Évértékelő – Laczik Zoltán: Sorolhatnám a rendszer nevetséges, elképesztően ostoba vonatkozásait

(Budaörs – 2014. január 23., Budaörsi Infó) Évértékelő interjúra kértük fel a képviselő-testület minden tagját december hónapban. Videós és nyomtatott formában is megtekinthetik, hogy miként értékelték eddigi munkájukat, és hogy melyek azok a feladatok, amelyek véleményük szerint még megoldásra várnak. Laczik Zoltán, MSZP-s önkormányzati képviselő válaszait olvashatják sorozatunk ezen cikkében.  Minden megkérdezett számára azonos kérdéseket tettünk fel, a válaszokat szó szerint közöljük.

1.) Kérem néhány szóban mutassa be magát.

“Az első ciklusomat töltöm az önkormányzatban, 2010-ben lettem képviselő. Azelőtt külsős tagja voltam az önkormányzat egyik bizottságának, a 2006-2010 közötti ciklusban. Egyébként végzettségem szerint közgazdász vagyok. A szakmai pályafutásom alapvetően két vonalon mozgott. Az egyik az, hogy elég sokáig dolgoztam külpolitikai újságíróként egy  napilap szerkesztőségében. Ezt a külpolitikai vonalat vittem tovább a 2000-es években, amikor a Magyar Atlanti Tanács főtitkára voltam. Ez egy kül-  és biztonság politikával foglalkozó szerezet. A másik vonal a média. Itt sikerült tapasztalatokat szereznem nem csak az írott sajtóban, hanem az elektronikus médiában is, a Magyar Televíziónál is dolgoztam, de ott már kommunikációs igazgatóként. “

2.) Kérem értékelje a hamarosan lejáró választási ciklusban végzett munkáját. Mondja el, hogy mit sikerült megvalósítani és mit nem a terveiből.

“Listáról kerültem be az önkormányzatba, tehát nem egyéni választókerületből, aminek van előnye és hátránya. A hátránya tulajdonképpen az, hogy az embernek nincs közvetlen rálátása egy adott választókerületre, legfeljebb az adott lakókörnyezetére.  Az előnye pedig az,  hogy az ember inkább rendelkezhet átfogó áttekintéssel a város ügyei felett, tehát úgy  gondolom, hogy ez a helyzet tágabb lehetőségeket kínál.

Hogy mit sikerült elérni és mit nem ebben a ciklusban, ehhez tulajdonképpen a ciklus egészét célszerű értékelni. Az ember mindig az egészben tudja elhelyezni a részt,  azaz a saját tevékenységét. Nyilván amikor ez a ciklus elindult, az embernek nem lehettek vérmes reményei azt illetően, hogy Budaörs milyen ragyogó négy év előtt áll. Egyszerűen azért, mert az ország 2010-ben olyan helyzetben volt, amilyenben. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy ami Budaörs utóbbi három-négy évét illeti, egy szófordulatot hadd idézzek, az egyik szemem sír, a másik nevet. De inkább sír, ugyanis olyan dolgok történtek ebben a ciklusban, amelyeknek nem kellett volna véleményem szerint feltétlenül megtörténniük, és ezek mind-mind negatívan hatottak Budaörs fejlődésére. Mondok néhányat. Az egyik ilyen például, és most nem  beszélek az általános gazdasági helyzetről, csupán egy dolgot emelnék ki, azt, hogy Budaörs néhány év leforgása alatt elvesztette bevételeinek körülbelül egyharmadát. Egy 23-24 milliárd forintos költségvetésű városból lett mára 16-17 milliárd forintos költségvetésű város, ami valljuk be, akár drámainak is minősíthető bevételcsökkenés.

