Londoni elemzők: javul Közép-Európa növekedésének minősége és dinamikája

Javul Közép-Európa gazdasági növekedésének minősége és dinamikája is – állapították meg a térség második fél évi kilátásairól hétfőn összeállított prognózisukban londoni pénzügyi elemzők, javítva a magyar és a cseh gazdaságra adott növekedési előrejelzéseiket.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerint a közép-európai EU-régióban erősödő lendületű növekedés várható a következő negyedévekben, és a növekedésen belül egyre kiegyensúlyozottabbá válik a belső és a külső kereslet szerepe. A ház szerint az idei első negyedévi térségi GDP-adatok arra vallanak, hogy ez a minőségi átalakulás már jelentősen előrehaladt, és a korábban vártnál is gyorsabban zajlik.

Mindezek alapján a Morgan Stanley londoni elemzői az eddigi 2,4 százalékról 2,9 százalékra javították a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott prognózisukat, 2015-re pedig az eddigi 2 százalék helyett 2,4 százalékos GDP-pluszt várnak Magyarországon.

A cég az általa eddig várt 2,1 százalékról 2,6 százalékra emelte a cseh gazdaság idei növekedésére szóló előrejelzést, és fenntartotta a 2015-re érvényes, szintén 2,6 százalékos növekedést valószínűsítő becslését.

Lengyelországban a Morgan Stanley közgazdászai az idén 3,6 százalékos, jövőre 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak; ezek változatlan előrejelzések.

A cég elemzői közölték, hogy előrejelzési modelljük a következő két évre a trendnövekedés feletti növekedési ütemeket jelez a közép- és kelet-európai gazdaságokban, vagyis magasabb tartós növekedést annál, amelyet a térség gazdaságai elvileg még inflációs kockázat nélkül potenciálisan elérhetnek.

A Morgan Stanley szakértői megállapítják ugyanakkor, hogy a régió inflációs kilátásai ennek ellenére jelentősen kedvezőbbek a ház által az év elején vártnál, elsősorban az olyan volatilis összetevők miatt, mint az élelmiszerek és az energiahordozók.

Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar gazdaság lendületes kilábalása mellett is a 2,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatja enyhítési ciklusát. A Morgan Stanley elemzői szerint az MNB az idei harmadik negyedév végére éri el ezt a kamatmélypontot, és 2015 végéig is csak 3,00 százalékra emeli vissza alapkamatát.

Más nagy londoni házak legutóbbi előrejelzéseikben hasonló mértékű további enyhítést valószínűsítettek az MNB részéről, tekintettel a magyar gazdaság  inflációs környezetére.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői új, felülvizsgált előrejelzésükben közölték, hogy eddig 2,30 százalékos alapkamaton várták az MNB enyhítési ciklusának végét, de most már 2,00 százalékon valószínűsítik a kamatmélypontot.

Módosított előrejelzésük indoklásában a Barclays közgazdászai kiemelték, hogy az alacsony inflációs, sőt deflációt idéző környezet az MNB-t akár a forint valamelyes további gyengítésére is ösztönözheti, enyhítendő annak a kockázatát, hogy deflációs várakozás alakul ki, ami bizonyos fogyasztási kiadások halasztására késztethetné a magyar háztartásokat.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének elemzői legutóbbi felülvizsgált prognózisukban szintén felidézték, hogy a ház nemrég a 2,30 százalékos alapkamat eléréséig terjesztette ki az MNB enyhítési ciklusának végpontjára adott prognózisát, a cég szerint azonban most már ezt az előrejelzést is lefelé ható kockázatok terhelik. A ház jelenlegi várakozása az, hogy az MNB alapkamata egészen a 2,00 százalékos szintig terjedő sávban mozoghat lefelé.

Közép-Európában kisebb a deflációs veszély, mint az euróövezetben

A növekvő aggályok ellenére kisebb a deflációs veszély a közép-európai EU-gazdaságokban, mint az euróövezetben, elsősorban azért, mert a két térség rendkívül alacsony inflációját egymástól teljesen különböző tényezők okozzák, és a felzárkózó európai régiónak saját monetáris eszközei vannak a deflációs kockázat kivédésére – vélekedtek hétfőn ismertetett tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai elemzésükben kiemelték, hogy Magyarországon és Szlovákiában éves összevetésben számolva máris negatív a fogyasztói árindex, de Lengyelországban és Csehországban is alig 0,3, illetve 0,4 százalékos éves inflációs ütemet mértek legutóbb. A deflációs aggályokat fokozza, hogy a térség mindegyik gazdaságában még mindig jelentős a kapacitásfelesleg az élénkülő növekedés ellenére is.

