Az MNB benyújtotta a 2012. évről szóló jelentését az Országgyűlésnek

A Magyar Nemzeti Bank 2012-ben 39,8 milliárd forint veszteséggel zárt, szemben az előző évi 13,6 milliárd forint nyereséggel, működési költsége tavaly 11,6 milliárd forintot tett ki, ami 230 millióval kevesebb a 2011. évinél – áll az MNB 2012. évi jelentésében, amely szerda este jelent meg az Országgyűlés honlapján.

Az eredmény változását meghatározta a kamateredmény és a pénzügyi műveletek eredményének jelentős visszaesése, ami elsősorban a forint- és devizahozamok közötti különbség növekedésével magyarázható. A devizaárfolyam-változásból származó nyereség ugyanakkor közel 60 milliárd forinttal emelkedett, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az éves jelentésben az MNB rögzíti: 2012-ben 3,9 milliárd euróval csökkent a devizatartalék, amely tavaly év végén összesen 33,9 milliárd euró volt. A csökkenés mögött meghatározóan a magyar állam adósságtörlesztési célú kifizetései számára biztosított (együttesen mintegy 5,1 milliárd euró) és a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euró eladások (1,7 milliárd euró) állnak, amit – jelentős nemzetközi tőkepiaci forrásbevonás híján – csak részben kompenzáltak az Európai Bizottságtól érkező transzferek (3,1 milliárd euró).

Az elnöki összefoglalóban Simor András közölte: az éves átlagos infláció 2012-ben 5,7 százalék volt, az áremelkedés üteme az év egészében számottevően meghaladta az inflációs cél teljesülése szempontjából utólag még elfogadhatónak tekintett 3 plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávot. A magas infláció elsősorban az indirektadó-emelések következménye volt; az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók visszafogott keresletoldali inflációs nyomást jeleztek.

A jelentés sikeresnek minősíti a július elején elindult napközbeni átutalási rendszert, amelynek révén az elektronikusan beadott átutalási megbízások teljesítési ideje a korábbi egy munkanapról maximum 4 órára csökkent. A lerövidült teljesítési határidő eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltatók lakossági és vállalati ügyfelei időt és pénzt takaríthatnak meg.

A forint hamisításának 2010 végén kezdődött visszaszorulása 2012-ben folytatódott: a forgalomból kivont hamis forintbankjegyek száma 2011-hez képest mintegy 9 százalékkal csökkent – állapítja meg a jelentés.

facebook:

0 Komment