A másik ilyen nagy csapásnak értékelem a járási rendszer kialakítását. Megítélésem szerint erre egyáltalán nem volt szükség. A közigazgatásnak ez egy olyan mesterségesen létrehozott szintje, ami beékelődik a települési önkormányzatok és az országos szint közé. Véleményem szerint teljesen felesleges. Csak az adminisztrációt bonyolítja, és borzasztó sok felesleges kiadással jár. De nem csak ez a probléma, hanem Budaörs szempontjából talán a legnagyobb baj ezzel az, hogy ellentmondva minden észérvnek és a józan észnek, ebben a járásban nem Budaörs lett a járási székhely, mint tudjuk, noha Budaörsnek lettek volna meg minden vonatkozásban erre a legjobb adottságai. Hanem, mondjuk ki, tisztán politikai meggondolásokból, politikai okokból tette meg a kormányzat járási székhellyé Budakeszit. Amire Budakeszi egyébként alkalmatlan. Lényegében minden szempontból. Ennek következtében áldatlan állapotok alakultak ki sok területen,  és ezeknek az áldatlan állapotoknak a következményeit – azt hiszem – minden budaörsi lakos a saját bőrén érzi. Legyen ez az okmányirodai kiszolgálás, vagy például ott vannak az építéshatósági ügyek. Ha valaki Budaörsön valamilyen építési, építés hatósági ügyet akar intézni, akkor korábban bement az önkormányzathoz, ahol kulturált körülmények között gyorsan, hatékonyan elintézték az ügyét. Most el kell zarándokolnia Budakeszire, ahol több hónapos restanciája van az ott egyébként áldatlan körülmények között működő hivatalnak.

Hasonlóképpen komoly csapásként érzékelem az úgynevezett köznevelési törvényt, azért mondom,  hogy úgynevezett, mert nekem ennek a törvénynek már a neve sem tetszik. Ami lényegében az általános iskolák és a középiskolák államosítását jelentett. Elképzelhető, hogy vannak az országnak olyan települései, ahol ennek akár még örülnek is. Lehet, hogy így van, de egyébként ezt meg lehetett volna teljesen másként is oldani. Az olyan települések, amelyek nem tudták fenntartani az iskolákat, azokat meg lehetett volna segíteni, el lehetett volna látni  megfelelő forrásokkal. Ezért még nem kellett volna az egész országban egységesen államosítani az iskolákat. Valószínűleg nem ez volt a valódi ok, hanem – azt gondolom-,  hogy politikai és ideológiai okai voltak. A lényeg az, hogy Budaörsön is államosították az iskoláinkat. Ami sok bajjal jár. Például egészen nevetséges helyzetek alakulnak ki. Egy iskolaigazgatónak arra nincs joga, hogy ha elfogy a kréta, akkor elküldje a pedellust az írószerboltba és vetessen egy csomag krétát. Ezt is igényelnie kell attól a  borzalmas nagy állami vízfejtől, a KLIK nevű  bürokratikus és hatalmas intézménytől. Ez elképesztő. Arról nem is beszélve, hogy a budaörsi pedagógusok jó részének a bére csökkent azáltal, hogy nem az önkormányzat foglalkoztatja őket, hanem ez az állami vízfej. Ugyanez vonatkozik az óvodapedagógusok egy részére is. Sorolhatnám még ennek a rendszernek az egyrészt nevetséges, másrészt elképesztően ostoba vonatkozásait.

Ezek a komoly hátrányok és csapások érték Budaörsöt. Ami miatt viszont a másik szemem nevet, hogy mindennek ellenére ez a város képes volt arra, a város képviselő testülete képes volt arra, hogy ezeket a hatalmas hátrányokat tőle telhetően kiegyenlítse. Például az általános iskolás pedagógusok bérét sikerült visszahozni a korábbi szintre. Egyfajta trükkel, de legális trükkel. Sajnos, a városnak trükköznie kell, hogy meg tudja fizetni a tanárait. Létrehozta a város a Clementis ösztöndíjat, amelyre a tanárok pályázhatnak, és ezáltal ki tudjuk egészíteni a keresetüket a korábbi szintre. Egy másik technikai megoldással  az óvod pedagógusok esetében is – éppen most, a közelmúltban – megoldotta a város, hogy ne szenvedjenek jövedelemkiesést. A járási rendszerből fakadó hátrányokat is igyekszünk kiküszöbölni. Tényleg mindenki azon volt, és tényleg mindenki azon dolgozott, hogy a városi polgárok minél kevesebbet érezzenek meg a járási rendszerből következő áldatlan állapotokból. Sajnos, minden hátrányt nem sikerült teljesen kiküszöbölni.”

