Gammakamerával az Anghiari csata nyomában – Hamarosan véget érhet a kutatás

A tudósok évtizedek óta keresik Leonardo da Vinci egyik elveszett művét, az Anghiari csatát, amelyről azt gyanítják, hogy Giorgio Vasari egyik faliképe alatt rejtőzik a firenzei Palazzo Vecchióban. Úgy tűnik, hogy a kutatás hamarosan véget ér, mégpedig az elveszett falikép fényképének elkészítésével.

A történet a múlt század hetvenes éveiben kezdődött, amikor Maurizio Seracini firenzei művészettörténésznek meggyőződésévé vált, hogy az Anghiari csata, amelyet a kortársak egy része Leonardo legkiválóbb művének tartott, az Ötszázak Tanácsának üléstermében, Vasari freskója alatt található.

Az Anghiari csatát – amelynek két, férfifejeket ábrázoló vázlatát a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik – a reneszánsz mester 1505-ben kezdte el festeni, de a következő évben már abba is hagyta a munkát. Hogy pontosan miért, arra nincs biztos magyarázat, de felmerült a lehetőség, hogy a képhez alkalmazott intenzív melegítéses és olajfestékes freskótechnika rossznak bizonyult. A mű sokakból csodálatot váltott ki, és számos másolat készült róla. Ezek Paul Rubens Rubenst is megihlették, és az Anghiari csata központi jelenetét örökítette meg Harc a zászlóért című, jelenleg a Louvre-ban látható grafikáján.

Kutatásai meggyőzték róla Seracinit, hogy Giorgio Vasari védőfalat emeltetett Leonardo festménye elé, és arra festette a saját freskóját. Míg Leonardót a néhány évtizedre köztársasággá váló Firenze bízta meg képe elkészítésével, Vasaritól a város élére az 1560-as években visszatért Medici hercegek rendeltek saját dicsőségüket hirdető művet.

Az üreg titka

Seracini professzor vizsgálatait a Vasari-kép egy apró, a földről szinte nem is látszó részlete indította fel. A hatszor három és fél méteres, a marcianói csatát ábrázoló művön van egy hadi lobogó, amelyen a “cerca trova” (aki keres, az talál) felirat olvasható.

A művészettörténész ezt útmutatásnak tekintette, és az évek folyamán az ultrahangtól a hőtérképig és a radarleképezésig több kutatási módot is felhasznált annak megállapítására, hogy hol lehet a művészóriás képe. Végül arra a következtetésre jutott, hogy pontosan a cerca trova felirat mögött. 2000 óta többször is kutatott valamilyen üregféleség után, amely jelezné, hogy Vasari egy újonnan felhúzott falra festett, és mögötte ott lehet Leonardo freskója. Vállalkozásának számos támogatója akadt, de munkáját többször hátráltatta az olasz bürokrácia és a pénzhiány.

A The New York Times riportja szerint az áttörés tavaly következett be, amikor Firenze előző évben megválasztott polgármestere, Matteo Renzi megállapodást írt alá, amelynek értelmében a National Geographic Társaság 250 ezer dollárt fizet a városnak, cserébe azért, hogy elsőként publikálhatja Seracini kutatásának eredményeit. A polgármester szerint a város felkészült rá, hogy a professzor és munkatársai 2012-ben vizsgálatok sorát hajtsák végre.

A vizsgálathoz egy különleges berendezést, úgynevezett gammakamerát fognak használni. Az eljárás során neutronokkal bombázzák a vizsgált tárgyat, amelyről gammasugarak verődnek vissza. Mivel a neutronok áthatolnak a falon, segítségükkel kideríthető, hogy a Vasari-kép mögött van-e más festékanyag.

A terv azonban újabb, ismét csak pénzügyi akadályba ütközött, ezért a kreatív vállalkozások internetes pénzszerző oldalán, a www.kickstarter.comon gyűjtés kezdődött a gammakamerás vizsgálathoz szükséges 265 ezer dollár előteremtésére.

Természetesen a nagy kérdés az, hogy ha megtalálják is, ép lesz-e a polihisztor festménye, vagy levált a falról, és törmelék formájában hever a Vasari-kép mögötti üreg alján. Amennyiben a festmény ép, kezdődhet az újabb komoly fejtörés, annak eldöntése, hogyan tovább. Semmisítsék-e meg Vasari freskóját, vagy legalábbis tegyenek-e benne komoly kárt azért, hogy a Leonardo-képet alapos vizsgálatnak vethessék alá.