A budai Várkert Bazár

Átadták a Várkert Bazár megújult épületegyüttesét csütörtökön, a műemlék a tervező Ybl Miklós 200. születésnapjára készült el és több mint 2000 négyzetméter kiállítási térrel gazdagítja a fővárost. A beruházást Orbán Viktor miniszterelnök adta át L. Simon László kormánybiztos, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester és Bognár Árpád, a kivitelező Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezetője társaságában.

Az idei Ybl-emlékév egyik kiemelt eseménye a Várkert Bazár átadása. Elsőként az Ybl Miklós által tervezett részeket, második ütemben elkészülő neoreneszánsz kertet, az új építésű épületrészeket, a műemléki épületekben kialakítandó vendéglátó- és kereskedelmi egységeket, valamint az Öntőház udvart adják át, ezeket a tervek szerint augusztus végétől látogathatja a nagyközönség. A rekonstrukció és fejlesztés az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében.

A Budapest I. kerületében található neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár 1875 és 1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült és a kertek reprezentatív építészeti lezárását szolgálta a Duna felé. Az állítólag Erzsébet királyné kedvéért létrehozott épületegyüttes kiemelt műemlék, 1987 óta a világörökség része. A Várbazár közepén hat méter magas árkádos üzletsor húzódott, két szélén három lakóépületben a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet helyezték el, emellett jeles művészek műtermei is voltak itt. Szobrait Fessler Leó és Huszár Adolf, falfestményeit Than Mór és Scholz Róbert készítette itt.

A Várbazár állaga már a múlt század elején romlásnak indult, a második világháborúban súlyosan megrongálódott. 1960-ban helyreállították, 1961-től a legendás Budai Ifjúsági Park működött itt. A parkot 1980-ban időlegesen bezárták, mert egy koncerten többen megsérültek, amikor leomlott a bejárathoz vezető lépcső kőfala. Az egyre romosabb, életveszélyesebbé vált parkban az utolsó koncertet 1984 szeptemberében rendezték, ezután még az állagmegóvásra sem jutott pénz. Az 1996-ban már a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolt Várbazár felújítására, hasznosítására több terv született.

A kormány 2011. november 8-án hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról és a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a környék közlekedési problémáinak rendezéséről. A Várbazár és a budavári királyi kertek rekonstrukciója 2011 decemberében lett kiemelt projekt, vagyis megvalósításakor a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kellett lefolytatni. Az addig rendelkezésre álló 6,5 milliárd forint uniós pályázati forrást a kormány 2 milliárd forintos (szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt pénzekkel) egészítette ki.

A Várbazár megújításának miniszteri biztosa Zumbok Ferenc lett, aki később kormánybiztosként dolgozott, 2013 októberében bekövetkezett halála után munkáját L. Simon László folytatta. Zumbok Ferenc kinevezése után adott egyik első nyilatkozatában úgy fogalmazott: a felújítás a rehabilitáció egyszerűbb része, hiszen a szükséges anyagi források és a szakemberek rendelkezésre állnak, sokkal nagyobb feladat élő funkciókkal megtölteni és önfenntartóvá tenni az Ybl Mikós tervezte komplexumot.

A megújult épületegyüttes megőrzi az Ybl Miklós által alkotott arculatot, ugyanakkor az új terek a mai építészet gondolkodása szerinti megfogalmazásban készülnek el. A vízhordó lépcső mellett mozgójárdát terveztek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a Duna-parttal és “gyilokjárót” alakítottak ki, amely lehetővé teszi a palota körbejárását. Megépül egy 297 férőhelyes mélygarázs és szintén a föld alatt elhelyezkedő 900 négyzetméteres, kulturális rendezvényeknek otthont adó multifunkciós tér. A déli palotában korszerű kiállítótereket alakítanak ki. A déli bazársor eredetileg különálló helyiségeit egybenyitják, innen lesz a föld alá süllyesztett rendezvényterem főbejárata. Az együttes középpontjában álló Gloriette alatt lehet bejutni a mélygarázsba, az északi bazársor egybenyitott termeiben hungarikum termékeket is bemutató eladóteret hoznak létre. Az északi Testőrpalota kiállítóhelyeknek és előadóteremnek ad otthont. Az északi Öntőház udvart fiatalos közösségi térnek szánják, amely szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül is szolgál és vendéglátóhelyek is várják a látogatókat. A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között lesz barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. A tömegközlekedési kapcsolatot hajókikötő és villamosmegálló biztosítja. A munkálatok folyamán török- és középkori kerámiák, használati tárgyak, ékszerek és fegyverek is a felszínre kerültek, ezeket a Budapesti Történeti Múzeumban állították ki.