2.) Indul e  következő választásokon? Ha igen, milyen tervei és elképzelései vannak?

“Azt tervezem, hogy a  2014-es önkormányzati választáson újra indulni fogok. Szeretnék tagja lenni a következő  önkormányzati testületnek is. Vannak egyéni terveim, és természetesen vannak tervek, melyek nyilván annak a pártnak a helyi elképzeléseihez illeszkednek, amelyet én képviselek. Megint csak városi szinten gondolkodva,  azt gondolom, hogy sok minden miatt új lendületre van szüksége Budaörsnek. De fogalmazhatnám úgy is, hogy új lendületet kell adni Budaörsnek. Ez vonatkozik a gazdasági területre, a kulturális területre és sok minden egyébre.

Ami a gazdasági területet illeti,  azt hiszem,  hogy végre ki kellene találni, ki kellene munkálni Budaörs önarcképét. Azt az image-t, ahogy a külvilág a városra tekint, illetve amit a város magáról sugallni kíván. Azt hiszem, hogy  ez a kép Budaörs esetében lehet nagyon vonzó és nagyon dinamikus, hiszen a városnak erre minden tekintetben megvannak az adottságai. Nagyon jó a földrajzi helyzete, szép a természeti környezete, fejlett az infrastruktúrája, magas a helyben lakók szakképzettségi szintje. Magas szintű az internet-penetráció, az internet elterjedése, és az internet használata. Tehát Budaörsnek megvannak az adottságai,  hogy olyan léptékű fejlődést mondhasson magáénak és olyan szintre fejlődjön, mint Európa sok más  fejlett mikrorégiója. Persze, nem egyik évről a másikra. Mindenesetre  ehhez egy nagyon átgondolt önarckép kialakítására van szükség, amit egy dinamikus, határozott, jól átgondolt és  célzott városi  marketing munkával el kell jutni a meghatározott célcsoportokhoz. Legyenek azok gazdasági vezetők vagy akadémiai csoportok, oktatási intézmények és így tovább. Azt gondolom, hogy elsősorban magas hozzáadott értékű, tudásintenzív ágazatokat, illetve ilyen területen tevékenykedő cégeket, intézményeket, szervezeteket kell Budaörsre vonzani. Sajnos látjuk, hogy mennyi iroda van jelenleg kihasználatlanul Budaörsön, ez következménye annak, amiről beszéltünk, a gazdasági teljesítmény visszaesésének. Ezeket az irodákat meg kell tölteni új vállalkozásokkal, és további lehetőségeket kell teremteni arra, hogy Budaörsre tovább tudásintenzív cégek települjenek. Jól el tudom képzelni,  hogy egy nagyon hatékony város marketing munkarévén egy felsőoktatási intézmény kihelyezett karát is Budaörsre sikerül vonzani. Ami nyilván a város további kulturális éltének is lendületet képes legyen adni.

