Devizahitelek – Elemzők szerint kedvező hatású a kormány és bankok megállapodása

Elemzők szerint pozitív lehet a forintra nézve a kormány és a bankszövetség megállapodása a devizahitelek kezelésére, mivel csökken a háztartások árfolyamkitettsége. A megállapodással javulhat a bankok tőkeellátottsága, ami kedvezően hathat a hitelezésre, és ezáltal a gazdasági növekedésre is.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte: az aláírt megállapodással érdemben csökken annak a veszélye, hogy a kormány egyoldalúan hoz újabb intézkedéseket a devizahitelesek megsegítése érdekében.

A forint szempontjából azért pozitív hatású a megállapodás, mert egy esetleges újabb egyoldalú devizahiteles mentőcsomag a kormányzat részéről ismét devizakeresletet teremtett volna a piacon, és ez tovább gyengítette volna a forintot – fejtette ki.

A bankokra nézve is pozitív hatású, hiszen több kedvező adóleírási lehetőség is megnyílt számukra. Ha pedig a tőkeképződés javul a szektorban, az a hitelezést is javíthatja, és ez a reálgazdaságra nézve is pozitív – tette hozzá

Hozzáfűzte: azt azonban látni kell, hogy a kormány számára is jelentős többletkiadást jelent az intézkedés, aminek a hosszabb távú finanszírozása nem biztos, hogy megoldott.

Felhívta a figyelmet más fontos bejelentésekre is. Ide sorolta a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására lehetőséget teremtő javaslatot az alkotmányügyi bizottság részéről, az új jegybanktörvényt, amely véleménye szerint tovább hígítaná a monetáris tanács tagságát, továbbá a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedést.

Árokszállási Zoltán szerint ezek az intézkedések az IMF-EU tárgyalások előtt nem éppen pozitívak, és a tárgyalófelek részéről tiltakozást válthatnak ki.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője azt emelte ki: a javaslat megpróbálja kezelni azt a problémát, hogy nagyon nagy a magyar háztartások fedezetlen árfolyamkitettsége. Véleménye szerint nemzetgazdasági szinten is pozitív hatású, hogy a devizahitelek forintra váltásával megszűnik a nem teljesítő hitelesek árfolyamkitettsége. Hozzátette, a végtörlesztéssel is csökken a háztartások devizakitettsége.

Kifejtette: az árfolyamrögzítési rendszerbe belépők esetében a fixálás rövid távon enyhítheti a terheket. A tőketartozásuk ugyan nem tűnik el, de talán azzal számol a javaslat, hogy öt év múlva a gazdasági körülmények már jobbak lesznek, és a háztartások fizetőképessége is javul. Azoknál a hiteleseknél azonban, akiknél nem elsősorban az árfolyamingadozás volt az oka a nem teljesítésnek, hanem szociális problémák, például a munkahely elvesztése, azok számára nem jelent megoldást a mostani javaslat sem.

Az elemző ugyanakkor úgy véli, hogy a nem teljesítő hitelek arányának növekedése valószínűleg megállítható. A befagyott hitelezés egyik oka pedig épp az volt, hogy nagyon nagy veszteségeket könyveltek el a bankok a rossz hitelportfóliókon.

Az, hogy a kkv-k számára nyújtott hitelek bizonyos részben leírhatók a bankadóból, kedvező a bankok számára, de a növekedésre nézve is. Emellett kedvezően hathat a növekedésre az is, ha a háztartások pénzügyileg kevésbé lesznek megszorulva, ez ugyanis növelheti a fogyasztást – mondta Barta György.