A Várgondnokság Nonprofit Kft. által a budai Várbazár rekonstrukciójára és a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés komplex tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést 2012 májusában a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. A közbeszerzési eljárást 2012 októberében írták ki, 2013 januárjában a nyertes Swietelsky-WHB konzorcium szerződhetett a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel és az I. kerületi önkormányzattal. Az állványzatot 2013 október közepén távolították el, ekkor lett kívülről látható az épületegyüttes végső formája. A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az épület legapróbb részleteit is megőrizzék és helyreállítsák, ahol ez nem volt lehetséges, korabeli fotók és a helyszínen begyűjtött maradványok alapján dolgoztak a restaurátorok.

Orbán: újra a főváros egyik büszkesége lesz a Várkert Bazár

Újra a főváros egyik büszkesége lesz a Várkert Bazár, amely végre méltó régi híréhez és fényéhez – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a megújult épületegyüttes átadásán.

A kormányfő szavai szerint a Várkert Bazár felújításával egy harminc éve éktelenkedő szégyenfoltot sikerült eltüntetni a magyar műemlékvédelem történetéből.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani még csak az első üteme a felújításnak, a másodiknak augusztus 28-ra el kell készülnie, “aztán irány a palota teljes felújítása”.

A Várkert Bazár története is azt mutatja, hogy ha van egységes cél és egységes akarat, akkor a magyarok lenyűgöző dolgokat tudnak létrehozni – fogalmazott a miniszterelnök az összegyűlt több száz érdeklődő és a meghívott vendégek, mások mellett kormánytagok, Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester előtt.

Az épület történetéről szólva felidézte, hogy az utolsó koncertet 1984-ben tartották, “élőzenés temetést rendezve” Ybl Miklós alkotásának. Ezt követően évtizedekig semmi sem történt a Várkert Bazárral – folytatta -, “csak a romlás és az enyészet”, sőt a rendszerváltás után “a privatizáció sötét felhője is beúszott a bazár fölé”. Megjegyezte, hogy az építészeti kincs “elkótyavetyélésének” megakadályozása jelentős részben Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester munkája, aki mindig kiállt a műemléki felújítás mellett.

Neki és más közéleti személyiségeknek köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy külföldi befektetők 90 évre ingyen megkapják az épületet és bevásárlóközpontot hozzanak ott létre – mondta Orbán Viktor.

Felelevenítette, hogy három éve döntöttek a felújításról, és ezer nap elég volt arra, ami évtizedekig lehetetlennek tűnt: “ami 30 éven át pusztult, három év alatt újjáépült”.

A miniszterelnök ismét hangoztatta: erős Budapest nélkül nincs erős Magyarország sem. “Ma már van erőnk megvalósítani olyan nagy célokat, amelyeket korábban évtizedeken át nem sikerült. Ma már van erőnk kiállni nemzeti érdekeinkért, és visszaszerezni azt, ami a miénk” – fogalmazott.

Szavait azzal zárta, reméli, hogy a felújítás, az épületegyüttes “feltámadása” után a Várkert Bazár pezsgő kulturális hely és új turistacélpont lesz.

Átadták a Várkert Bazár épületegyüttesét

Lezárult a diktatúra összeomlása óta eltelt időszak egyik legnagyobb műemléki felújítása, az 1883-ban épült és 1984 óta zárva tartó Várkert Bazár rekonstrukciója, amely Ybl Miklós 200. születésnapjára készült el és több mint 2000 négyzetméter kiállítási térrel gazdagítja a fővárost – mondta el L. Simon László, a beruházás kormánybiztosa csütörtökön, mielőtt Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta az épületet.

