A jövő héten vethetik az első pillantást az isteni részecskére a CERN tudósai

Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN tudósai szerint lehetséges, hogy a jövő héten megpillanthatják az “isteni részecske” néven emlegetett, egyelőre még csak hipotézisekben létező Higgs-bozont.

Ha ez sikerül, az valóban mérföldkő lesz a Svájcban működő CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) történetében. A francia-svájci határon lévő részecskegyorsító megépítésének egyik célja éppen a Higgs-bozon felfedezése volt.

Az LHC összesen 27 km hosszú csövében protonnyalábokat ütköztetnek. A kutatók reményei szerint az ütközéskor keletkező “törmelékben” nyomára bukkanhatnak a részecskének. A Higgs-bozon meghatározása nagyon nehéz, ha azonban létezésére bizonyítékot találhatnánk, az segítene megérteni, hogy miért rendelkeznek az elemi részecskék tömeggel.

Jövő kedden két különálló kutatócsoport fogja az LHC nyalábütköztetéseiből származó eredményeit bemutatni. A részecskegyorsító eddigi működése alatt nagyjából 350 billió ütköztetést regisztráltak, ám ebből mindössze nagyjából tízben keletkeztek olyan “morzsák”, amelyek a Higgs-bozon címére apellálhatnak – írta internetes oldalán a BBC közszolgálati adó (www.bbc.co.uk.

A két csoport két különböző detektor (az ATLAS és a CMS) adatait elemezte eltérő módszerekkel. Ekképpen egymás adatait kölcsönösen ellenőrizhették. Mindkét csoport titoktartásra esküdött, de különféle fizikai tárgyú blogokon és a CERN étkezdéjében pletykák terjedtek el a Higgs-bozon felfedezéséről.

A kutatók úgy közelítenek a Higgs felé, hogy lassan kizárják azokat az energiatartományokat, ahol semmiképpen sem “bujkálhat”. Így most a 120-125 gigaelektronvoltos tartományban várják az érkezését. Egy gigaelektronvolt a proton tömegével egyenlő.

John Ellis, a CERN elméleti fizikai részlegének korábbi vezetője egy interjúban azt mondta: “Azt hiszem, úton vagyunk ahhoz, hogy megpillantsuk. Az LHC kísérletei már mindenfelé keresték a hiányzó részecskét. Ugyan lehetséges, hogy a Higgs-bozon tömege több százszorosa a protonénak, de ez nem valószínű… ezért most egy alacsonytömegű spektrumon keressük. Úgy tűnik már bizonyos nyomok felbukkantak itt, és kedden majd meg is tapasztalhatjuk”.

Ellis korábban a Higgs-bozonnak a mai fizikára gyakorolt jelentőségéről beszélt. Azt mondta, hogy a modern tudomány standard modellje leírja az alapvető részecskefizikát. Hatalmas kirakós ez, amelynek már csak néhány apró darabkája hiányzik, de ezek a darabkák éppen a kép közepében vannak. Ezért a 30 évnyi kitartó kutatás az “isteni részecske” után, amely talán “végül az LHC kanapéja háta mögül” kerül elő.

A CERN kutatói nem fognak semmiféle “felfedezésről” beszélni még a jövő héten, mivel egyelőre kevés még a bizonyíték, hogy konkrét kijelentést tegyenek. Erre még nyárig várni kell.

A BBC újságírója fel is kereste a kutatóközpontot, szerinte az ott dolgozók “nehezen tudják kendőzni a mosolyt az arcukon”.

Felkereste a kutatási igazgatót, Sergio Bertoluccit, aki – érthető okokból – Ellisnél sokkal visszafogottabban nyilatkozott. Titokzatosan csak annyit mondott, hogy “korai bármiről is beszélni… Azt hiszem azonban, hogy olyan utalásoknak vagyunk a birtokában, amelyek nem léteznének, ha nem létezne (a Higgs-bozon)”. A jövő keddről szólva csak azt mondta, nem lesznek “bizonyítékok”, de a statisztikai adatok “rendkívül érdekesek”.