Körkép: Pénzügyi felügyeleti rendszerek Európában

A banki és pénz-és tőkepiaci felügyeleti rendszerek működését térképezték fel az MTI tudósítói tíz országban az MTI tudósítói. Összeállításukat az alábbiakban közöljük:

BELGIUM

Belgiumban nemrég hajtottak végre szervezeti változtatást a központi bank és a bankfelügyelet viszonyában, történetesen a jogkörök szétválasztása jegyében.

Ez év április 1-ig a pénzügyi szolgáltatások piacán a felügyeleti teendőket egységesen a CBFA (Banki, Pénzügyi és Biztosítási Bizottság) látta el. Akkor azonban hatályba lépett az új jogi szabályozás, amely kettéosztotta az ilyen jellegű jogköröket Belgium Nemzeti Bankja és egy újonnan létrehozott intézmény, az FSMA (Pénzügyi Szolgáltatási és Piaci Hatóság) között, az úgynevezett “twin peaks” (ikercsúcsszerv) modell alapján.

HOLLANDIA

Hollandiában nagyobb részben a központi bank felel a pénzügyi intézmények felügyeletéért, de szerepet kap abban egy állami hatóság, a pénzügyi piacok figyeléséért felelős AFM is.

A központi bank elsősorban arra igyekszik ügyelni, hogy a pénzügyi intézmények szilárdan és megbízhatóan működjenek. A jegybank illetékessége a pénzügyi szolgáltatásokban működő cégek engedélyezése, illetve az engedélyek felülvizsgálata is.

A másik felügyelő szerv, az állami irányítású AFM elsősorban azt figyeli, hogy tisztességesen bánnak-e ügyfeleikkel a pénzügyi szolgáltatók.

FRANCIAORSZÁG

A francia pénzügyi felügyeletet ellátó hatóság, az AMF több intézmény összevonásával 2003-ban jött létre. Az AMF elnökét a köztársasági elnök nevezi ki öt évre, a mandátum nem újítható meg. Munkáját egy kormánybiztos és szakértők segítik.

A 1800-ban alapított francia jegybank az euró bevezetéséig az alkotmány alapján hivatalosan a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá tartozott. A gyakorlatban azonban már 1997 óta az intézmény felügyelete az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozik, és semmilyen francia hatóság nem gyakorolhat felette ellenőrzést.

A francia jegybank jelenlegi státuszáról szóló törvényt 1998-ban fogadta el a parlament. A jogalkotók az új törvénnyel megerősítették a pénzintézet teljes függetlenségét. Ez kimondja, hogy a Banque de France a maastrichti szerződésben létrehozott európai központi jegybankrendszerhez tartozik, s annak keretében fő célja az árstabilitás biztosítása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.

LENGYELORSZÁG

Lengyelországban külön intézményként működik a lengyel nemzeti bank (NBP) és a pénzügyi felügyeleti hatóság (Komisja Nadzoru Finansowego – KNF).

A KNF honlapján (www.knf.gov.pl) közzétett adatok szerint az intézményt 2006 őszén alapították. Az új hatóság a biztosítási és nyugdíjpénztári felügyeleti bizottság, valamint az értékpapír- és tőzsdefelügyeleti bizottság feladatait vette át. 2008. január 1-jétől a banki felügyelet is hatáskörébe tartozik.

Hét tagja van, köztük a lengyel jegybank elnöke vagy meghatalmazott alelnöke, a pénzügyminisztérium, illetve a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium, valamint az államfő egy-egy képviselője. Működését a miniszterelnök felügyeli. A KNF döntéseinek és az általa kijelölt feladatoknak a végrehajtását a KNF elnöke által irányított pénzügyi felügyeleti hatóság hivatala (Urzad Komisji Nadzoru Finansowego) végzi.

NAGY-BRITANNIA

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nem sokkal tavalyi választási győzelme után teljes körű bankfelügyeleti reformterveket jelentett be.

A tervek alapján a bankszektor felügyeletét ellátó Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság (FSA) jelenlegi formájában megszűnik, és a helyébe lépő új szabályozó szervezet a Bank of England – a brit jegybank – részlegeként működik majd. George Osborne pénzügyminiszter a reformterveket bejelentő tavalyi előterjesztésében közölte: a kormány ezzel felszámolja a jelenlegi hármas felosztást, amelyben a pénzügyi szektorral kapcsolatos feladatok a Bank of England, a pénzügyminisztérium és az FSA között oszlottak meg.

Ebben a rendszerben a pénzügyminiszter szerint senki nem tartotta ellenőrzés alatt az eladósodási folyamatot, és “amikor beütött a krach, senki nem tudta, kinek kellene intézkednie”.

A felvázolt felügyeleti reformfolyamat a brit kormány szándékai szerint 2012-ben befejeződik.

A Bank of England több tekintetben félfüggetlen intézmény. Elsődleges mandátuma az árstabilitás biztosítása, de a követendő inflációs célt a kormány írja elő számára; a jelenlegi cél 2 százalék éves összevetésben. A brit jegybanktörvény értelmében ha egy adott hónapban az éves infláció 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben eltér a célszinttől bármelyik irányban, a Bank of England kormányzója hivatalos levélben köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszternek az eltérés okairól.

