Őze Áron: továbbra is bizonytalan helyzetben a Magyar Színház

Továbbra is bizonytalan a Magyar Színház helyzete, nem tudni, fenntartót vált-e és mekkora költségvetésből is gazdálkodhat 2012-ben. A nehézségek ellenére azonban öt bemutatót tartanak az évadban, és Őze Áron igazgató a színház újrapozícionálásán, átalakításán dolgozik.

“A 2011-es esztendő arra készített fel, hogy improvizálnom kell néha napról napra, átstrukturálnom egy egész évadtervet” – mondta Őze Áron az MTI-nek, hozzáfűzve, hogy három bemutatót kellett lemondania és emiatt a művészeti igazgatóval is elváltak útjaik. A Magyar Színház így is öt bemutatót tart az idei évadban. Három héten belül három premierjük is van: két új előadást a stúdióban, a Rumini című gyerekdarabot pedig a nagyszínpadon láthatja a közönség.

Őze Áron emlékeztetett arra, hogy két éve, a színház vezetésére kiírt pályázat megjelenése előtt az intézmény állami támogatása 800 millió forint volt, a pályázati kiírásban 650 millió forint szerepelt, jelenleg pedig 540 millió forintot kapnak a fenntartótól. “Ebben a naptári évben mintegy 100 millió forinttal csökkent a támogatás” – mutatott rá, kiemelve, hogy az elvonások évad közben érték a színházat.

“A 2011-es esztendő, amikor a túlélésért harcoltunk, olyan volt, mint egy gladiátorképző, a 2012-es évben kint leszünk az arénában” – fogalmazott Őze Áron.

Mint mondta, a racionalizálást már két éve elkezdték: 243 közalkalmazottal vette át az intézményt, jelenleg pedig 165-en dolgoznak a színházban. Így az idei megszorítások ellenére sem kellett eddig azzal a társulat elé állnia, hogy nem tud fizetést adni.

Hozzátette, hogy a minisztérium – más állami fenntartású intézményeihez hasonlóan – a Magyar Színháznál is azonnali létszámcsökkentést rendelt el, a teátrum bérköltségének 20 százalékát veszíti el jövőre. Ez mintegy 40 fős csoportos létszámleépítést jelent – mutatott rá Őze Áron.

Felidézte, hogy nyáron a fenntartótól segítséget kért, így a Magyar Színházhoz is érkezik egy költségvetési felügyelő, aki egy évig segíti a színházat a költségvetés hatékonyabb felhasználásában. A színház tartozásaival kapcsolatban elmondta, hogy a 100 millió forintot meghaladó adósságállomány növekedését megállították, már 19 millió forintot ledolgoztak belőle.

“Megint olyan időket élünk – ahogy 2000 óta többször is -, hogy nem tudni, fenntartót váltunk-e, mekkora összegből gazdálkodhatunk, mi lesz a színház jövője” – mondta Őze Áron, felidézve, hogy a színház már számtalanszor átélte a huzavonát: átkerül a fővároshoz vagy marad a minisztériumnál. Most arról a lehetőségről folynak a tárgyalások, hogy a Budapesti Operettszínházat átveszi az állam, jelenlegi színházait pedig átadja a fővárosnak.

Vannak olyan elképzelések is, hogy a Magyar Színházat összevonnák másik két állami fenntartású színházzal, a Játékszínnel és a Budapesti Kamaraszínházzal, és kapott is felkérést az összevonás végiggondolására, egy koncepció elkészítésére, de még nincs döntés – tette hozzá az igazgató, aki szerint azonban ha a minisztériumnál marad a három színház, biztosan összevonásról lesz szó.

Őze Áron felidézte, hogy Iglódi István igazgatása alatt a Magyar Színház a túlélésnek azt az eszközét választotta, hogy inkább csöndben volt, minthogy a hangját hallatta volna. Így azonban elmaradt az intézmény átstrukturálása, racionalizálása és az épületfejlesztés is. Mint fogalmazott, 2010-ben a rendszerváltás előtti időkből itt hagyott “maradékintézményt” vehetett át. “Mindenféle téren idejétmúlt konstrukció és épület, ugyanakkor erős társulattal és egy szakrális hellyel” – jellemezte a volt Nemzeti Színházat.

Elmondta, hogy két évvel ezelőtti nyertes pályázata, amely Iglódi Istvánnal közös gondolkodásuk nyomán született meg annak idején, mostanra létjogosultságát vesztette, alapvetően anyagi okok miatt. A fenntartó kérésére a közelmúltban szinte új pályázatot készített, amely a színház újrapozícionálását, jövőjét, gazdasági racionalizálását érinti – árulta el az igazgató, hozzátéve, hogy az új mentalitású, új számokat tartalmazó szakmai anyagot már le is adta.

Új koncepciója egy magyar ifjúsági színház és színháznevelő központ megvalósítását vázolja fel öt évre szóló komplex tervvel, drámapedagógiai foglalkozásokkal, bemutatókkal, amelyekkel a legkisebbektől az egyetemistákig szólítja meg a közönséget, célul kitűzve egy színházértő generáció kinevelését.

Mint mondta, pontosabb, átgondoltabb, menedzserszemléletű műsorpolitika, szervezés megteremtése a cél. A 654 férőhelyes nagyszínpad populáris előadásainak el kell tudni tartaniuk idővel a 80 néző befogadására alkalmas Sinkovits Imre Stúdiószínpad kísérletező jellegű produkcióit is – mutatott rá.

Kiemelte, hogy a szervezés átalakításával, a legmodernebb eszközök bevonásával elsősorban az egyetemista közönséget szeretnék a színházba vonzani. “Nekünk kell odamenni a korsó sörök mellé és vinnünk kell a színházat” – fogalmazott Őze Áron, hozzátéve, hogy a színházban marketing- és sajtóosztály alakult, új honlap, logó készült.

A szponzoráció és a mecenatúra kialakításába is komoly munkát fektetnek és ezen a téren is vannak már eredmények: a napokban sikerrel bemutatott Rumini a színház első olyan előadása, amelyet szponzorok segítségével vittek színre.