Az ÁSZ jelentése Budaörsről

Budaörs a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból, 10 669,8 millió Ft-ból 8010,5 millió Ft-ot (75,1%) a kötelező feladatok, 2659,3 millió Ft-ot (24,9%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. A kötelező feladatokra fordított kiadások a 2007-2009 közötti időszak 7014,0 millió Ft összegű átlagáról a 2010. évre 996,5 millió Ft-tal, 14,2%-kal emelkedtek.

Az Önkormányzat önként vállalt feladatának tekintette a településfejlesztést, az alapfokú művészetoktatást, a középfokú oktatást, a pedagógiai szakszolgálatot, az egészségügyi szűrővizsgálatokat és szakellátást, számos szociális támogatást, a közművelődési és kulturális feladatokat, valamint a helyi televízió és rádió működéséhez nyújtott pénzeszköz átadást. A gazdasági társaságok városfejlesztéssel, park- és közterület gondozással, nem veszélyes hulladék kezelésével, gőz- és meleg víz ellátással, ingatlankezeléssel, sportcsarnok és uszoda üzemeltetéssel, vagyonkezeléssel, vízszolgáltatással, közösségi közlekedéssel, csatornaszolgáltatással, közvilágítással, valamint köztemető fenntartással foglalkoznak.

Budaörs folyó költségvetési egyenlege a 2007-2010. évek között összességében 15,9 milliárd Ft forrástöbbletet mutatott. A működési jövedelem a 2007. évről 2008. évre emelkedett, azt követően folyamatosan csökkent. Mind az emelkedést, mind pedig a csökkenést a helyi iparűzési adóbevétel összegének változása okozta. Az Önkormányzat pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) pozitív volt, az éves folyó bevételek fedezetet nyújtottak a kötelező és önként vállalt feladatok folyó kiadásaira, valamint a törlesztési kötelezettségekre. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2007-2010. években negatív volt, összesen 16,8 milliárd Ft felhalmozási forráshiány keletkezett. A vizsgált időszakban 9,2 milliárd Ft értékű beruházást és felújítást valósítottak meg. A 2010. december 31-én folyamatban lévő beruházásokra 9,5 milliárd Ft kiadást teljesítettek. A folyamatban lévő fejlesztési feladatokra a 2010. évet követően 2,6 milliárd Ft, az újonnan indított beruházásokra 0,4 milliárd Ft, összesen 3,0 milliárd Ft kötelezettséget vállaltak, amelyeknek 70,0%-át, 2,1 milliárd Ft-ot saját bevételből, 23,3%-át hitelből és 6,7%-át EU-s forrásból terveztek finanszírozni.

Az Önkormányzat a pénzügyi egyensúly fenntartását pénzintézeti forrás bevonásával biztosította, emiatt az Önkormányzat adóssága – az 1,1 milliárd Ft összegű tőketörlesztés ellenére – nőtt az ellenőrzött időszakban. A felhalmozási forráshiány finanszírozása a nettó működési jövedelem többletéből és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek igénybevételével történt. A hitelállomány emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettség 2006. év végéről 2011. év I. félév végére 3,9 milliárd Ft-ról 5,7 milliárd Ft-ra emelkedett, amelyből az árfolyamváltozás miatti különbözet 0,5 milliárd Ft volt. Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2011. év I. félév végén 2898,1 millió Ft, 11 280,7 ezer CHF és 1013,1 ezer EUR volt. Az Önkormányzatnak a 2011-2013. években várható pénzintézeti kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján 1152,1 millió Ft, 324,2 ezer CHF, továbbá 1277,9 ezer EUR, melyek forrásául szolgál a 207,5 millió Ft szabad pénzmaradvány, a 122,5 millió mérlegben kimutatott behajtható követelésállomány, 23,6 millió Ft rövid lejáratú kölcsön, valamint a forgalomképes ingatlanvagyon. A 2014. évet követően jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségei: 4694,3 millió Ft és 11 401,4 ezer CHF. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint – a jelenlegi állami finanszírozási rendszer változatlansága, valamint a jövőben megképződő működési jövedelem emelkedése (a befolyt helyi adó összegének, adóalanyok számának növekedése) esetén – az eddig vállalt kötelezettségeit a jövőben teljesíteni tudja. Az éves költségvetési rendeletekben bemutatták a több éves kihatással járó döntésekből származó pénzintézeti kötelezettségeket, azonban nem számszerűsítették azok visszafizetésének forrását. A devizaalapú kötelezettségvállalás előtt az árfolyamkockázat képviselő-testületi bemutatása nem történt meg.

Az Önkormányzat minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságának 2011. június 30-án fennálló, mérleg szerinti összes kötelezettsége 248,2 millió Ft volt, amelyből pénzintézeti és lízing kötelezettsége, valamint szállítói tartozása 206,8 millió Ft. A kötelezettségek nem teljesítése hatással lehet az Önkormányzat likviditására, pénzügyi egyensúlyi helyzetére.

Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 2,6 milliárd Ft értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra és eszközpótlásra 3,0 milliárd Ft-ot fordított.

A pénzügyi egyensúly megőrzésére és javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tettek (helyi adókkal, lejárt tartozások behajtásával kapcsolatos intézkedések; többletjuttatások csökkentésével, központosított közbeszerzéssel, intézmény kistérségi, valamint egyesületi átadásával kapcsolatos intézkedések), melynek együttes hatásaként 0,3 milliárd Ft-tal javították az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét. A kintlévőségek csökkentése érdekében tett intézkedések eredményeképpen, az adóhátralékok behajtásából, valamint a lejárt tartozások beszedéséből 1,2 milliárd Ft többletbevétel realizálódott.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatokat hasznosították.

Mindezek alapján az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított, a pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie.

Az ÁSZ javaslatai a Polgármesternek

• Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának hosszú távú megőrzése érdekében képezzen egyensúlyi tartalékot a jövőbeni adósságszolgálat teljesítésére, tekintse át az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát, kísérje figyelemmel a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok kötelezettségeinek alakulását, számszerűsítse a pénzintézeti kötelezettségek visszafizetésének forrásait.
• Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésekor az értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását.

Az ÁSZ javaslata a Jegyzőnek

• A jövőben mutassa be a Képviselő-testületnek a devizában fennálló kötelezettségvállalás esetén az árfolyamkockázatot.

Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgáltuk az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte.

A városi önkormányzatok ellenőrzésének célja

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy milyen körülmények befolyásolták a városi önkormányzat pénzügyi helyzetét, az adósság létrejöttét, az önkormányzat gazdálkodása biztosította-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007. január 1. – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. – 2011. június 30. közötti volt.

Forrás: Állami Számvevőszék

a városi önkormányzatok pénzügyi helyzete ellenőrzésének összegző megállapításairól (304)

A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgáltuk az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. Az összegző megállapításainkat a 304 városi önkormányzat által szolgáltatott adatok elemzése és a reprezentatív mintavétellel kiválasztott 62 városi önkormányzat helyszíni ellenőrzésének tapasztalatai alapján tettük. A kiválasztott 63. város, Esztergom Város Önkormányzata ellenőrzése meghiúsult, mert az adatszolgáltatást a módosított határidőre sem teljesítették.

A városi önkormányzatok ellenőrzésének célja

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy (1) a vizsgált időszakban milyen tényezők játszottak szerepet a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete és adósságállománya alakulásában; (2) melyek voltak a városi önkormányzatok finanszírozási problémái; (3) a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulására. Az ellenőrzést a 2007. január 1 – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31 – 2011. június 30. közötti volt.

A város önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete

A városi önkormányzatok együttes pénzügyi egyensúlyi helyzete az ellenőrzött időszakban kedvezőtlenül változott. A folyó költségvetésük egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2010. évek között forrástöbbletet mutatott, azonban a 2007. évi 60 Mrd Ft-ról 2010-re 37 Mrd Ft-ra esett vissza, és a 2010. évben már nem nyújtott fedezetet a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségek teljesítésére. A működési jövedelem kedvezőtlen alakulására hatással volt az önként vállalt feladatok viszonylag magas mértéke, annak ellenére, hogy az önként vállalt feladatok aránya a 2007-ről 2010-re 24,5%-ról 23,2%-ra csökkent.

A városok kötelező és önként vállalt feladatellátásában a gazdasági társaságok egyre nagyobb szerephez jutottak, 2007-ben 445, ezzel szemben 2010-ben 586 gazdasági társaság látott el városi önkormányzati feladatot. A közfeladatok gazdasági társaságba történő kiszervezésével a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet kockázatai kikerültek az önkormányzati alrendszerből, de a társaságok működésében jelentkező problémák közvetett kockázatot jelenthetnek a városok számára.

A 2007-2010. években képződött nettó működési jövedelem (a működési jövedelem adósságszolgálati kiadásokkal csökkentett része) a felhalmozási hiány 20,4%-át finanszírozta. Ebből következően a felhalmozási forráshiány 79,6%-át külső forrásból kellett biztosítani. A pénzügyi egyensúly megbomlásához a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek csökkenése, a folyó kiadások folyó bevételek növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése, valamint az adósságtörlesztés járult hozzá.

A pénzügyi egyensúly fenntartása külső források bevonásával volt biztosítható. Ebben egyre nagyobb szerepet kaptak a – bevételek és kiadások ütemkülönbségének áthidalására hivatott – likvid hitelek. A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 18,9 Mrd Ft-ról 2010-re 23,3 Mrd Ft-ra emelkedett. A likvid hiteleket, annak ellenére, hogy döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak, nem váltották ki hosszú távú hitelekkel. Ennek következtében a városi önkormányzatok banki kitettsége növekedett, mivel rövid távú kötelezettségek fennállása esetén kizárólag a bank egyoldalú döntésén múlik, hogy továbbra is biztosít-e hitelt az önkormányzatnak, valamint azt milyen feltételekkel bocsátja az önkormányzat rendelkezésére. Az összességében növekvő likvid hitel állomány, a magas kamatköltségek és a banki hitelkínálat szűkülése növelte a működés finanszírozási kockázatát.

A banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették a városi önkormányzatok, ezt mutatja a szállítói, ezen belül a lejárt határidejű kötelezettségek állományának növekedése. Az összes szállítói tartozás 2007-ről 2010-re 28 Mrd Ft-ról 45 Mrd Ft-ra (60,7%-kal), a lejárt határidejű tartozások 11 Mrd Ft-ról 24 Mrd Ft-ra, több mint kétszeresére nőttek. A szállítói tartozások, kiemelten a lejárt határidejű szállítók növekvő tendenciája kockázatot jelent a városi önkormányzatok működésében. A 2009 2010. években a szállítói tartozások összege több mint kéthavi dologi kiadásnak felelt meg.

A városok pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység. Az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges fedezet biztosítása likviditási nehézséget okozott a városok számára. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2007-2010 között minden évben negatív volt, és a 2007. évi -82 Mrd Ft-ról 2010-re -96 Mrd Ft-ra változott. A városi önkormányzatok 2010. december 31-én folyamatban levő beruházásai miatt vállalt jövőbeni 568 Mrd Ft kötelezettség finanszírozásához a 380 Mrd Ft (66,9%) EU-s forrás, 11 Mrd Ft (2,0%) hazai támogatás és 31 Mrd Ft (5,4%) saját forráson felül 146 Mrd Ft (25,7%) külső forrás szükséges.

A beruházási hajlandóság növekedése olyan adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokat is eredményezett, amelyek esetében a visszafizetés jövőbeni fedezetét, annak kockázatait nem kellő körültekintéssel mérték fel. A fejlesztések révén létrehozott tárgyi eszközök működtetése, üzemeltetése, jövőbeni fenntarthatósága további kockázati tényezőt jelent a városi önkormányzatok számára. Az eszközök használhatósági foka 4 százalékponttal, 85%-ról 81%-ra csökkent. Jelentős az eszközök állagromlásából adódó rejtett adósság, melyeknek későbbi finanszírozása további gondot jelent a pénzügyi egyensúly biztosításában.

A városok pénzintézetek felé fennálló kötelezettségállománya 2007-ről 2010-re 199 milliárd Ft-ról 382 milliárd Ft-ra, azaz 92,0%-kal emelkedett, a 2010. év végén már az önkormányzati alrendszer adósságállományának 31%-át tette ki. A hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek 163 Mrd Ft-ról 303 Mrd Ft-ra, a rövid lejáratú pénzintézeti tartozások 36 Mrd Ft-ról 79 Mrd Ft-ra emelkedtek. A devizában való eladósodás előtérbe kerülése miatt a kötelezettségek állománya növekedésében az elszámolt árfolyamveszteség meghatározó volt. A városi önkormányzatok a pénzintézeti kötelezettségvállaláskor előnyben részesítették a devizaalapú kötvénykibocsátást, mivel a 2007-2008. években ismert árfolyamok és kamatkondíciók előnyösebb megoldást kínáltak a hosszú lejáratú hitellel szemben. A jelenbeli fizetőképesség fenntartása szempontjából kedvezőbb finanszírozási megoldást jelentett a fizetési terhek hosszú időre történő elosztása. A kötelezettségek jelentős része a 2014-től kezdődő időszak költségvetését – a futamidő végéig – időben elhúzva terheli, amely jelentős kamat- és árfolyamkockázattal jár.

Az önkormányzatoknál kockázati tényező a gazdasági társaságok tartozásaiért – bizonyos feltételek fennállása esetén – a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség. A városi önkormányzatok gazdasági társaságai kölcsönből származó és pénzintézeti kötelezettsége 2010. december 31-én összesen 151 Mrd Ft volt, a szállítói állományuk 102 Mrd Ft-ot tett ki, ezen belül a lejárt határidejű tartozás 15 Mrd Ft-ot jelentett. A városi önkormányzatok gazdasági társaságok hitelei után vállalt bankgarancia és készfizető kezesség miatti kötelezettsége a 2007. évi 8,1 Mrd Ft-ról 2010. évre 14,6 Mrd Ft-ra (80,2%-kal) emelkedett.

A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékot az önkormányzatok nem képeztek. A szabad forgalomképes vagyonból a fedezetként figyelembe vehető kör meghatározásáról, számszerűsítéséről, értékesítésre történő előkészítéséről nem hoztak intézkedést. A vagyonhasznosításból származó bevételek a jövőbeni kötelezettségek fedezetét teremthetik meg.

Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni.

Az elkészített Összegzés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.

facebook:

0 Komment