ukrán hadsereg terroristáitól”. Felhívják továbbá a helybelieket, hogy szigorúan tartsák magukat a kijárási tilalomhoz, valamint “álljanak készen arra, hogy szükség esetén bármilyen lakóteret szabaddá tegyenek a +békefenntartó erők+ elhelyezésére”.

Liszenko kiemelte továbbá: a kiosztott “instrukciókban” előírják, hogy az orosz erők által “felszabadított” területen a lakosok csakis orosz nyelven beszéljenek.

Az RNBO szóvivője sajtótájékoztatóján megerősítette azt a korábbi bejelentést, hogy a Donyeck melletti Ilovajszknál az egyik egység újabb orosz deszantosokat fogott el, számukat azonban nem hozta nyilvánosságra. Szemen Szemencsenko, a térségben harcoló Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka pénteken hozta nyilvánosságra, hogy egyik egységük, miután kitört a városból, 12 orosz katonát ejtett foglyul.

Liszenko ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel hivatalosan Oroszország nem áll háborúban Ukrajnával, így az orosz katonák nem hadifoglyoknak, hanem őrizetbe vetteknek minősülnek.

A Donbasz parancsnoka a Facebook-on keresztül hírül adta, hogy vasárnapra virradóan az ukrán fegyveres erők újabb 14 tagja tört ki Ilovajszknál az oroszbarát szeparatisták gyűrűjéből.

Ilovajszknál egy hete folynak súlyos harcok, az ukrán fegyveres erők néhány egységét több napja körbezárva és folytonos tűz alatt tartják a szakadárok. Arszen Avakov belügyminiszter szombaton közölte: a “terrorellenes” erők egy csoportja – 28 gárdista és katona – kitört Ilovajszknál az ostromgyűrűből azután, hogy a Nemzeti Gárda védelmi éket alakított ki a területen.

Liszenko kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy már Donyeck városában is vannak orosz deszantosok. Ukrán híradások szerint erről helybeliek számoltak be egy orosz újságírónak.

“Információink alapján Oroszország fegyveres erőinek állományában lévő egységek hatoltak be Ukrajna területére. Ezért nem csodálkozunk azon, ha Donyeckben is látnak ilyeneket” – fogalmazott a szóvivő.

Liszenko elmondta, hogy a “terrorellenes” erők támadásba lendültek Luhanszk megyében. Az ukrán légierő gépei a levegőből csapást mértek Kraszonodon körzetében olyan célpontokra, ahol a felderítés szerint sok szakadár fegyveres volt egy tömbben katonai eszközökkel. Válaszul a szeparatisták légvédelmi rakétákat lőttek ki az ukrán gépekre, amelyek azonban feladatuk végrehajtása után épségben visszatértek bázisukra.

A donyecki ukrán határőrségtől származó sajtóértesülés szerint vasárnap délután Mariupol térségéből rálőttek az Azovi-tengeren járőröző egyik ukrán határőrhajóra. Szemtanúk az interneten fotókat és videofelvételeket tettek közé, amelyen látható a tengeren egy hajó, amelyből sűrű füst száll fel.

Leonyid Matyuhin, a terrorellenes erők egyik szóvivője vasárnap közölte, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán katonák mintegy 100 szeparatistát, három Grad rakéta-sorozatvetőt, egy páncélozott szállító harcjárművet, egy katonai felderítő járművet és egy Kamaz teherautót “semmisítettek meg”.

Fegyverszállításokat sürget Kijevnek az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke

Ukrajnának az Egyesült Államok általi felfegyverzését sürgette vasárnap a CNN-nek nyilatkozva Robert Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke.

“Olyan típusú védelmi fegyverekkel kell ellátnunk Ukrajnát, amelyek megfizettetnék Putyinnal az agresszió folytatásának árát” – mondta az amerikai hírtelevízió élő adásába Kijevből kapcsolt Menendez.

A szenátor szerint az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és a NATO-nak együtt kell működnie Ukrajna felfegyverzésében. Menendez úgy vélekedett, hogy a megváltozott helyzetben, amikor a szavai szerint Moszkva inváziót hajtott végre Kelet-Ukrajnában, az Obama-kormány is fontolóra vette a fegyverszállítások lehetőségét. Robert Menendez egyúttal az orosz pénzügyi és energetikai szféra elleni szankciókat sürgetett.