A brit jegybankot nem egészen másfél évtizede ruházták fel a kamatdöntés jogával. A kormány 1997-ben adta át ezt a jogkört a Bank of Englandnek, addig a mindenkori pénzügyminiszter határozta meg a jegybanki alapkamatot.

ROMÁNIA

Romániában a központi bank ellenőrzi a bankrendszert és a pénzpiacot. Ezen kívül a parlament alárendeltségébe tartozó három felügyelet működik, amelyek függetlenek.

Ilyen a biztosítási felügyelet, amely a biztosító társaságokat ellenőrzi. A tőkepiaci felügyelet a tőzsdét és a befektetési alapokat ellenőrzi. Az önkéntes és a kötelező magánnyugdíjpénztárak ellenőrzésére a nyugdíjpénztárak felügyelete hivatott.

AUSZTRIA

Ausztriában a bankfelügyeleti hatósági jogkörök letéteményese a Pénzpiaci Felügyelet (FMA), de a felügyeleti feladatok ellátásában az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) is közreműködik.

A nemzeti bank feladata alapvetően a makroszintű felügyelet biztosítása a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében, míg az FMA az egyes pénzügyi vállalkozások felett gyakorol felügyeletet és ellenőrzést. Az OeNB folyamatos adatgyűjtés és -elemzés, emellett hitelintézetek esetében helyszíni ellenőrzések révén közreműködik a felügyeleti feladatok ellátásában. (2008-ig mindét szerv egyaránt végzett elemző és ellenőrző feladatokat.) A központi bank az adatok alapján lépéseket tesz a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében. Ha egy helyszíni vizsgálat során olyan adatok jutnak a tudomására, amelyek a kockázati helyzet jelentős változását jelzik, illetve a bankfelügyeleti szabályok megsértésének gyanúját vetik fel, akkor értesíti az FMA-t.

Az FMA rendeleteket és határozatokat bocsát ki, jogkörébe tartozik az egyes banki, tőzsdei, biztosítási vállalkozások működésének engedélyezése, szükség esetén szankciók kiszabása, a működés vagy egyes termékek betiltása.

OLASZORSZÁG

Olaszországban a Banca d’Italia, a jegybank tölti be a pénzügyi felügyeleti hatóság szerepét.

Egymagában egyesíti a nemzeti bank és a nemzeti pénzügyi felügyeletet végző hatóság tevékenységét az 1893-ban alapított Banca d’Italia. Ezt a feladatkörét az olasz alkotmány nagyon tömören és általánosan fogalmazó 47. cikkének első bekezdése alapján látja el, korábban az 1993-as olasz pénzügyi törvény, ma a jegybankokra és a pénzügyi felügyeletre vonatkozó EU-jogszabály 1998-as harmonizálásával életbe lépett törvény értelmében.

A pénzügyi felügyeletet a Banca d’Italia az olasz Gazdasági és Pénzügyminisztériummal és az úgynevezett Hitel és Takarékossági Minisztériumközi Bizottsággal egyeztetve végzi. Ezen kívül számos más, szűkebb hatáskörű olasz pénzügyi hatóság létezik, közöttük a tőzsdét ellenőrző Consob, a magánbiztosítási Isvap, a nyugdíjalapokért felelős Covip és a piaci versenyt felügyelő Agcm.

Régóta tervezik a Banca d’Italia felügyeletének további bővítését a Consob bekebelezésével.

CSEHORSZÁG

Csehországban a pénzügyi szektor felügyelete a Cseh Nemzeti Bank (CNB) jogkörébe tartozik, nincs önálló felügyeleti hatóság.

Röviddel az önálló Cseh Köztársaság megalakulása után, 1993-ban a CNB-ről elfogadott törvény alapján a jegybank felügyeli a banki szektort, a tőkepiacot, a biztosítókat, a nyugdíjalapokat, a szövetkezeti betétalapokat, a pénzváltókat és a pénzforgalommal foglalkozó intézeteket. A jegybank állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek védik a banki szektor, a biztosítók, a tőkepiac, a szövetkezeti betétalapok stabilitását. Jogkörébe tartozik a szabályozás, a felügyelet és a szabályok megsértése esetén a büntetés kiszabása is.

SZLOVÁKIA

Szlovákiában 2005 végéig működött a pénzügyi szektort felügyelő önálló hivatal, de 2006 január elsejétől ezt a hatóságot megszüntették, s szerepét a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) vette át. A hatályos törvény alapján a jegybank felügyeli a pénzpiacot, a tőkepiacot, a biztosítókat és a nyugdíjalapokat.

A hivatalos indoklás szerint az átszervezés célja az volt, hogy integrált felügyelet jöjjön létre, ami hozzájárulna az egész pénzpiaci szféra stabilitásához, biztonságosabb működéséhez, nagyobb megbízhatóságához, az ügyfelek jobb védelméhez és a versenyszabályok szigorúbb betartásához.