Líbia-visszhang – Békés átmenetet szorgalmaz Líbiában a NATO és az EU

Kadhafi rezsimje összeomlóban van, eljött az ideje az új Líbia megteremtésének, és az átmenetnek békésnek kell lennie – üzente hétfői nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, miközben Tripoliban a Moammer Kadhafi ellen harcoló erők a még meglévő ellenállási gócok felszámolására törekedtek.

Valamivel később hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is: szerinte a Kadhafi-rendszer az “utolsó pillanatait” éli, és az ellenzéki erőknek felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk. Ezután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság – az unió végrehajtó intézménye – elnöke, valamint Herman Van Rompuy, az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke közös közleményben állapította meg: “szabad az út Líbia szabadsága és önrendelkezése előtt”.

Az atlanti szövetség vezetője leszögezte: minél hamarabb ismeri fel Kadhafi, hogy saját népe ellen nem nyerheti meg a csatát, annál több vérontást és szenvedést lehet elkerülni.

“A líbiai nép hatalmas szenvedést élt át Kadhafi négy évtizedes uralma alatt. Most új kezdetre nyílik esélye. Eljött az ideje annak, hogy megszűnjön a civilek bármiféle fenyegetése, miként azt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa követelte. Itt az ideje az új Líbia megteremtésének, a szabadság, és nem a félelem, a demokrácia, és nem a diktatúra, a többség akarata, és nem kevesek szeszélye alapján. Az átmenetnek békésen kell eljönnie. Most kell érkeznie, és a líbiai népnek kell irányítania, meghatároznia” – fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár közölte, hogy a NATO kész együttműködni a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanáccsal, amely nagy felelősséget visel a helyzet alakulásáért: biztosítania kell, hogy az átmenet “sima és befogadó jellegű legyen”, hogy az ország megőrizze egységét, valamint hogy “a jövőt a megbékélésre és az emberi jogok tiszteletben tartására alapozzák”.

A NATO az ENSZ BT felhatalmazása alapján március óta érvényesíti Líbiával szemben a tengeri fegyverszállítási tilalmat és a repülési tilalmat, valamint mindeddig rendszeresen csapásokat mért azokra a katonai célpontokra, amelyeket úgy ítélt meg, hogy azok fenyegetést jelentenek a polgári lakosságra nézve. A civileknek a harcoktól való megvédését kifejezett feladatként fogalmazta meg a NATO fellépését megalapozó BT-határozat. Most, miután a harcok immár a líbiai fővárosban dúlnak, Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy a NATO Líbiában “továbbra is szemmel tartja a katonai egységeket és létesítményeket”, és ha bármilyen fenyegető lépést tapasztal, akkor “cselekedni fog az ENSZ-felhatalmazással összhangban”.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyfelől Kadhafi haladéktalan lemondását követelte a további vérontás elkerülése érdekében, másfelől felszólította az Átmeneti Nemzeti Tanácsot és az ellenzéki erőket, hogy biztosítsák a polgári lakosság védelmét, tartsák maradéktalanul tiszteletben az emberi jogokat és a humanitárius jog előírásait, és tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, az ország békéje és stabilitása érdekében. Az uniós politikus az “új Líbia” kívánatos jellemzői között a demokratikus elvek, az igazságosság és az emberi jogok érvényesülését emelte ki.

Az EU – hangsúlyozta Ashton – elkötelezett partnerként kész támogatni a líbiai népet annak érdekében, hogy az ország virágzó, szilárd és demokratikus államként foglalhassa el helyét a nemzetközi közösségben. Barroso és Van Rompuy a demokratikus átmenethez és a gazdaság újjászervezéséhez ígért uniós támogatást, “a társadalmi igazságosság, a befogadás és a területi integritás alapján”.

A líbiai fejlemények új lendületet adnak az arab tavaszként emlegetett folyamatnak, a térséget továbbra is áthatja a szabadságvágy, az Európai Unió pedig támogatja a demokratikus törekvéseket – erősítette meg az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.