A Capital Economics elemzői azonban a közép-európai gazdaságok és az euróövezet deflációs kockázatait meghatározó tényezők különbségei között kiemelték, hogy a felzárkózó európai gazdaságoknak a valutauniós országoktól eltérően vannak saját monetáris eszközeik a deflációs kockázat kivédésére. Jegybankjaik például gyengíthetik a nemzeti fizetőeszközöket, növelve ezzel az importárakat, emellett ezeknek az országoknak az adósságrátái is alacsonyabbak.

A ház szerint ugyanilyen fontos különbség, hogy az euróövezetet fenyegető deflációs kockázat elsődleges oka a valutauniós periféria versenyképességének visszanyerését célzó gazdaságpolitika, amelynek központi eleme a belső leértékelés, vagyis a bérköltségek és az árak csökkentése. Ez viszont “deflációs csapdába” sodorhatja ezeket a gazdaságokat, ha az árcsökkenéshez fűződő várakozások széleskörűvé válnak. Egy ilyen környezetben a perifériális eurógazdaságok növekedési dinamikája még tovább gyengül, és adósságrátáik növekszenek.

Közép-Európa gazdaságai ugyanakkor már túljutottak a versenyképesség helyreállítását célzó kiigazításokon. Ebben a térségben az alacsony inflációt nem ez, hanem elsősorban az energiaárak csökkenése és a feldolgozatlan élelmiszerek árinflációjának lassulása – vagyis jórészt a gyenge importált infláció – okozza. Ezt jelzi az is, hogy ezekben a gazdaságokban a maginfláció alacsony ugyan, de pozitív – hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint mindemellett – legalábbis egyelőre – a lefelé tartó inflációnak nincsenek negatív hatásai a bérekre. Közép-Európában továbbra is többé-kevésbé folyamatosan emelkednek a nominálbérek, ami az egyidejűleg csökkenő infláció környezetében a reálbérek meredek növekedését okozza, és ez máris élénkíti a fogyasztási kiadásokat.

A Capital Economics előrejelzése szerint a felzárkózó európai térségben az infláció várhatóan fokozatosan gyorsulni kezd, ahogy a háztartási közműdíjak sorozatos hatósági csökkentéseinek hatása elenyészik az idei második félévben és 2015 elején.

Megvan a kockázata annak, hogy Közép-Európában végül mégis defláció alakul ki, ám az eddig rendelkezésre álló tapasztalatok arra vallanak, hogy az alacsony infláció vagy éppen a defláció kisebb károkat okoz a közép-európai gazdaságokban, mint az euróövezetben – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.

A ház szakértői a térségen belül kiemelik ugyanakkor Bulgáriát és Horvátországot. A két gazdaság – különösen a horvát – nem versenyképes, fizetőeszközeik az euróhoz vannak kötve, és jelentősek a magánszektorbeli adósságterheik. E tényezők miatt a bolgár és a horvát gazdaság inkább az euróövezeti perifériára hasonlít, és ezért a deflációs fenyegetés is sokkal súlyosabb, mint a felzárkózó Európa más gazdaságaiban – áll a Capital Economics elemzésében.

A piac is elsősorban az euróövezeti deflációt tartja komoly veszélynek.

Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő a minap Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását a valutaunióban. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves felméréseibe.

A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor Magyarországon is várható még negatív inflációs adat a következő hónapokban.

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség inflációs folyamatairól összeállított legújabb előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon a fogyasztói árindex áprilisban mért 0,1 százalékos éves összevetésű csökkenése után néhány hónapig, várhatóan a negyedik negyedévig fennmarad a defláció, elsősorban a folytatódó közműdíj-csökkentések hatására.

Az RBS számításai szerint a tervezett díjcsökkentések további 0,25 százalékpontnyi lefelé ható nyomást gyakorolnak a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyar inflációra.

facebook:

0 Komment