Londoni elemzők: a vártnál jobb Magyarország és a környező uniós országok teljesítménye

Javították a magyar gazdaságra és a környező EU-gazdaságokra adott növekedési előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők, elsősorban a vártnál gyorsabban növekvő hazai kereslettel és az ezzel egyidejű erőteljes exportteljesítménnyel indokolva a felülvizsgálatot.

A Goldman Sachs (GS) globális bankcsoport londoni részlegének elemzőstábja befektetőknek összeállított új regionális prognózisában közölte, hogy Magyarországon az idén 2,2 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi előrejelzésben szereplő 1,8, illetve 1,9 százalék helyett.

A ház az idei és a jövő évi lengyel növekedésre adott előrejelzését 3,2, illetve 3,3 százalékra javította az eddigi 2,9 és 3,2 százalékról. A Goldman Sachs elemzői Csehországban az idén 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számolnak az előző prognózisukban valószínűsített 1,7 százalék helyett. Jövőre változatlanul 2,4 százalékos cseh növekedést várnak.

A GS a román gazdaság idei és 2015-ös növekedésére adott becslését 3,1, illetve 3,4 százalékra javította az eddigi 2,7 és 3,1 százalékról.

A cég szerint a vártnál gyorsabban növekvő hazai kereslet és az export továbbra is erőteljes – az importnövekedés ütemét meghaladó – bővülése a térség e gazdaságaiban már 2013 végén növekedési meglepetéseket okozott.

E kereslet vezérelte növekedés megteremtette a feltételeit az idei erőteljesebb teljesítményeknek a régiós gazdaságokban – áll a Goldman Sachs londoni elemzőinek új előrejelzésében.

Az utóbbi hetekben – szintén a vártnál jobb eddigi teljesítmények alapján – más nagy londoni házak is sorra javították a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra adott növekedési előrejelzéseiket.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének minap ismertetett, felülvizsgált becslése szerint Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedés várható a cég eddigi prognózisában szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.

A ház az idei és jövő évi lengyel növekedésre adott előrejelzését 3,5, illetve 4,2 százalékra javította az eddig várt 3,2 és 3,6 százalékról, Csehországban pedig az idén 2,1 százalékos, 2015-ben 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számol a korábbi prognózisában valószínűsített 1,7, illetve 2,5 százalék helyett.

A Morgan Stanley elemzői a felülvizsgálat okai között kiemelték, hogy a három gazdaság tavalyi negyedik negyedévi GDP-adataiban már látszik a növekedési modell elmozdulása a nettó exportról az egyre kiegyensúlyozottabb összetétel felé, amelyben a belső keresletnek is növekvő szerep jut. Ez a kulcseleme a cég azon várakozásának, hogy a közép- és kelet-európai EU-térség gazdasági növekedése az idén a korábbinál jobb minőségű, erősebb és szélesebb bázison kiegyensúlyozott lesz.

A BNP Paribas bankcsoport elemzői felülvizsgált legutóbbi prognózisukban 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést jósoltak Magyarországon 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés helyett.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legújabb átfogó negyedéves prognózisa szerint Magyarországon 2014-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható. A cég ugyanakkor azzal számol, hogy a választások előtti gazdaságélénkítő lépések az idei második félévtől kifutnak, és a költségvetési politikát szigorítani kell majd. Emiatt a Capital Economics – a Goldman Sachs és a Morgan Stanley új előrejelzéseihez hasonlóan – 2015-re 2 százalékra lassuló növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.

A Goldman Sachs hétfői prognózisa a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kockázatai közül kiemeli az ukrajnai válságot.

A ház londoni elemzői kifejtik, hogy mivel a térségi EU-országok, valamint Oroszország és Ukrajna kereskedelmének áruösszetétele rendkívüli mértékben különbözik, ezért az Oroszországba irányuló – főleg fogyasztási javakból, vegyipari termékekből, élelmiszerekből, személyautókból álló – export esetleges visszaesését nem feltétlenül követné az Oroszországból származó, mindenekelőtt nyersolajat, földgázt és félkész termékeket tartalmazó import csökkenése.

Ezért az Oroszországba és Ukrajnába irányuló exportból eredő, lefelé ható növekedési kockázatok meglehetősen gyorsan valóra válhatnak.

A GS elemzői szerint a közép- és kelet-európai EU-térségből Magyarország lenne a legérzékenyebb az orosz és az ukrán export visszaesésére; utána a Cseh Köztársaság és Lengyelország következik; a román gazdaságra gyakorolt hatás mérsékelt lenne.

A Goldman Sachs számításai szerint az Oroszországba irányuló export 10 százalékos visszaesése a magyar és a cseh gazdaság éves összkibocsátásának értékét 0,25 százalékkal csökkentené. Lengyelország esetében ez az arány 0,2, Románia esetében 0,1 százalék lenne.

Az ukrajnai export 10 százalékos visszaesése a magyar éves GDP-értéket 0,2 százalékkal, a térség többi gazdaságának teljesítményét 0,06-0,1 százalék közötti mértékben csökkentené a GS elemzőinek számítási modellje alapján.

facebook:

0 Komment