Célzott adócsökkentések a munkahelyvédelmi terv részeként

A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében.

A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek.

Az Országgyűlése döntése értelmében a munkáltatók általánosságban legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehetnek igénybe 14,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból az említett társadalmi csoportokba tartozó munkavállalók után. Az elfogadott törvényjavaslatba bekerült továbbá, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nm kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, maximum 100 ezer forint bruttó bér esetén.

A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is.

A pénzforgalmi alapú áfaelszámolást – több más részletfeltétel mellett – azok a vállalkozások választhatják, amelyek összes termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása egymást követő két évben nem haladja meg az évi 125 millió forintot.

Alanyi adómentességgel – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – pedig azok élhetnek, akik árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi hatmillió forintot.

Matolcsy György az előterjesztés szeptember elején kezdődő parlamenti vitájában úgy fogalmazott, a Ház olyan mértékű támogatásokat, kedvezményeket, ösztönzéseket fogadhat el, amelyek “átütik a vasbetont, átütik a tetőt”, így a kormány megvédhet 1,5 millió munkahelyet, és több százezer újat teremthet.

A nemzetgazdasági miniszter a hétfői záróvitában az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva kijelentette: megvan az akcióterv költségvetési forrása.

 
Egyszerűsítené a kis- és közepes vállalkozások jogi helyzetét az Európai Bizottság

Konzultációt kezdeményez az Európai Bizottság annak érdekében, hogy kiderítse, az uniós jog mely passzusai jelentenek nagy gondot a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára – jelentette be az uniós testület hétfőn.

A bizottság arra keresi a választ, hogy pontosan melyik az a 10 uniós jogszabály, amely a leginkább megnehezíti a kkv-k mindennapjait. Az uniós végrehajtó-javaslattevő testület úgy látja, az általános vélekedés szerint az európai jog szaporítja a bürokráciát. Ennek megszüntetése érdekében most magukhoz az érintettekhez fordul a testület.

“Csökkenteni akarjuk a bürokráciát és meg is tudjuk tenni. Bár egyelőre hiányoznak az erre vonatkozó konkrét javaslatok” – áll a bizottság közleményében, amely felszólítja a cégeket, hogy ennek érdekében tudassák, mit hogyan lehetne jobban csinálni.

“Nagyon is gyakran hallom, hogy az Európai Bizottság elszakadt a kisvállalkozások mindennapi valóságától” – fogalmazott Antonio Tajani, a bizottság ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős olasz tagja, hangsúlyozva, hogy szeretnének ezen változtatni.

A konzultáció december 21-ig tart. A bizottság azt követően értékeli a válaszokat és felméri, hogyan javíthatna a kkv-k helyzetén.

facebook:

0 Komment