Barroso telefonon beszélt Orbán Viktorral az alkotmánymódosításról

A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – értesült az MTI.

Az MTI információját a bizottság szóvivője is megerősítette. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy a bizottság elnöke péntek reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

A szóvivő közlése szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Az MTI emellett úgy értesült, hogy José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

Az MTI úgy tudja, hogy a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön “hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt – amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab – nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.

A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.

Ugyancsak az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét.

Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, eszerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

facebook:

0 Komment