Élő hagyományunk – Úrnapi virágszőnyeg vasárnap Budaörsön

(Budaörs, 2014. június 21. – Budaörsi Infó) 2014. június 22-én, vasárnap folytatódik a több mint kétszáz évvel ezelőtt kezdődött hagyomány, az úrnapi virágszőnyeg elkészítése. A 9 órai szentmisét követően a katolikus hívek körmenetben kísérik végig az Oltáriszentséget a virágszőnyegen, amelyet sok lelkes budaörsi nagy előkészülettel, sziromszedéssel, tervezéssel készít el a hajnali óráktól kezdve. A szomszédos német lakosságú falvakban (Budakeszi, Törökbálint) 1946-ig élt ez a gyakorlat. A települések versengtek, kié a legszebb szőnyeg”. Napjainkban Törökbálinton éled újjá a szokás, Budaörsön pedig folyamatosan – kissé átalakulva – élő hagyomány.

Budaörsön mintegy 200 éve élő hagyomány az úrnapi virágszőnyeg. Bonomi Jenő 1933-ban írta le, hogy a Wendler-család az 1780-as évek-ben, a Braun-család 1869-ben, a Hauser-család 1911 óta, a Csík-család 1932 óta díszíti az úrnapi körmenet útján felállított kápolnát.

Hazánkban már a középkorban szokás volt Szűz Mária tiszteletére a virágok megáldása. Az idősek elmondása szerint a megszentelt füvekhez, növényekhez védelem fűződik betegség, villámcsapás ellen. Az úrnapi koszorúk a „gonosz szellemek” ellen védték meg a ház lakóit Budaörsön. A középkori kolostori hagyomány továbbélése is lehet ez, miszerint „Fűben, fában van Isten orvossága!” A budaörsi úrnapi virágszőnyegről az 1920-as években leírták, hogy „olyan attrakció, amely egyre ismertebbé válik…, melynek megtekintésére ezren és ezren zarándokolnak […] Bámészkodók ezrei érkeznek Budapestről, hogy megnézzék ezt a megragadó drámát, …lángoló misztikát. Hű örökség ez, amit több generáció örökít át. Két oszlopa van: a hit és a ragaszkodás az évszázados hagyományokhoz” (Vasárnapi Újság, 1925).

Ez a hagyomány nem változott az évszázadok során. Csak virágszirmot szednek. A kék, a fehér, a sárga, a piros stb. szirmokat külön-külön gyűjtik. Ma is a hagyományos kékfestő és a fehér kötényben (Fiatta-Vortuch) szedik. Zsákokba gyűjtik, régen kosarakba is szedték.

Ügyelnek arra, hogy az összegyűjtött szirmokat ne érje napfény, hűvösre teszik, letakarják gyomnövénnyel, gazzal. A legszebbeket hosszú szárral kötegelik, ezekből fonják majd – az ünnep előtti napon – a 30-40 cm-es koszorúkat („ezerszámra”) az oltárhoz.

Régen is, ma is a hűvös pincékben kiterítve tárolják a szirmokat. Öntözgették, nedves ruhákkal takargatták be, hogy ne hervadjon el a sok szirom.

Sokféle mezei és kerti virágból, levélből (Blätter) készült. Név szerint: pipacs (Pipotsch), búzavirág (Kornblumen-Truchblümlein), vadmargaréta (Gänseblumeli bácskavirág), akácvirág (Akacblümlein) és a levele, herevirág (Kleeblume), bodza (Holunder), repce (Raps- blumen), gólyahír (Butterblumen), vadrózsa (Heckenrosen), zsálya (Salbeiblüte), szarkaláb (Ritersporn), gesztenye (Kastanien), margaréta (Margaretsche), boglárka stb.

Egyesek szerint a színek is jelképek. A kék (búzavirág) és a fehér (liliom) harmóniája a tisztaság, a szépség jelképe. A Mária-lányok is kék-fehérbe öltöztek. A virágszimbolika szerint a legtöbb virág Szűz Máriával kapcsolható össze, mint a szarkaláb, a zsálya, a mályva, ehhez még a növények gyógyerejét is hozzátehetjük.

További nagyon érdekes dolgokat tudhatnak meg az úrnapi virágszőnyegről, és Budaörs többi népi hagyományiról is a Dr. Kovácsné dr. Paulovits Teréz – Népszokások és hagyományőrzés című könyvből, aminek pdf változata ide kattintva is elérhető.

(forrás: Dr. Kovácsné dr. Paulovits Teréz – Népszokások és hagyományőrzés)

facebook:

0 Komment