Sok-sok olyan részletről lehet még beszélni , amire mondhatjuk, hogy a  mindennapi éltünket meghatározó részletek. Említek két ilyen területet: oktatás, közlekedés. Ami az oktatást illeti,  beszéltünk már róla az iskolák államosítása kapcsán. Úgy gondolom, hogy egy olyan új önkormányzatot érdemes választani, amely képes arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban, a maga eszközeivel és talán összefogva más településekkel,  képes legyen rábírni arra a  kormányzatot, hogy a jelenlegi teljesen elhibázott oktatási szisztémát egy hatékonyabb és korszerűbb rendszer váltsa fel. Valami hasonlót lehetne elmondani a közlekedés területén is. Itt van a nyakunkon egy nagy veszély. Erről már egy évvel ezelőtt is volt szó. Nevezetesen az, hogy a BKV-ból kiszervezik a környéki buszjáratokat. Odaadják – ahogy a sajtóban olvasni lehet –  valamelyik Volán-cégnek, amiből millió probléma fog adódni és nagyon sok félelem érződik. Tartok tőle,  hogy ezeknek a félelmeknek egy része valóra is válhat. Ilyen félelem például, hogy a buszos szolgáltatás minősége  nem fogja elérni az egyébként sem tökéletesnek mondható eddigit. Magyarán,  ritkábban közlekednek majd a járatok. Ez egy nagy veszély. Esetleg változnak a menetrendek, elmaradnak az éjszakai járatok, ami nagyon fontos a Budaörsön élők számára. Erre megint azt tudom mondani, hogy olyan önkormányzat kell Budaörsnek, amelynek nagyon erős érdekérvényesítő képessége van a közlekedés olyan vonatkozásában is.

Évek óta itt éktelenkedik az 1. Számú Iskola mellet, az uszodával szemben, egy hatalmas építési gödör. Az emberek csak nemzeti gödörnek hívják. A valamikor félbehagyott budapesti, Erzsébeti téri Nemzeti Színház analógiájára. Na most, ezzel nem csak az a baj, hogy ott éktelenkedik,  rontja a városképet és borzasztóan csúnya. Lassan már egy kis erdő nő ki az alján, nem is beszélve a földhányásokról. Ez a kép fogadja az autópályáról Budaörsre érkezőket. Van ezzel sokkal nagyobb baj is. Nevezetesen az, hogy évek óta szivattyúzzák  a talajvizet, hogy a gödör ne teljen meg vízzel, és ezáltal a környező földterületek alatt nyílván a talajvíz szintje lejjebb száll. Kiszáradnak a földterületek. A környéken például a Budafoki úton vagy a Fodros utcában, de már az Aradi utcából is jelezték, hogy elkezdtek nagy mértékben megrepedezni a házak és a kerítések. Az utóbbi sem elhanyagolható, mert vannak nagyon értékes építetett kerítések.”

3.)  Ön szerint melyek a legsürgetőbb aktuális feladatok, amelyek most a város előtt állnak?

“Korábban erre már válaszoltam. Például a városmarketing munka, a közlekedés és az oktatás.”

4.)  Kérjük mondja el, hogy melyek volt a legkomolyabb megkeresések a választókerületéből amivel dolgoznia kellett, és melyik volt a legérdekesebb? 

“Sok olyan megkeresés  volt, és tényleg számos példát tudnék mondani, amikor számos budaörsi lakosnak, vagy egy-egy családnak a problémáján kellett valamilyen módon segíteni. Jellemző volt az is, amikor egy -egy adott utca közlekedési rendjét érintő megkeresések voltak. Ami az én számomra a legkedvesebb emlék ebből a ciklusból, és az én  előterjesztésem volt, az, hogy kezdeményezésemre vette fel Bibó István nevét a Városháza melletti tér, ahol egy szökőkút és egy szobor látható.”

+1 válasz, amelynek témáját a képviselő határozza meg

“Minden városnak szüksége van néhány olyan építményre, amelyek meghatározzák a városképet és karaktert adnak a településnek. Budaörsnek kettő ilyen van, régebbi és új: a városháza és a templom. Ilyen méretű városhoz képest – azt gondolom –  ez kevés. Nagyon hiányolok egy városképet meghatározó, másik markáns építményt. Olyan építményt szeretnék, amelyet ha bárki meglát fényképen vagy filmen, akkor mindjárt Budaörs jut eszébe róla. Az én  szívemnek az lenne a legkedvesebb, ha ez egy színház vagy több célú kulturális intézmény lenne, amely építészetileg karakteres, a város dinamizmusát, innovatív jellegét sugalló épület volna.”

Köszönjük Laczik Zoltánnak,  hogy ellátogatott a Budaörsi Infó szerkesztőségébe és válaszolt kérdéseinkre!

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment