Moody’s: nem kizárható a többszörös törlesztésképtelenség az euróövezetben
- Budaörsi Infó
- 2011 november 30.
Már “nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy “egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót – áll a Moody’s Investors Service hétfőn Londonban összeállított helyzetértékelésében.
A nemzetközi hitelminősítő szerint jóllehet a cég központi forgatókönyve változatlanul az, hogy az euróövezetet további széleskörű nem fizetővé válás nélkül fenn lehet tartani, azonban ez a “pozitív” forgatókönyv is “rendkívül negatív” adósosztályzati kihatásokkal jár a köztes időszakban. A Moody’s szerint fennáll az a veszély, hogy csak újabb sokkok sorozatának eredményeként jön létre a kellő politikai lendület egy olyan terv életbe léptetésére, amely hatékony megoldást kínál euróövezeti adósságválságra. Eközben azonban még több tagország elveszítheti hosszabb időre hozzáférését a piaci finanszírozáshoz, és így támogatási programokra szorulhat.
“Nagyon valószínű”, hogy ebben az esetben az érintett országok adósosztályzata átkerül a befektetési ajánlású kategóriából a spekulatív sávba – áll a Moody’s hétfői londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint az euróövezeti szuverén és bankválság mindegyik EU-tagállam adósmegítélését fenyegeti.
A cég szerint az euróövezet egésze “óriási gazdasági és pénzügyi erőt” képvisel, ám az intézményi rendszer gyengeségei továbbra is hátráltatják a megoldást, és nyomást gyakorolnak az adóskockázati besorolásokra.
A hitelminősítő szerint az euróövezet “útkereszteződéshez” közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a még nagyobb mértékű “szétforgácsolódás” felé.
A negatív forgatókönyv megvalósulásának lehetséges végkimenetelei a Moody’s londoni elemzése szerint két, nagy vonalakban körülírható kategóriába esnek.
A cég szerint egyrészt “már nem elhanyagolható” az euróövezetben bekövetkező többszörös nem teljesítővé válás valószínűsége. A Moody’s véleménye az, hogy minél tovább tart a likviditási válság, annál gyorsabban növekszik a valutaunión belüli törlesztésképtelenné válások esélye.
Az elemzés szerint másrészt a sorozatos törlesztési leállások jelentősen növelnék annak a valószínűségét is, hogy “egy vagy több” tagállam nem csupán törlesztéseivel kerül hátralékba, de az euróövezetből is távozik.
Az euróövezet szétesést más nagy londoni házak már jó ideje nem kis eséllyel jósolják.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – decemberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális előrejelzésében közölte, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi forgatókönyve, azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet “részleges összeomlásának” esélyét.
Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság “gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze “az átbillenési ponttól”.
A ház szerint ha Olaszország – a harmadik legnagyobb eurógazdaság – nem tudja fenntartható szintre csökkenő hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak törlesztésképtelenné válás lesz a következménye. Ez az EIU londoni elemzői szerint valószínűleg az olasz eurótagság végét is jelentené, ami viszont a valutaunió teljes széteséséhez vezethet.
Egy másik nagy citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne a valutaunión belüli hatalmas versenyképességi különbségek felszámolása végett. Ha az euróövezet felbomlana, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények “sokkal intenzívebben” érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint akkor, ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.