A kormánybiztos köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy nem hagyta veszni a műemléket, az uniónak a megújításhoz szükséges anyagi támogatásáért, a restaurátoroknak, valamint Potzner Ferenc, Pottyondy Péter és Dévényi Tamás vezető tervezőknek és a kivitelezést “példátlan gyorsasággal és szakszerűséggel” elvégző cégeknek. Méltatta előde, Zumbok Ferenc korábbi kormánybiztos “példaértékű előkészítő munkáját” és a kerület polgármesterének Nagy Gábor Tamásnak hosszú éveken át tartó kitartását.

“Ma végre visszaadhatjuk a kulturális élet szereplőinek azt, amire joggal tartanak igényt és az itt megvalósuló programok, kiállítások, rendezvények közönsége újra birtokba veheti ezt az önmagán túlmutató jelentőségű épületegyüttest” – fogalmazott L. Simon László.

Megemlítette, hogy a helyszínen 27 mérnök irányítása mellett naponta 800 ember dolgozott és negyvennél is több hazai cég kapott alvállalkozóként szerepet a kivitelezésben.

Elmondta: a beruházás második ütemében, augusztus 28-ig befejezik a multifunkcionális rendezvényterem és a mélygarázs munkálatait, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukcióját.

Az ünnepségen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: ahol valaha Budapest egyik ékköveként a Várkert Bazár tündökölt, három évtizeden át csak romokat láthatott a közönség, azonban ezután tízezrek vehetik majd birtokba a megújult helyszínt.

“A felújított Várbazár, ahogy a napokban átadott négyes metró, a felújított Kossuth tér, a főváros megújított utcái és terei, az újra régi pompájában ragyogó Mátyás-templom, a Zeneakadémia, az Erkel Színház, a budai Vár megújuló terei és utcái mind azt üzenik, hogy a gyenge vezetők csak vitatkoznak és nem tesznek semmit, az erős vezetők együttműködnek és cselekszenek” – mondta Rogán Antal, hozzátéve, hogy 2010 óta a közös célok érdekében összefogott a kormány, összefogtak a budapestiek, így a nemzet fővárosa újra erősödik és újra éled.

A megnyitó alkalmából ünnepi műsorral is készültek a szervezők a közönségnek, akik a Várkert Bazár homlokzata előtt, a teljes hosszában lezárt Lánchíd utcáról, valamint kivetítőkön nézhették a programot. Az ünnepi műsorban közreműködött mások mellett Danis Lídia színművész, Kokas Katalin hegedűművész, Miklósa Erika operaénekes, Sebestyén Márta népdalénekes, az Experidance Társulat, a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara, a Magyar Nemzeti Rézfúvós Kvintett és a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar is.

A sok száz érdeklődő közül a rendezvényre többen magyar zászlókkal és Fidesz-transzparensekkel, valamint “Megújítottad a Belvárost! Köszönjük, Tóni!” feliratú táblával érkeztek. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető beszéde közben egy Demokratikus Koalíció feliratú kabátot viselő fiatalember megpróbált felmutatni egy papírlapot, akcióját azonban a környezetében álló nézők megakadályozták.

Az ünnepség elején, a miniszterelnök beszéde alatt is látható volt egy “Kormányváltás 2014” feliratú molinó, amelyet a Mária anya szobor mellől lógattak le a várfalon.

Az Ybl tervei alapján 1875 és 1883 között készült neoreneszánsz épületegyüttes 1984 óta teljesen zárva volt, 1996-ban pedig felkerült a World Monuments Fund (WMF) műemlékvédő szervezet világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára.

A Várkert Bazár fejlesztése részben az Új Széchenyi Terv Közép-Magyarországi Operatív Programjának 6,7 milliárd forint összegű támogatásával valósult meg.

facebook:

0 Komment