Hogyan értelmezzük az idei felvételi ponthatárait?

Az idei ponthatárokat egészen másként kell értékelni, mint a korábbi években. A ponthatárok gyakran attól függnek, hogy mennyi volt az államilag támogatott férőhelyek száma, vagy milyen összegben állapították meg az intézmények a költségtérítés összegeit. Nem szükségszerűen az adott képzés minőségét fejezik ki ezek a számok, hanem azt, hogy a leendő hallgatók mely intézmény képzéseit tudják megfizetni – véli Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja.

Kiemeli: Az, hogy a magánintézmények idén egyetlen állami férőhelyet sem kaptak az alapszakokra – még olyan képzés esetében sem, melyre az állami intézmények igen – rendkívül sajnálatos, és torzíthatja az intézmények versenyképességéről alkotott képet.

Az állami férőhelyek terelték a jelentkezőket

A korábbi évekkel ellentétben idén egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban az állami férőhelyek száma terelte a jelentkezőket.

“Hiába szeretett volna valaki egy adott intézményben tanulni, ha az általa választott szakon nem indulhatott államilag finanszírozott képzés és nem tudja megfizetni a költségtérítést, így már be sem adta jelentkezését. A felvételiző így jó eredménye ellenére sem tud tanulni az adott intézményben.” – nyilatkozta a BKF rektora.

Az elmúlt évek romló gazdasági környezetében egyre inkább felértékelődött az a szempont, hogy mennyibe kerül a tanulás finanszírozása. A megváltozott felsőoktatás-finanszírozási helyzetben, amelyik magánintézmény nem képes versenyben maradni, az nagyon nehéz idők elé néz.

Nagy kockázatot jelent a túlságosan alacsonyan megállapított költségtérítési összeg is, ami a jövőben a képzés fenntarthatóságát veszélyeztetheti. “A BKF anyagilag stabil helyzetben van, és az alapszakos állami férőhelyek megvonása ellenére szép eredményeket értünk el a felvételi első körében” – összegzett Vass László.

Torz ponthatárok

A ponthatárok megállapításánál el kell különíteni az állami és költségtérítéses helyekre vonatkozó pontszámokat. Az állami helyekért folytatott küzdelem erősen megemelte a ponthatárokat azokon a szakokon, ahol viszonylag kevés államilag finanszírozott férőhely volt, és sokszoros túljelentkezés. A költségtérítéses ponthatárokat nézve most nem látható a felvételizők között folyó valódi verseny.

“A szabályoknak megfelelően az első körben kialakított ponthatárok lesznek a pótfelvételi körben is a belépési pontszámok. Az általában választott 240-es ponthatár tehát nem a jelentkezők “minőségét” tükrözi, hanem azt, hogy az intézmények igyekeznek megnyitni a kapukat a pótfelvételizők előtt” – hangsúlyozza a rektor.

A legalsó ponthatár száma helyett sokkal többet mondana a felvételizők középiskolai felkészültségéről a felvettek átlag-pontszáma, és a pontszámaik eloszlása, de ez még mindig nem arról szól, hogy milyen a szakmai beválásuk felsőfokú tanulmányaik során, vagy a végzésük után.

Felemás siker

Vass László úgy véli, a kormány azon szándéka, hogy műszaki és természettudományi területre terelje a hallgatókat, a felvettek számát tekintve sikeres. Akik ezekre a szakokra jelentkeztek sok esetben alacsony pontszámokkal tudtak bejutni az államilag finanszírozott helyekre. Jó lenne, ha sikeresen és jó színvonalon tudnák majd teljesíteni a képzési követelményeket – összegzett a rektor.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) tizenegy éve meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. Két kara a Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar, illetve a Kommunikációs és Művészeti Kar. Az intézmény négy területen kínál képzéseket: Kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet. A BKF kommunikációs készségfejlesztő tréningrendszere egyedülálló a magyar felsőoktatásban. 2011-től már nem csak Budapesten, hanem a Hódmezővásárhelyen, a BKF Regionális Tudásközpontjában is folyik oktatás. A BKF jelenleg 43 külföldi intézménnyel tart fent partneri kapcsolatot 23 országban, Angliától, az Egyesült Államokon át Kínáig. Eddigi tevékenysége elismeréseként a Főiskola megkapta a Superbrands 2011, majd idén a 2012-es védjegyet.

    Forrás: OS

facebook:

0 Komment