Diane Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke az NBC csatornán úgy vélekedett, nem biztos, hogy a szankciókkal hatást lehet gyakorolni Moszkvára, mert azok csak lassan érnék el a Vlagyimir Putyin elnököt nagy arányban támogató orosz embereket. Diane Feinstein szerint az Egyesült Államoknak közvetlenül Putyinnal kell tárgyalnia, és sürgette, hogy John Kerry külügyminiszter vegye fel vele a kapcsolatot.

Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke a Fox News televízióban az Egyesült Államok és Európa kötelességének nevezte az Ukrajnának nyújtandó “stratégiai segítséget” Oroszország “egyre agresszívabb lépéseivel szemben”. Rogers szerint egy most nyújtandó kisebb és hatékony támogatással meg lehetne előzni azt, hogy később nagyobb arányú segítségnyújtásra legyen szükség. Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnával kapcsolatban Amerikának nem szabad megismételi azt a hibát, amelyet az elnök Szíria ügyében elkövetett.

Barack Obama amerikai elnök a héten ismételten kizárta, hogy az Egyesült Államok katonai akcióba lépjen az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és diplomáciai megoldást sürgetett. Washington nem minősítette ugyan inváziónak azt, hogy Oroszország megnövelte a szakadároknak nyújtott katonai támogatást, de újabb gazdasági szankciókat helyezett kilátásba.

Putyin felvetette egy új állam létrehozását Délkelet-Ukrajnában, szóvivője korrigált

Vlagyimir Putyin egy tévéinterjúban tárgyalásokat sürgetett a szakadárok és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról, egy szóvivője azonban leszögezte, hogy az orosz elnök nem úgy értette, hogy az országrész kiválna Ukrajnából.

Putyin az orosz állami tévének pénteken adott interjút, amelynek egyes részleteit még a vasárnapra tervezett sugárzása előtt közölték az orosz és külföldi hírügynökségek. Az elnök az interjúban kijelentette: “törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit”.

Oroszország eddig csupán azt követelte, hogy kapjanak szélesebb körű autonómiát a többségében orosz ajkú, kelet ukrajnai régiók, szövetségi berendezkedés keretében.

Az orosz államfő nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt – korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket. Putyin és szóvivője vasárnap, a dzsúdó-világbajnokság záró napján Cseljabinszkban tartózkodott.

A Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta: “olyan értelmezések” jelentek meg, mintha az orosz államfő Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna. A szóvivő kijelentette, hogy bár az elnök az államiság szót használta, a Kreml szerint “egyáltalán nincs szó” a Novorosszijának nevezett “donyecki” és “luhanszki népköztársaságot” egyesítő délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról.

Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin azoknak a belső ukrajnai tárgyalásoknak a megkezdését sürgette, amelyeken a kelet-ukrajnai régióknak és Kijevnek a viszonyát, az ukrajnai állami berendezkedést kellene meghatározni, figyelembe véve a térség érdekeit. Megismételte a Kreml álláspontját, hogy belső konfliktusról lévén szó, Kijevnek nem Moszkvával, hanem Novorosszijával kell megállapodnia a konfliktus rendezéséről.

Az orosz elnök közölte, hogy ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval megállapodott az ukrán válság békés, tárgyalásos rendezéséről. Putyin arról is beszélt a Pervij kanalnak adott interjúban, hogy Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában. “Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről” – mondta Putyin. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megjósolható-e az ukrán válság végének időpontja. “Ez nagyban függ a jelenlegi ukrán hatóságok politikai akaratától” – tette hozzá.

“Az a probléma, hogy az ország (Ukrajna) parlamenti választások előtt áll és a már elkezdődött parlamenti futam minden résztvevőjének meg kell mutatni, hogy ő milyen klassz” – fogalmazott Putyin, aki szerint “az éleződő politikai küzdelem közepette nehéz arra számítani, hogy lesznek olyan emberek, akik világosan és pontosan kifejtik álláspontjukat, amely a békét, és nem pedig a gondok katonai megoldását célozza”.

Megjegyezte, hogy a Nyugatnak jó előre át kellett volna gondolnia, mivel járhatnak a lépései.

Putyin  figyelmeztetett, hogy azoknak az európai cégeknek, amelyek kivonultak Oroszországból, nehéz lesz visszatérniük az orosz piacra a nyugati szankciók következtében. Az orosz államfő egyszersmind furcsának nevezte, hogy az európai gyártók arra szólítanak fel dél-amerikai, kínai cégeket, ne szállítsanak az orosz piacra.

facebook:

0 Komment