Köznevelési törvény – Gloviczki: nem stratégiai kérdéseket érintenek a módosító indítványok

Gloviczki Zoltán közlése szerint egyáltalán nem stratégiai kérdéseket érintenek azok a módosító indítványok, amelyeket az új köznevelési törvényhez nyújtottak be parlamenti képviselők.

A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdai, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ezek a beterjesztések “nagyon is hasznos, és általunk is többségében elfogadható, sőt örömmel vett pontosítások, vagy kiegészítések”.

Gloviczki Zoltán emlékeztetett arra, hogy a 2003-as közoktatási törvény átalakításakor csaknem ötszáz módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz “kormány- és egyéb párti” parlamenti képviselők. Ehhez képest jelenleg “a mi legnagyobb meglepetésünkre az este hat órai határidő előtt huszonnyolc módosítót nyújtottak be a parlament elé” – jegyezte meg.

A helyettes államtitkár, szintén kérdésre válaszolva, a szakképzésekkel kapcsolatban az egyik módosító indítványt hozta fel példaként, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a középfokú végzettség fogalomkörében benne kell hagyni a szakképzést is.

Gloviczki Zoltán azt mondta: “ha az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy átcsoportosítsanak nagyobb összeget a 2013-as költségvetésben, akkor ennek a rendszernek nagyon sok eleme nem sikerül”. Utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn arról beszélt, “nem teheti a fejét rá, hogy lesz erre pénz, de a kormány meg akarja csinálni”.

Egy másik kérdésre, amely arra irányult, hogy egy Békés megyei magyar-román közös fenntartású iskolában nincs fűtés, a helyettes államtitkár elmondta: az állami támogatás nem most csökken, hanem az elmúlt évtizedben az a normatív támogatás, amelynek az lett volna az eredeti költségvetési célja, hogy egy iskola működését fedezze, néhány év alatt a jelenlegi iskolaműködés 40-45 százalékára csökkent “viszonylag csöndben”. 2006 körül volt “egy drámai, 40 milliárdos forráskivonás a rendszerből, és a helyzet nagyon vészes” – fogalmazott.

Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok egy átlagos iskolában a fenntartás hozzávetőleg felét saját erejükből kell, hogy finanszírozzák. Ezt a társulások felépítésével próbálták korábban kompenzálni, vagyis belátták, hogy vannak olyan kis önkormányzatok, amelyekben nincs semmiféle anyagi vagy szakmai felkészültség, hogy ellássák az oktatási feladatokat – magyarázta.

Mint mondta, a köznevelési törvényjavaslattal úgy szeretnék kezelni ezt a problémát, hogy az állam a fenntartási költségek 80-82 százalékát kitevő pedagógusbéreket alapvetően garantálja az összes magyar iskolának, és csak a fennmaradó 18-20 százaléknyi költséget kell azoknak a településeknek hozzátenniük, amelyek iskolafenntartók maradnak.

Jelenleg azt tudta elérni a kormányzat a jövő évi költségvetés vitájában, hogy ne csökkenjen “az ország általános nehézségei ellenére az oktatásra fordított pénz”, a fent említett anyagi átrendeződés pedig először a 2013-as költségvetésben fog megjelenni” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Szólt arról, hogy az államnak a jelenlegi fenntartási rendszerben – a decentralizációból következően – nincs közvetlen kapcsolata az iskolákkal. Amikor iskolabezárásokról, tankönyvpénzek eltűnéséről, fűtésproblémákról vagy a gyermekek étkeztetési problémáiról van szó, a mostani szisztémában az állam nem tud hatékonyan beavatkozni, mert egyszer már odaadta az önkormányzatoknak a pénzt, azok pedig kénytelenek azt másra költeni; nem azért, mert rosszat akarnak, hanem azért, mert elképesztő helyzetben vannak” – tette hozzá Gloviczki Zoltán.