A szerbek egyre kevésbé “szeretik” a demokráciát

A Szerbiában élők mindössze egyharmada hisz a demokráciában, ami csökkenő támogatottságot jelez – derült ki a szerbiai Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) szerbiai részlegének márciusi felméréséből, amelyet szerdán Belgrádban ismertettek.

Hét évvel ezelőtt még a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy a demokrácia a lehetséges politikai rendszerek legjobbika, és ugyanennyien gondolták úgy, hogy van ennél jobb megoldás. A mostani eredmények történelminek számítanak, az országban még soha nem viszonyultak ilyen sokan negatívan a demokráciához – magyarázta Djordje Vukovic, a CeSID programigazgatója.

A megkérdezettek 78 százaléka szerint 1945 és 1990, vagyis a szocializmus és Josip Broz Tito elnöksége idején volt a legjobb Jugoszláviában élni.

Slobodan Milosevic jugoszláv diktátor hatalmának 2000 októberi megdöntését csupán a megkérdezettek 15 százaléka tartja a demokratikus fordulat pillanatának, jelentős többségük inkább “Szerbia összeomlásának kezdetét” látja az akkori eseményekben.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a Szerbiában élők többsége szeretné, ha megváltozna a választási rendszer, és nem pártokra, hanem egyes emberekre lehetne szavazni.

“Ma a megkérdezettek fele szerint a demokrácia önmagában nem vonzó, és vannak más rendszerek, amelyek megfelelőek lehetnének Szerbia számára. A leggyakoribb válasz az volt, +mindegy, milyen rendszerben élek, az számít, hogy van-e elég pénzem+” – ismertette a részleteket Vukovic. Ehhez kapcsolódóan az is kiderült, hogy a válaszadók negyede állandó rettegésben él rossz anyagi helyzete miatt.

Pásztor István az új vajdasági statútum tervezetének elfogadásáról

A szimbolikus, látszólag jelentéktelen változtatások mögött értékek vannak, így mindenki számára elfogadható, racionális döntések születtek a Vajdaság statútumának átírásakor – így értékelte Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke szerdán a szabadkai Pannon RTV Közügyek című hírháttér műsorában azt, hogy a vajdasági tartományi parlament aznap jelentős többséggel elfogadta a Vajdaság alapdokumentumának számító statútum tervezetét.

A módosításra azért volt szükség, mert a szerb alkotmánybíróság decemberben az ország alaptörvényével összeegyeztethetetlennek minősítette a 2009-ben elfogadott statútum szövegének kétharmadát. Az újvidéki parlament által szerdán elfogadott tervezetben a legfontosabb változások a tartomány végrehajtó szervének elnevezésére és a Vajdaság jelképeinek használatára vonatkoznak: a Vajdaság kormányát ezentúl tartományi kormánynak lehet csak nevezni, Újvidék pedig nem a tartomány fővárosa, hanem adminisztratív központja lesz.

Pásztor István a statútum 2009-es elfogadására utalva elmondta, akkor azt gondolták, hogy nagy léptekkel haladnak majd előre, bár azzal a szöveggel sem voltak teljesen elégedettek. A kedélyek azonban nem csillapodtak le a statútum 2009-es elfogadásával, mert a Szerbiai Demokrata Párt azonnal kezdeményezte a dokumentum alkotmányjogi felülvizsgálatát – tette hozzá. A bírói testület pedig négy évvel később, 2013 decemberében végül 47 helyen “szabdalta meg a szöveget”.

Szerbia északi tartománya akkor fél évet kapott arra, hogy módosítsa a dokumentumot, mert az alkotmánybírák úgy vélték, ha azonnal hatályon kívül helyezik a statútumot, akkor jogi űr keletkezne a Vajdaságban.

A döntés Pásztor István szerint visszavetette a Vajdaságot. “Nem jogszabályilag, hanem érzésben, reménykedésben, államfelfogással kapcsolatos meggyőződésben. Arra döbbentett rá bennünket, hogy ahogyan mi elképzeljük, milyennek kell lennie a 21. század elején a szerb államnak, az nagyon messze van attól az alkotmányfelfogástól és világról alkotott képtől, amely az alkotmánybíróság döntésén keresztül tükröződik” – taglalta.

Magyarázata szerint nem volt túl sok lehetősége annak a bizottságnak, amely a módosításokat végezte. “El kellett fogadni az alkotmánybírósági döntést. Nem azért, mert az ember a lelkében egyezik vele, hanem azért, mert ha esküszünk a jogállamiság elvére, ha elfogadjuk azt, hogy a jogalkotónak van egy ellensúlya, ami nem más, mint az alkotmánybíróság, akkor azt gondolom, hogy nem volt itt igazán nagy mozgástér” – részletezte. Hozzátette, arra kellett leginkább figyelni, hogy úgy irányítsák a módosítási folyamatot, hogy a végén meglegyen az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség.

Szerinte az, hogy a vajdasági képviselőház olyan tervezetet dolgozott ki, amely megfelel az alkotmánybíróság elvárásainak, erősítette a tartományi politikusok helyzetét. Pásztor István úgy érvelt: ez segít a vajdasági érdekek érvényesítésében, “mert elmondhatjuk, hogy mi jogkövető magatartást tanúsítunk, mi tiszteletben tartjuk az intézményeket, a parlamentáris demokrácia szabályait, ezért követeljük, hogy teremtődjön meg a lehetősége annak, hogy újra tudjuk definiálni Vajdaság alkotmányjogi státusát”. Ez azt jelenti – tette hozzá -, hogy egyszer eljön az a pillanat, amikor egy új, tiszta lapra a mostani alkotmánybírósági kényszer alatt született dokumentumtól eltérő, más tartalmú statútumot tudnak írni.

A statútum tervezetét Pásztor István szerdán továbbította a belgrádi törvényhozásnak, ahol pénteken kerül napirendre. Pásztor úgy vélte, ott is elnyeri a pártok jóváhagyását a dokumentum. Ezt követően Újvidéken formálisan is kihirdetik az új statútumot. Az alkotmánybíróság döntése értelmében az új alapdokumentumnak június 6-ig kell hatályba lépnie.

facebook:

0 Komment